Ugyanaz a reggeli egyik nap ebédig elegendőnek tűnik, máskor már délelőtt újra ennénk. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy valami nincs rendben – írja a verywellhealt.com.
Az éhség szabályozása több tényező összehangolt működésén alapul, ezért a szervezet energiaigénye és az étkezés utáni jóllakottság sem minden nap egyforma.
A kialvatlanság az étvágyunkon is meglátszhat
A kevés alvás nemcsak fáradtabbá, hanem éhesebbé is tehet. Egy 2019-es kutatási összesítésben olyan kontrollált vizsgálatokat elemeztek, amelyekben a résztvevők alvásidejét korlátozták. Az eredmények szerint a rövidebb alvás fokozta a szubjektív éhségérzetet és a napi energiabevitelt.
A mozgás és az éhség kapcsolata szintén összetett. Egy hosszabb séta, fizikai munkanap vagy edzés növeli az energiafelhasználást, de az étvágy nem feltétlenül követi ezt azonnal. Kutatási összesítések szerint egy intenzívebb edzés közvetlenül utána átmenetileg csökkentheti az éhséget, és jelentős egyéni különbségek is vannak. Egy aktívabb nap étvágyát ezért a teljes napi terhelés és az elfogyasztott ételek együttese alapján érdemes értelmezni.
Nem mindegy, mi került a tányérra
Ha egy étkezés után hamar visszatér az éhség, az adag nagyságát és az összetételét egyaránt érdemes átgondolni. Egy 2020-as szisztematikus áttekintés és metaanalízis szerint a fehérjében gazdagabb étkezések rövid távon csökkentették az éhséget, és növelték a teltség-, illetve jóllakottságérzetet.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek fehérjekészítményekre vagy szélsőségesen fehérjedús étrendre lenne szüksége.
A gyakorlatban érdemes olyan étkezéseket összeállítani, amelyek elegendő energiát és többféle tápanyagot biztosítanak. Reggelire például a natúr joghurt zabpehellyel és gyümölccsel, vagy a tojás teljes kiőrlésű kenyérrel és zöldséggel változatos összeállítás lehet.
Egy túl kicsi adag viszont kedvező összetétel mellett sem feltétlenül lesz elegendő.
