A napraforgó-ágazat helyzetét nem lehet pusztán a betakarított termés mennyiségével jellemezni. Ugyanekkora jelentősége van annak, mekkora területen állítják elő, mennyire ingadozik a hozam, és milyen formában kerül piacra a termény.

Az Agriculture folyóiratban megjelent tanulmány Románia, Magyarország és Bulgária 2005–2024 közötti adatait vetette össze, együttesen vizsgálva a termelést, az időjárási viszonyokat, a termelői árakat és a külkereskedelmet.

A kutatók az Eurostat termelési, ár- és kereskedelmi adatait éghajlati adatbázisokkal kapcsolták össze, a termelési számokat pedig a FAOSTAT alapján is ellenőrizték. Az időjárási körülmények értékelésekor nagyobb súlyt kaptak azok a térségek, ahol több napraforgót termesztettek. Az elemzés így közelebb került a növény tényleges éghajlati kitettségéhez, mint egy egyszerű országos időjárási átlag használatával.

Magyarország a hozamban és a stabilitásban emelkedett ki

A vizsgált húsz évben Románia rendelkezett a legnagyobb átlagos napraforgó-területtel, mintegy 1,06 millió hektárral, és az átlagos éves termésmennyisége is a legnagyobb volt: 2,21 millió tonna. Magyarországon átlagosan közel 604 ezer hektáron termesztették a növényt, viszont a hektáronkénti átlagtermés itt érte el a legmagasabb értéket, 2,61 tonnát. Bulgáriában mintegy 805 ezer hektárhoz 2,04 tonnás átlagos hektárhozam társult. A nagyobb országos termés tehát nem feltétlenül jelentett jobb területi teljesítményt.

Magyarországon a hozamok ingadozása is kisebb volt. A hosszabb távú trend kiszűrése után számított relatív ingadozási mutató nálunk 8,2 százalékot, Bulgáriában 11,8, Romániában 18,1 százalékot tett ki.

Ez azt jelzi, hogy a magyar hektárhozamok a vizsgált időszakban egyenletesebben alakultak. Az eredmény azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a hazai ágazat minden szempontból ellenállóbb, vagy hogy minden magyar gazdaság kisebb kockázattal termel.

Az éves termésmennyiség változásait elsősorban a hektárhozamok mozgása határozta meg. A három ország összesen 57, egymást követő évek közötti változását elemezve a hozamváltozás átlagos abszolút hozzájárulása mintegy 314 ezer tonna volt, míg a területváltozásé 117 ezer tonna.

Bár a napraforgó területe mindhárom országban bővült a két végpont között, a nagyobb vetésterület nem garantálta a termés növekedését.