A rehidratáló sor révén kiegyenlítettebbé vált a szezon és a téli hónapok közötti különbség, a cég ezen felül komoly kósertermék-portfólióval is rendelkezik, amely belépőt jelentett az izraeli piacra és más vevőkhöz is.
Beruházásainak köszönhetően hatékonyabban, gazdaságilag még megbízhatóbban tud működni a Kecskeméti Konzerv Kft., amely fejlesztései révén kevésbé függ a szezonalitástól, egyes technológiai elemek pedig új piacokra jelentettek belépőt a cégnek. A nagy múltra visszatekintő és széles körű ismertségnek örvendő konzervipari vállalat újult erővel öregbíti a hazai ágazat külföldi hírnevét.
Magyarország hagyományosan nagy szereplőnek számít a zöldség- és gyümölcstermesztésben, és annak feldolgozásában. Az utóbbi évtizedekben a külföldi konkurencia miatt ugyan jelentős pozíciókat veszített a hazai ágazat, a feldolgozásban azonban még ma is kifejezetten exportképes országnak számítunk.
Komoly exportpotenciál
Az itthon feldolgozott zöldség-gyümölcs nyersanyag értéke évente 70–72 milliárd forintra tehető, ebből évente összesen 155–160 milliárd forint értékű készterméket állítanak elő.
A feldolgozott magyar zöldség és gyümölcs több mint kétharmada külföldre kerül, főleg fagyasztott és konzerv kategóriában, de lekvárok, szörpök és más magasabban feldolgozott termékek is vevőre találnak a határokon túl. Az export értéke évi 380–400 millió euró, vagyis mintegy 115–125 milliárd forint.
A hazai konzervipar termékei közül ki kell emelni a csemegekukoricát, amelynek már jelenleg is nagyon komoly exportpotenciálja van. A Magyarországon megtermelt csemegekukorica alig 5 százaléka kerül a magyar háztartásokba, a többit Európa szinte összes országába és a világ más részeire exportálják a hazai feldolgozók.
z Európai Unió alapvetően nagy és jelentős, de mára stabilizálódott piac, ahol igazán nagy növekedést nem lehet már elérni. Az egyik legjobb példa erre Franciaország, amelynek rendkívül protekcionista szereplői és vásárlói komoly akadályt jelentenek még a versenyképes termékek előtt is – mondta el lapunknak Kovács János, a Kecskeméti Konzerv Kft. ügyvezetője.
Itt egy-egy megrendelés is akkora mennyiséget jelenthet, amelyre már érdemes lenne újabb termőterületeket is bevonni az öntözésbe.
Sikeres múlt, dolgos jelen
A konzervipari szereplők közül önmagában is kiemelkedik a Kecskeméti Konzerv Kft., amelynek működése több évtizedes múltra tekint vissza, és amelynek brandje már akkor komoly értéket képviselt, amikor ezt a szót még nem is használták.
A hazai zöldségkonzervek, köztük a csemegekukorica és a zöldborsó külföldi sikere nagymértékben köszönhető a Kecskeméti Konzerv Kft. több évtizedes munkájának.
Az elmúlt évek sem teltek eseménytelenül a nagy múltú cégnél. A 2016–17-ben elérhető, nagyvállalatok számára igénybe vehető támogatási program segítségével egy csaknem 5 milliárd forint értékű telephelyfejlesztésbe kezdtek, amely megteremtette a – 2005-ben újjáalakult – cég életében a teljesen önálló termelési feltételeket.
Új technológia, új lehetőségek
„Az önálló víz-, gőz- és villanyáram-ellátás mellett komoly technológiai fejlesztésekbe is kezdtünk. A korábbi, kézi adagolású kukoricamorzsoló rendszert automata morzsolóberendezéssel váltottuk fel. Ennek eredményeként sokkal hatékonyabban és bővített kapacitás mellett tudunk a csemegekukoricával dolgozni” – mondta el a cégvezető. Kovács János szerint komoly lépés volt az is, hogy a fejlesztés keretében egy modern rehidratáló sort is üzembe tudtak állítani.
Ez a fejlesztés nem csupán technológiai, hanem az egész évet átfogó, gazdaságossági szempontból is jelentős lépés volt. A klasszikus zöldségkonzerv-gyártás ugyanis erőteljesen szezonális termelést takar. Nincs ez másként a Kecskeméti Konzerv esetében sem: a júniustól induló zöldborsó-feldolgozás jelenti a nagy munka kezdetét, amely október közepe táján, a csemegekukorica utolsó tételeinek feldolgozásával zárul.
A száraz hüvelyesek rehidratációja révén azonban ezek az őszi, téli és tavaszi hónapok is komoly munkával telnek, hiszen ez a gyártási folyamat nem függ a szezontól és ezáltal jobban tervezhető. „A szezonalitás fő hulláma továbbra is megvan, de lényegesen kiegyenlítettebbek a viszonyok a nyár és a tél között, mint a rehidratáló sor üzembe állítása előtt” – mondta el Kovács János.
Megnyíltak az új piacok
de vannak vevők a skandináv térségből, a Baltikumból, Romániából, valamint Olaszországból is.
Az Európai Unión kívül egyre komolyabb partnernek számít Törökország, és újabban Japán is érdeklődik a cég termékei iránt, valamint nagy vevőnek számít Izrael is.
– mondta el az ügyvezető, aki szerint ez új feladatokat, de egyben új lehetőségeket is hozott.
Teljes kóser termékkör
A világban és így Magyarországon is egyre-másra jelennek meg a speciális, vallásos piacoknak megfelelő termékeket gyártó és értékesítő üzleti divíziók az élelmiszertermelésben.
Jelen kell lennie egy szakértő rabbinak, péntek napnyugtától szombat napnyugtáig nem lehet kóser árut termelni és még számos egyéb szabályt kell betartani. Ám ennek segítségével új piacokat lehet meghódítani.
Stabil banki partner
Kovács János szerint sikereikben komoly hátteret jelent a megbízható banki kapcsolat, az EXIM partnersége is.
A szezonalitás, mint rendkívül erős sajátosság olyan mérlegadatokat és kiadási, valamint bevételi periódusokat jelent, amelyek a nagyon szigorúan vett banki rendszerben anomáliaként tűnhetnének fel – ha tehát nem veszik figyelembe az ágazat sajátosságait, a bank sem érti meg a folyamatokat és a számokat. Az EXIM azonban nem csupán érti ezeket, hanem kellően rugalmasan dolgozik együtt a Kecskeméti Konzerv Kft.-vel – fejtette ki a cég ügyvezetője.
A vállalat az EXIM tartós forgóeszköz konstrukcióját veszi igénybe, amely segít kezelni a szezonalitásból eredő kilengéseket.
Az EXIM (a bank és a biztosító intézménypárosa) 2015 elején hirdette ki agrárstratégiáját, amely szerint kiemelt szerepet szánnak az agrárágazat finanszírozásának. Azóta az EXIM agrárportfóliója jelentős növekedésen ment át. Nem véletlen: az agrárgazdaságnak komoly a tőke- és a forgóeszközigénye, ráadásul kifejezetten erős exportpotenciállal rendelkezik. Az ágazatban működő vállalkozások, a gazdálkodók legfontosabb igénye az éven belüli és a tartós forgóeszköz-finanszírozás, valamint a fejlesztésekhez, a beruházásokhoz és a birtokrendezéshez kapcsolódó finanszírozás. (x)
