A magyar agráriumot egyszerre éri a kedvezőtlen gazdasági környezet és az éghajlatváltozás hatása – mondta Bóna Szabolcs agrárminiszter a XV. Tejágazati Konferencián.
Előzetes becslése szerint a mezőgazdaság idei vesztesége megközelítheti a 800 milliárd forintot. Ekkora kiesést kizárólag támogatásokkal nem lehet ellensúlyozni, ráadásul a költségvetési keretek és az uniós támogatási szabályok is korlátozzák a beavatkozás lehetőségét – hangsúlyozta.
Folyamatos veszteség
A tejtermelők tíz hónapja kénytelenek önköltség alatti áron értékesíteni a tejet. A korábbi, kedvezőbb időszakban felhalmozott tartalékok átmenetileg segítettek, de ezek egyre fogynak. A miniszter szerint
a kormányzat elsősorban szabályozási eszközökkel tud segítséget nyújtani.
A likviditás fenntartását szolgálja az előrehozott támogatáskifizetés: október elejéig 205 milliárd forintot fizettek ki, év végéig pedig 400 milliárdot meghaladó előleg is érkezhet. Ez azonban nem új forrás, hanem olyan támogatások előrehozása, amelyek egyébként járnak.
A miniszter hosszabb távon a kárenyhítési rendszer megerősítésében lát lehetőséget. Mint mondta, a magyar kormány azt szeretné elérni, hogy a rendszer piaci zavarok esetén is igénybe vehető legyen, és a természeti károkra vonatkozó szabályokat is bővítsék. Ezek azonban nem gyors folyamatok – tette hozzá.
Újragondolandó takarmányellátás
A tejtermelés költségeit különösen súlyosan érinti az aszály. A kukorica termesztésének földrajzi határa északabbra húzódott, a silókukorica hozama és energiatartalma is visszaesett, miközben a vetésterület zsugorodott. Bóna Szabolcs szerint az idei kukoricatermés a másfél millió tonnát közelíti, így Magyarország importra szorul. A lengyel és román kínálat, valamint az importárak a hazai árakat is meghatározhatják.
A keveréktakarmányok költségei már 5–10 százalékkal magasabbak a környező országokénál. Ez részben a magasabb alapanyagárból vezethető le, részben pedig abból, hogy a takarmányipar bizalma egyre kisebb az állattenyésztők felé.
– mondta a miniszter.
Ezzel kapcsolatban az agrártárca feladatának nevezte a biztosítéki rendszerek és garanciavállalások felülvizsgálatát, amelyek a kockázatok „porlasztásával” segítséget jelenthetnek.
A piaci válságból való kilábalásnak gátja az európai tejtöbblet.
Bóna Szabolcs szerint a többlet levezetéséhez a fogyasztók számára vonzó, piacképes és lehetőleg jól tárolható termékekre is szükség van. Ezért a feldolgozás fejlesztése, az innováció és a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása elengedhetetlen. Az olcsó energia, munkaerő és takarmány korábbi előnyei megszűntek, ezért az energiahatékonyság és a technológiai modernizáció kulcskérdés.
