Kevesebb állat, nagyobb költség: felforgathatja az EU az állatszállítást

Szerző: Waum Konrád Hunor

A kérdés október végén ismét napirendre került, miután Daniel Buda az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának alelnöke október 31-én közzétett bejegyzésében figyelmeztetett a tervezett szigorítások gazdasági következményeire.

A politikus szerint az állatjóléti reform nem veszélyeztetheti az állattartó gazdaságok működését.

Az Európai Bizottság 2023. december 7-én mutatta be a 2005 óta hatályos, 1/2005/EK rendelet felváltását célzó javaslatát. A tervezet egyik fontos eleme az állatok számára kötelezően biztosítandó férőhely növelése. Emellett korlátoznák a hosszú szállítások időtartamát, szigorítanák a pihenőidőkre vonatkozó előírásokat, és nagyobb védelmet biztosítanának az állatoknak szélsőséges hőmérsékleti körülmények között.

A változások a gyakorlatban azt jelenthetik, hogy ugyanannyi állat elszállításához több járműre lesz szükség. A kisebb rakományok miatt emelkedhet az egy állatra jutó szállítási költség, ami a felvásárlási árakban és a termelők jövedelmezőségében is éreztetheti hatását. A szabályozás a sérülékeny állatok, például a még el nem választott fiatal állatok szállítását is szigorúbban kezelné.

Továbbá a digitális nyomon követés szerepét is növelné: GPS-alapú megoldásokkal és elektronikus rendszerekkel javítaná az ellenőrzést, miközben csökkentené az adminisztrációt.

A javaslat jelenleg az európai uniós jogalkotási folyamat része. Az Európai Parlament és a tagállamok kormányait képviselő Tanács egyaránt megvitatja a tervezetet, saját módosító javaslatokat fogalmazhat meg, majd a két intézménynek közös álláspontra kell jutnia. A végleges szabályok csak az egyeztetések lezárását és a jogszabály elfogadását követően léphetnek hatályba.

Az állatszállítás szabályainak jelentőségére hívja fel a figyelmet az az október végi eset, amely során Magyarországról Romániába érkező teherautóban összesen 34 sertést szállítottak azonosító jelölések és a kötelező állategészségügyi dokumentumok nélkül. Az afrikai sertéspestis terjedésének kockázata miatt a román hatóságok elrendelték az állatok leölését, majd a tetemek elégetését.

A dokumentáció és az állatok azonosíthatóságának hiánya miatt a hatóságok nem tudták ellenőrizni azok származását és egészségügyi állapotát, így fennállt az afrikai sertéspestis behurcolásának veszélye.

Egy esetleges járvány nemcsak a gazdaságokat, hanem a teljes sertéstenyésztési ágazatot is súlyosan veszélyezteti, az állományveszteségektől a kereskedelmi korlátozásokon át akár a piaci árak alakulásáig.

Az eset arra is emlékeztet, hogy az állatszállítás szabályozása jóval túlmutat a fuvarozás technikai feltételein: egyszerre szolgálja az állatok jólétét, az állategészségügyi biztonságot és az állattenyésztési ágazat védelmét. Az uniós jogalkotók előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogyan lehet mindezt olyan előírásokkal biztosítani, amelyek a gyakorlatban is betarthatók, és a gazdálkodók számára is fenntartható működést tesznek lehetővé.

Waum Konrád Hunor