„A szőlészet és a borászat az egyetlen tudomány, amit nem elég csak megérteni, de élvezni is kell. Mindemellett művészet is”- kezdte a sajtótájékoztatót Gyuricza Csaba. A MATE rektora elmondta, a 2026-os olyan év, amit a teljes agrárium megszenvedett.

A konferencia a szakma egyik legnagyobb seregszemléje, amelyen az ágazat számos szereplője képviselteti magát. Szinte csak kérdéseink vannak: a klimatikus, piaci és fogyasztói kihívásokra kell válaszokat találnunk. A vízhiány, a szárazságstratégia és a mesterséges intelligencia egyaránt olyan kérdések, amelyekre közösen kell megtalálnunk a megfelelő válaszokat.

A 2021-ben létrejött MATE a szőlész-borász képzést modulárissá alakította. Olyan képzéseket indítottak, amelyek a gyakorlat oldaláról érkező elvárásokra reagálnak. Emellett nincs olyan kutatási programjuk, amelyet ne az ágazatban dolgozó szakemberekkel együtt indítanának.

Varga Máté, a HNT szakmaközi ügyekért felelős alelnöke – aki maga is ezeket az egyetemi padokat koptatta – elmondta, nemcsak szakmai partnerként tekint a MATE-re, hanem tudja, milyen fontos szerepe van a tudásnak és annak a szemléletnek, amelyet az itt tanuló fiatalok magukkal visznek a szőlőültetvényekre, a pincészetekbe. A szakember elmondta, az Országos Szőlész-Borász Konferencia mára a szakmai párbeszéd egyik fontos fórumává vált. A rendezvény 2017-ben indult azzal a céllal, hogy közelebb hozza egymáshoz a tudományt, az oktatást és a gyakorlatot.

A magyar szőlő- és borágazatot nem lehet külön-külön építeni. Szükség van az egyetemek és a kutatók tudására, emellett a szőlészek és a borászok gyakorlati tapasztalatára is. De mindenekelőtt szükség van azokra a fiatalokra, akik néhány év múlva továbbviszik ezt az ágazatot.

Ma talán fontosabb az együttműködés, mint valaha. Az innováció ezért ma már nem lehetőség, hanem az alkalmazkodás egyik alapfeltétele. Az innováció alatt nem kizárólag új gépeket vagy új technológiákat értünk. Innováció az is, ahogyan szőlőt termesztünk, bort készítünk, ahogyan gazdálkodunk és a fogyasztókkal kommunikálunk.

Ehhez pedig jól képzett szakemberekre van szükség. Az oktatás szerepe nem ér véget a diploma átadásával. Egy olyan gyorsan változó ágazatban, mint a szőlő-bor ágazat, egyre nagyobb jelentősége van a továbbképzésnek, az új ismeretek folyamatos átadásának és annak, hogy a tudomány eredményei minél gyorsabban eljussanak a gyakorlatba.

Erről szól az Országos Szőlész-Borász Konferencia. Ne egymás mellett keressük a válaszokat, hanem közösen. A jövő borágazatát azok a szakemberek fogják felépíteni, akiket ma képeznek, azzal a tudással, amit ma hoznak létre, és azokkal az együttműködésekkel, amelyeket ma erősítenek meg.

Koch Pálma, a Junibor Egyesület elnöke elmondta, fontos a fiatalok bevonása, azoké, akik a jövőben ebben látják a megélhetésüket. Támogatják az eseményt, s a konferencia záróakkordjaként tagjaik boraiból tartanak bemutatót. Olyan tételeket hoznak el, amelyek létrejöttében a mesterséges intelligenciát is felhasználták.

„A termesztéstechnológia szorosan összefügg a feldolgozástechnológiával. Nincs más ilyen különleges szakma” – hangsúlyozta Nyitrainé Sárdy Diána. A MATE Budai Campusának főigazgatója kiemelte, a konferencián, ahol hazai és külföldi előadók mutatják be kutatási eredményeiket, igyekeznek válaszokat adni a felmerült kérdésekre.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a sajtótájékoztatót követően megkezdődött a konferenciára a regisztráció.

Bercsényi László – aki a bor jövőjét nemcsak a palackban, hanem a szőlőhegyben is látja – rámutatott, nem biztos, hogy a fiatalok technológiát vagy borászati eljárásokat akarnak megismerni. Történetekre és a tájra kíváncsiak, ezeket pedig nem lehet pusztán marketinggel kiváltani. A jövő kérdése, hogy a magyar bor kultúráját hogyan adjuk át a következő generációnak. Meg kell értenünk a holnap borfogyasztóját, és nem biztos, hogy mennyiséget kell eladnunk neki, hanem inkább élményt.