A magyar mezőgazdaság teljes kibocsátásának értéke folyó alapáron elérte a 4,5 ezer milliárd forintot 2025-ben, ami 7,1 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedés azonban nem a termelés bővüléséből fakadt: a kibocsátás volumene 0,4 százalékkal csökkent, miközben a termelési árszínvonal 7,8 százalékkal emelkedett.
A bruttó hozzáadott érték folyó áron 12 százalékkal nőtt, változatlan áron viszont 0,9 százalékkal mérséklődött – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal mezőgazdasági számlarendszerének 2025-re vonatkozó összefoglalójából.
A kukorica húzta vissza a növénytermesztést
A két meghatározó ágazat teljesítménye ellentétesen alakult. A növénytermesztés kibocsátásának volumene 4,7 százalékkal csökkent, az állattenyésztésé ugyanakkor 4,9 százalékkal emelkedett. A növénytermesztésen belül a kertészeti termékek, a bor és az egyéb növényi termékek kivételével valamennyi fontosabb termékcsoportban visszaesést mért a KSH.
A gabonafélék teljesítményét elsősorban a kukoricatermés 27 százalékos csökkenése rontotta. A búza termésmennyisége – különösen a durumbúzáé – 9,2 százalékkal nőtt, ez azonban nem tudta ellensúlyozni a kukorica kiesését. Az ipari növények közül a szója, a napraforgó és a cukorrépa terméscsökkenése mérsékelte a kibocsátást.
A betakarított terület csökkenése mellett ebben a kedvezőtlen időjárás, köztük a tavaszi fagyok is szerepet játszottak.
A növényi termékek árszínvonala eközben 11 százalékkal emelkedett, így a növénytermesztés kibocsátási értéke 5,9 százalékkal nőtt a kisebb volumen ellenére is.
Piaci nehézségek az állattenyésztésben
Az állattenyésztés volumennövekedését elsősorban a sertés- és a baromfiállomány bővülése alapozta meg, mindkét ágazat 0,7 százalékponttal járult hozzá a teljes mezőgazdasági kibocsátás növekedéséhez. A szarvasmarha- és tejágazat szintén növekedett, a termelés mennyisége pedig a juhágazat kivételével valamennyi fontosabb állatfajnál emelkedett.
Az év végére ugyanakkor komoly gazdasági nehézségek jelentkeztek: a sertéságazatban az uniós túltermelés, a tejpiacon pedig az árak erős ingadozása okozott gondot. Az állatok és állati termékek árszínvonala éves átlagban 4,8 százalékkal nőtt, miközben a kibocsátás volumene is bővült.
