Az idei év rendkívüli próbára tette a magyar mezőgazdaságot. Míg 2025-ben az aszály elsősorban az ország délkeleti régióit sújtotta, addig 2026 augusztusának közepére szinte az egész országot rendkívüli aszály sújtotta területté kellett nyilvánítani.
A becslések szerint az EU-s szinten kieső 12,5 millió tonnás gabonatermésből Magyarországot kifejezetten súlyosan érinti a kár: a kukoricatermés 30–35%-kal csökkent, ami miatt az ország jelentős takarmányimportra szorulhat. A Gabonaszövetkezetek Országos Szövetsége (GOSZ) adatai alapján a teljes aszálykár elérheti a 470–500 milliárd forintot.
Ebben a válságos környezetben vált nyilvánvalóvá az ökológiai gazdálkodási technológiák valódi értéke. Dr. Drexler Dóra, az ÖMKI ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy mivel a szántóföldek mindössze 2–4%-át lehet öntözéssel mentesíteni a szárazság alól, a megoldást a talajok vízmegtartó képességének javítása jelenti.
Tovább javul a megfizethetőség
Az agráriumot ért klímakihívások ellenére a biotermékek kiskereskedelmi piaca kifejezetten látványos fejlődést mutat. Dr. Györéné Dr. Kis Gyöngyi előadásából kiderült, hogy a NielsenIQ adatait alapul véve a mért hazai bio-kiskereskedelem forgalma a 2023 és 2025 közötti időszakban 28%-os növekedéssel elérte az 53,8 milliárd forintot. Ez lényegesen meghaladja a teljes hazai élelmiszer-kiskereskedelem 14%-os bővülési ütemét.
A növekedés hátterében valódi keresletbővülés áll, a vásárolt mennyiség 26%-kal, az egy főre jutó biofogyasztás pedig 25%-kal növekedett a tavalyi adatokhoz képest.
A közvetlen értékesítési csatornákkal és a szakboltokkal kiegészülve a biopiac teljes részesedése a hazai élelmiszerfogyasztásból 1,2%-ra becsülhető.
A keresletnövekedés egyik legfőbb motorja a biotermékek relatív árelőnyének javulása volt. Míg a KSH adatai szerint a konvencionális élelmiszerpiacon 34,5%-os általános infláció ment végbe, addig a vizsgált biotermékek ára mindössze 11,2%-kal emelkedett.
A kutatás további eredményeiről az ÖMKI honlapjáról letölthető kiadványokból olvashat:
