0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. november 15.

Több ezer hektár égett le indonéziai pálmaolaj- és papírfa-ültetvényeken

Indonézia évek óta nem látott legsúlyosabb erdőtűz-szezonjában több ezer hektárnyi pálmaolaj- és papírfa ültetvény is leégett. A tüzek súlyosságában az erdőirtás és a földterületek mezőgazdasági célú átalakítása is jelentős szerepet játszhatott.

Az idei tüzek súlyos légszennyezést okoztak Indonéziában, ahol megugrott a légúti megbetegedések száma, a térség több országában pedig légszennyezettségi riasztásokat adtak ki és iskolákat is bezártak. A tüzekből származó kibocsátás az idényben a szezonális átlag háromszorosára emelkedett – írja a Reuters.

A Rainforest Action Network (RAN) és a Nusantara Atlas közös elemzése szerint január és október között összesen 2,88 millió hektár terület károsodott a lángok miatt.

A kutatók szerint a szélsőséges El Niño-időjárás és az extrém hőség mellett az erdők ipari méretű pálmaolaj- és papírfaültetvények kialakítása céljából történő irtása is hozzájárult a helyzet súlyosbodásához.

A Nusantara Atlas szerint az év első három negyedévében a tűz által érintett terület 35 százalékkal nagyobb volt, mint 2019 azonos időszakában. Akkor Indonéziát egy különösen erős, úgynevezett „szuper-El Niño” időjárási esemény sújtotta.

erdőtűz időjárás szélsőség el nino
Illusztráció, Fotó: Saiho , Pixabay

Nem az számít, ki gyújtotta meg a tüzet?

A vizsgálat nem tudta megállapítani, pontosan mi okozta az egyes tüzeket.

A szerzők szerint ugyanakkor a kiszárított tőzeglápok, a hiányos tűzvédelmi rendszerek és a gyorsan terjeszkedő mezőgazdasági koncessziók jelentősen növelik a tűzveszélyt.

„Nem igazán az a kérdés, hogy ki gyújtotta meg a gyufát, hanem az, hogy ki csapolta le a tőzeget, és ki teremtette meg a tűz kialakulásának feltételeit” – mondta Alex Helan, a Rainforest Action Network kutatási és vizsgálati vezetője.

A tanulmány több konkrét, nagyvállalati érdekeltségű területet is vizsgált, köztük olyan vállalatcsoportokhoz tartozó koncessziókat, amelyek tevékenységét Szingapúrban a határokon átnyúló légszennyezést szabályozó törvény alapján is vizsgálják.

Több mint 14 ezer hektár égett le az egyik papírfa-koncesszión

Az elemzés szerint több mint 14 600 hektár égett le a PT Bumi Mekar Hijau papírfaültetvényén. A társaság kizárólagos beszállítója az indonéz Asia Pulp & Papernek. Az APP közölte, hogy nem tudja kommentálni a tanulmány megállapításait.

A kutatók emellett legalább 3742 hektárnyi leégett területet azonosítottak a nyugat-kalimantáni PT Kayung Agro Lestari pálmaolaj-koncesszióban. A területet a szingapúri tőzsdén jegyzett First Resources kezeli.

A vizsgált területen csaknem 2000 hektár olyan erdő is volt, amelyet „magas természetvédelmi értékűként” tartanak nyilván.

olajpálma
Olajpálma
Fotó: Bishnu Sarangi, Pixabay

A First Resources nem válaszolt azonnal a Reuters megkeresésére, korábban azonban azt közölte a RAN-nal, hogy zéróégetési politikát alkalmaz a területek megtisztításakor, és tűzmegelőzési intézkedéseket is bevezetett.

A műholdas elemzés egy másik, pálmaolajjal foglalkozó vállalat, a Bumitama Agri koncessziójában is 4473 hektárnyi leégett területet azonosított. Ezek 88 százaléka tűzveszélyes tőzeges területen feküdt.

A Bumitama nem válaszolt az e-mailben küldött megkeresésre, a RAN-nal ugyanakkor azt közölte, hogy vizsgálatai még folyamatban vannak, ezért egyelőre nem kíván reagálni az egyes állításokra.

A bankok felelősségét is felveti a tanulmány

A kutatók szerint nemcsak a vállalatoknak, hanem az őket finanszírozó bankoknak és befektetőknek is nagyobb felelősséget kellene vállalniuk. A tanulmány szerint a finanszírozást a hiteles tűzmegelőzési intézkedések teljesítéséhez kellene kötni.

„Ezek a vállalatok az irodáikban hoztak üzleti döntéseket arról, hogy rendkívül tűzveszélyes területeken működjenek, és ezeken a tájakon a profitszerzés érdekében ültetvényeket hozzanak létre”

– mondta Helan.

A vizsgálat szerint az idei indonéziai tűzszezon ismét rámutatott arra, hogy a szélsőséges időjárás önmagában nem magyarázza a pusztítás mértékét: a földhasználati döntések, a tőzeges területek kiszárítása és az ipari mezőgazdaság terjeszkedése tovább növelheti a nagyszabású erdő- és bozóttüzek kockázatát.

Forrás: Reuters