Fiatalok igényeihez igazított oktatási stratégia
2026. november 3-án a budapesti Herman Ottó Konferencia Központban tartották a TEREP Agrárszakképzési Innovációs Program nyitórendezvényét. A találkozó célja a TEREP program bemutatása és útjára indítása mellett az volt, hogy közös gondolkodásra hívja az agrárszakképzés különböző szereplőit: a diákokat és oktatóikat, az agrárszakképzési centrumokat, a felsőoktatást, a gazdasági szereplőket és az agrárirányítás képviselőit. A három témakör – az agrárszakképzés jövője, az iskolai képzés mindennapjai és a végzés utáni lehetőségek – szorosan összekapcsolódik, hiszen a képzés eredményessége azon múlik, mennyire tud felkészíteni a változó ágazat kihívásaira.
A TEREP program céljairól és a kezdeményezés szakmai hátteréről Dr. Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet (továbbiakban AKI) ügyvezető igazgatója tartott előadást. A program a piacképes tudás és a komplex kompetenciák fejlesztését helyezi előtérbe, valós gazdasági és vállalkozási feladatok megoldásán keresztül, mentori támogatással. (A TEREP Program ismertetése itt található)
Növekvő érdeklődés, változó elvárások
Az agrárszakképzés az elmúlt években a demográfiai nehézségek ellenére is növelni tudta tanulói létszámát. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint 2025-ben már több mint 21 ezren tanultak az agrárszakképzésben, a felnőttképzésben részt vevőket is beleszámítva. Az agrárágazatok részesedése a teljes szakképzésben elérte a 7,4 százalékot. Mindez annak fényében különösen figyelemre méltó, hogy 2020 és 2025 között mintegy 15 ezerrel csökkent a nyolcadik évfolyamos tanulók száma – ismertette az adatokat Dr. Rácz Katalin, az AKI Fenntarthatósági Kutatások Igazgatóságának vezetője.
A képzési rendszernek tehát úgy kell alkalmazkodnia a szűkülő utánpótláshoz, hogy közben a munkaerőpiac változó igényeit is figyelembe veszi. A felnőttképzés szerepe is erősödik: a 31–51 éves korosztály létszáma néhány év alatt megduplázódott. Ez azt jelzi, hogy az agrárszakmák elsajátítása és a tudás megújítása már nem kizárólag a pályakezdőket jellemzi, a folyamatos tanulás egyre fontosabbá válik.
A tanulói felmérések szerint az agrárszakképzést választók többségét elsősorban a szakma iránti érdeklődés és az elköteleződés motiválja. Fontos szempont a biztos munkahely és az is, hogy olyan területen tanulhassanak, ahol képességeiket is kibontakoztathatják. A végzősök több mint 40 százaléka az agráriumban képzeli el a jövőjét, és hasonló arányban vannak azok, akik továbbtanulást terveznek. Ez utóbbi nem feltétlenül jelent egyetemi képzést: másik szakma megszerzése is lehet a továbblépés útja – mutatta be a tanulói motivációkat és a végzősök terveit az igazgatóasszony.
Az iskolák fejlesztése és a tudásmegosztás
Az agrárszakképzés jövőjéről szóló stratégia kialakításához a minisztérium az 52 agrárszakképző iskola helyzetét is felméri. Juhász Anikó agrárpolitikáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár a rendezvényen elmondta, hogy az intézmények közül már 41-et személyesen felkeresett és valamennyibe el kíván jutni.
Különösen az épületek állapota szorul javításra, miközben a korszerű oktatáshoz szükséges technikai felszereltség és a gyakorlati képzés feltételeinek folyamatos megújítása is fontos.
A fejlesztések mellett az oktatói állomány megerősítése is elengedhetetlen. Szükség van a közismereti és szakmai oktatók továbbképzésére, a módszertani megújulásra, valamint a technikai dolgozók megbecsülésére. A minőségirányításnak pedig nem adminisztratív teherként, hanem a szakmai fejlődést és az innovációt segítő eszközként kell működnie.
Az iskolalátogatások tapasztalatai alapján a készülő, az agrárszakképzés jövőjét meghatározó stratégia egyik fontos célja lehet egy országos tudáshálózat kialakítása, amelyben mind az 52 iskola helyi közösségi központként működhet. Az intézmények megoszthatják egymással tapasztalataikat, bemutathatják saját erősségeiket és kapcsolatot teremthetnek a térség gazdálkodóival, vállalkozásaival.
A képzési kínálatot is a valós igényekhez kell igazítani. A hiányszakmákban – köztük az élelmiszeriparban, különösen a húsipari területen – nehézséget jelent a megfelelő számú tanuló megszólítása. Felmerült ezért a hiányszakmák ösztöndíjának erősítése, a képzési profilok tisztázása, valamint az agráriumhoz kapcsolódó határterületek, például a turizmus, a logisztika, a kereskedelem és a vállalkozásfejlesztés nagyobb szerepvállalása is. Az iskolák nagyobb szakmai önállóságának igénye ugyancsak megjelent a visszajelzésekben.
