Az egerészölyv az egész évet hazánkban tölti. Télen az állomány jelentős része felszaporodik, ugyanis az északi térségből is érkeznek hozzánk áttelelő példányok.
Ahogy egyre több ragadozómadár-fajnál, az egerészölyv esetében is megfigyelhető az élőhelyi adottságok átalakulása miatt élőhelyváltoztatás, azaz a hegy- és dombvidék helyett a síkvidéki környezetben is megtaláljuk.
Alapvetően az egerészölyv „ruhájában” a sötétbarna szín dominál. Feje, nyaka, háta sötét- és világosbarnán mintázott, hasa pedig világosbarna és vajszínű. Ez az átlagos színezet, mely az egerészölyvek mintegy 60-70 százalékára jellemző.
Vannak azonban ettől eltérő, jóval világosabb (vajszínű, világosbarna) és sötétebb (mint az étcsokoládé) példányok is, ám csak színezetben láthatók a különbségek, mintázatban (sávozott farok, világosabb has stb.) teljesen megegyeznek.
Az egerészölyv ínséges időben is talál magának táplálékot. Főként kisebb rágcsálókkal táplálkozik, de nem veti meg a dögöt sem.
Gyakran láthatjuk őket, amint a nyomvonalas létesítmények (vasutak, országutak) melletti fákon, villanyoszlopokon üldögélve kémlelnek zsákmány után kutatva. Az egerészölyv opportunista viselkedéséből fakadóan vált a legelterjedtebb tollas ragadozónkká, élőhely és táplálék tekintetében egyaránt.
