Kihívásokkal teli év a hazai agráriumban

A mezőgazdaság individualista ágazat, hosszabb távon csak a hatékonyan végrehajtott agrárstratégia jelenthet megoldást. Emelkedő kockázati környezetben, kihívásokkal teli évet zár a hazai mezőgazdaságban 2026-ban az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői szerint.

A mezőgazdaságot sújtó nagyon erős aszály, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait tükröző gyenge terméseredmények, valamint a tej- és a sertéságazatban tapasztalható elhúzódó nehézségek mellett az év végére olyan tényezők is tovább rontották az ágazat helyzetértékelését, mint az energiaárak jelentős növekedése – derül ki a bank legfrissebb negyedéves elemzéséből, amely ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a jelenlegi kedvezőtlen helyzetben is vannak jövedelmezően működő termékpályák, például a baromfi.

Kulcsfontosságú lesz a kockázatkezelés

Rövid távon mind a gazdálkodók, mind a bankszektor számára kulcsfontosságú lesz a kockázatkezelés, hosszabb távon pedig egy egységes agrárstratégia, amelynek végrehajtásával az élelmiszer-gazdaság növelni tudja versenyképességét a tartósan ingadozóvá vált termelési-piaci környezetben.

„2026-ban tovább erősödtek a kihívások, amelyek negatív hatásaival az agrárium már korábban is szembesült. Az aszály és a klímaváltozás, a geopolitikai feszültségek, a kiszámíthatatlan nemzetközi vám- és a kereskedelempolitika, valamint a kedvezőtlen gazdasági környezet együttesen még egyértelműbbé tették az alkalmazkodás kényszerét” – hangzott el az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának legfrissebb MBH AgrárTrend Indexet bemutató eseményén.

Héjja Csaba stratégiai ügyfelekért felelős központjának vezetője szerint a termelési-piaci kockázatok tartóssá váltak az elmúlt években, kezelésükhöz pedig a teljes értékláncot átfogó stratégiára van szükség, amelynek fókuszában a nagyobb hozzáadott érték előállításának kell állnia.

„Egy ilyen stratégia hatékony megvalósítása csökkenheti a finanszírozási kockázatot, javíthatja a banki finanszírozhatóságot, és kiszámíthatóságot adhat a befektetőknek, ami mind kulcsfontosságú az ágazat számára” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egy hatékony agrárstratégia nemcsak ágazati, hanem nemzetgazdasági, élelmezés-biztonsági, klímaadaptációs és versenyképességi kérdés is.

Hároméves mélypontot jelent

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2026 harmadik negyedévének végén tovább távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól: negyedéves összehasonlításban 0,4 pontot csökkenve 30,6 ponton állt, éves összevetésben pedig 1,7 pontot esett vissza.

Ez hároméves mélypontot jelent, ugyanakkor nem süllyedt a 2022-es alacsony szintekre, amikor az orosz-ukrán háború kitörése és annak piaci hatásai, valamint a rendkívüli aszály következményei nyomták rá bélyegüket az ágazat helyzetértékelésére.

„Ez alapvetően annak köszönhető, hogy az egyszerre több jelentős kihívás közepette is vannak olyan termékpályák, amelyeken keletkezik jövedelem, folynak a beruházások, és stabil a kereslet. Ilyen például a baromfi”

– mondta Héjja Csaba, aki hozzátette, negyedéves összehasonlításban a hús- és a tejhasznú szarvasmarha ágazatban, valamint az üvegházi zöldségtermesztésben javultak a kilátások.

Előre tekintve azonban láthatók a kockázatok: az elmúlt hónapok energiaár-emelkedése mindenhová negatívan gyűrűzhet be. Komolyabb visszaesés volt látható a kukorica, a búza és a szántóföldi zöldségtermesztés esetében, és a felmérés eredményei szerint viszonylag nagyobb arányban romlott a sertés termékpálya helyzetértékelése is.

Jól tükrözi a magyar élelmiszer-gazdaság helyzetét, hogy a vizsgált 12 alágazat közül jelenleg hétnek kedvezőtlenebb a helyzetértékelése az összágazati átlagnál, vagyis sokkal jelentősebbé váltak az egyes termékpályák közötti különbségek.