0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 26.

Melegben a dinnye, hűvösben a csemegekukorica fogy

Az időjárás szempontjából sem átlagos ez az esztendő. A szabadföldi zöldségfélék többsége megszenvedte a hűvös tavaszt, és a dinnyetermesztők bánatára a nyár sem az igazi. A csapadékos, hűvös napok sem a növényeknek, sem a fogyasztásnak nem kedveznek.

A Bálint kertészetben görögdinnyét és csemegekukoricát 50-50 hektáron, fejes, vörös és kelkáposztát, valamint karfiolt összesen 25 hektáron, tökféléket 16 hektáron termesztenek. Emellett karalábét szoktak még hajtatni fóliasátrakban, mintegy 1,5 hektáron.

A görögdinnye ermesztését Tamás és Dávid édesapja kezdte 11 éve, amikor a szántóföldi kultúráknál jövedelmezőbb növényt keresett.

A kezdeti 3 hektár dinnyeterületét hamarosan 8 hektárra növelte, a termést azonban nem volt könnyű a környéken értékesíteni. Eleinte ezért sem támogatta Bálint János a gyerekei ötletét, hogy felhagyva biztos állásukat hazatérjenek a családi kertészetbe, ma már azonban büszke a fiaira. Az értékesítési nehézségek is megszűntek, miután már 30-40 hektáron termesztettek dinnyét és összefogtak néhány megbízható termesz­­tőtárssal, hiszen így közvetlenül tárgyalhattak az áruházakkal.

Az 50 hek­táros dinnyeterületet nem akarják tovább növelni, inkább a termelés hatékonyságát szeretnék fokozni, ezért tavaly óta talajvizsgálatra alapozzák az alaptrágyázást.

A fő kultúra

A görögdinnye termesztése jövedelmező, azonban mind nagyobb a munkaerővel kapcsolatos bizonytalanság és a szélsőséges időjárásból eredő kockázat. Utóbbi gondot okozhat a termesztés során, de a fogyasztást is visszavetheti, a hűvösebb nyári napokon ugyanis a dinnye iránti kereslet jelentősen alábbhagy – szerencsére éppen akkor a csemegekukorica fogyasztása meglendül.

Jól dolgozó, kellően motivált munkaerőt egyre nehezebb találni, ami szintén rontja a termesztés biztonságát.

A Bálint testvérek jelenleg 15 főt foglalkoztatnak egész évben, rajtuk kívül 30 embernek adnak munkát 10-11 hónapon keresztül, a nyári idényben pedig további 60 főre van szükség. Sok helyi lakos dolgozik a kertészetben, de diákmunkások, sőt Romániából érkező brigád is kiveszi a részét a nyári munkacsúcsból.

Az idei időjárás megviselte a kertészeti kultúrákat, 3 hektár csemegekukorica kifagyott, azt újra kellett vetni.

A káposzta is megszenvedte a tavaszt, március végén mínusz 7 °C-ot kapott. A dinnyéket Kevermesen nem sújtotta váratlan hideg vagy csapadék, kiültetés után csak egyszer mértek mínusz 1,5 °C-ot, de a növények akkor sem károsodtak, mert a takarásukra a szokásosnál vastagabb fóliát használnak, illetve a korai dinnyetáblához közeli bányató is mérsékelte a lehűlést, véli Bálint Tamás.

A vetésforgóban 2-3 évente tér vissza ugyanarra a helyre a dinnye, mely a Maros régi hordalékkúpján terem a legjobban. Ott laza szerkezetű a talaj, a humusztartalma is megfelelő, és kiváló az öntözővíz. Mivel a dinnye a fő növénye a kertészetnek, a többi kultúrát ehhez igazítják: előtte csemegekukoricát vagy káposztaféléket termesztenek, ez utóbbi kedvezőbb előnövénye a dinnyének.

A többsége magszegény

A termesztett görögdinnye 70 százaléka magszegény hibrid (Style, Pekin), magvas dinnyét (Susy, Galander) csak porzónak ültetnek. Az ültetést úgy szakaszolják, hogy minél hosszabban szállíthassanak dinnyét az áruházláncnak.

Április elejétől május végéig hetente ültetnek, egy táblát például kifejezetten augusztus végi, szeptember eleji szedésre időzítenek.

A nemes fajtákat február közepén vetik a négy fűtött fóliasátorban, a tökalanyt pedig a tervezett oltás előtt 14 nappal. Az oltásnál különösen figyelni kell, hogy a két vágási felület jól illeszkedjen, és szakszerűen helyezzék fel a szilikoncsipeszt, ha ugyanis az ferdén kerül fel, akkor hattyúnyakas lesz a palánta, említette Bálint Dávid.

Hektáronként 2600 oltott palántát ültetnek, a biztonság kedvéért ezért 3000-et oltanak, azaz az 50 hektárra 150 ezret. A többi kultúrával együtt több mint egymillió palántát nevelnek.

Minden harmadik sor a porzófajta. Külföldön is ezt az arányt tartják, ám sok helyen a sorokon belül váltakoznak a magszegény és a magos tövek. Spanyolországban a magos dinnyéket esetenként nem is takarítják be, hanem betárcsázzák. Nálunk azonban még van kereslet a magos görögdinnyére, az értékesítéséből származó bevétel pedig jól jön a kertészeknek, mondták a szakemberek.

Egyedi megoldás

Az alaptrágyázott területen kialakított, 15 centiméter magas bakhátra géppel fektetik a lila fóliát, a palántákat azonban kézzel ültetik, majd a sorokat fóliaalagúttal takarják. A bakhátakra a fóliatakarással egy menetben kihúzott csepegtető öntözőcsövekkel juttatják ki a tápoldatot is. Az állomány szemrevételezésével döntenek a tápanyag-összetételről. Miután a fóliaalagút május 10. után lekerül, a sorközre is fóliát terítenek.

A keskeny nyomtávú traktor vontatta CM Regaro sorköztakaró gép különlegessége, hogy tárcsával a fólia szélét befűzi a talajba, tehát a rögzítéséhez nem kell földet rádobni.

A sorköz így gyommentes marad, a rajta érő dinnye pedig nem koszolódik. A sor- és sorköztakaró fólia előnye, hogy jól tartja a nedvességet, még aszályos időben is elég akár heti egyszeri öntözés.

A sorközök takarására hagyományos perforált fekete fóliát használnak, amit ősszel fel kell szedni és elszállítani. Kísérleteznek azonban mattabb, szintén fekete lebomló fóliával (ennek az alapanyaga kukorica- és napraforgószár, valamint keményítő). Ez ugyan háromszor drágább, de amellett, hogy környezetbarát, megtakarítható vele a felszedés és elszállítás tetemes költsége. A talajbaktériumok jótékony hatására az idény végére már foszlani kezd, elegendő betárcsázni a talajba.

A sorköz fóliatakarásának gépesítése várhatóan két-három év alatt megtérül, ráadásul a gépesítéssel az emberi hiba is elkerülhető, ha ugyanis nem megfelelő az illesztés, akkor ott gyomosodik a terület.

A többi munkafolyamatot is szeretnék gépesíteni, jövőre palán­tázógéppel és alagútkészítővel fog bővülni a géppark, említették a gazdák.

Kevés növényvédő szer használata engedélyezett a dinnyeállományban. Ültetés után a levéltetvekkel van gond, ellenük idén eseti engedéllyel lehetett permetezni, a hatékony szerek választéka azonban szűk. Gyomirtó szer nem alkalmazható, de a fóliával borított talajon arra nincs is szükség. Átlagos évben 2-3 permetezéssel megvédhető az állomány a gombabetegségektől, csapadékos időjárásban azonban 9-10 naponta kell védekezni a fenésedés, a lisztharmat és a fehérpenész ellen, ami egyre nehezebb, hiszen a gombaölő hatóanyagokat is fokozatosan kivonják a forgalomból. Fő vevőjük, a Lidl áruházlánc elvárásai a hatósági szabályozásnál is szigorúbbak, ami a fogyasztóknak biztonság, az a termelőknek komoly kihívás.

A betakarítás a munkacsúcs

A dinnye betakarítása általában június 18-án kezdődik, az idei hűvös, gyakran borongós tavasz miatt azonban ez július közepére tolódott. A szedéstől körülbelül 10-12 nap van arra, hogy a fogyasztó megvásárolja és megegye a dinnyét, ennyi ideig biztosan megtartja a gyümölcs a minőségét. Idén szeptember 10. körülre tervezik az utolsó szedést.

A kevermesi dinnyeföldeken a szedők már nem csatárláncban dobálják a termést a pótkocsira, ennél sokkal hatékonyabban és kényelmesebben dolgoznak.

Egy pásztában hat sor van. Az érett dinnyéket a szedők levágják, a középsőkből a leszedett gyümölcsöt kigurítják jobbra és balra, majd az őket követő rakodók a három sor fölé 40 centiméter magasan benyúló szállítószalagra teszik a terméseket, arról pedig a pótkocsin dolgozók szintén kézzel leemelik, hogy minél kevésbé ütődjön. Hat ember dolgozik az állományban, hat pedig fent a kocsin.

Egy tábláról 3-4 alkalommal gyűjtik be a dinnyét, utána ültetési ütemben haladnak tovább másik területekre. A letermett állományt a taposási sérülések miatt gombaölő szerrel kezelik, és kap tápanyagot is, így ha kedvező az időjárás, még egy kötést beérlelhetnek a tövek.

Biztos jelek

Sok színben érik a dinnye, főleg ha borús az idő, és emiatt nem a Nap érleli. Rengeteg apró jel utal az érettségre. A szín és a méret helyett ma már inkább a termés tőtől való távolsága a mérvadó a szedéskor, valamint a csészelevél és a bajusz száradását, továbbá a gyümölcskocsány szőrözöttségének ritkulását figyelik a szedők, és érettségre utal a termés sárga hasa alja is. Egy tövön általában 6-7 dinnye kötődik, de ezek idén kisebbek a szokásosnál.

A vevők is egyre inkább a kisebb dinnyéket keresik, de továbbra is elsődleges fogyasztói elvárás az édes, ropogós hús, és előny a magszegénység.

Ebbe az irányba megy a nemesítés. Az újabb, kisebb termésű fajták rosszabb körülmények között is jobban teremnek, nagyobb a termésbiztonság. A mag nélküli dinnye többet terem, mint a hagyományos, közepes évben hektáronként 60-70 tonnára lehet számítani. A fogyasztók hazánkban az 5-6 kilós dinnyéket kedvelik, de Nyugat-Európában már az 1-1,5 kilogrammos, úgynevezett hűtőszekrény-terméseket is keresik.

Versenytársak

Hazánkban több görögdinnyét termesztünk a belső fogyasztásnál, ezért fontos az export. Mivel azonban a mediterrán országokban is igyekeznek elnyújtani a szezont, a magyar dinnye versenyez a spanyol, olasz és görög terméssel, és ez az árára is kihat. Egyes spanyol cégek az észak-afrikai termeltetésükből már márciusban szállítanak dinnyét az európai piacokra, és Spanyolországban is termesztenek délen és északon is.

Bálint Tamás és Dávid szinte az összes megtermett dinnyét a Lidlnek adja el, amely aztán nemcsak a hazai áruházaiba szállít, hanem Szlovákiába, Szlovéniába és Litvániába is.

A Lidl 2013-ban indította a „termesztőtől az üzletláncba” filozófiáját, akkor Bálinték még csak 3 kamion dinnyét szállítottak, ma ennek a sokszorosát. A káposztafélék túlnyomó részét szintén az áruházláncnak értékesítik, melynek ezúton is köszönik a tisztességes és vevőközpontú hozzáállását.

A családi gazdaság öt éve integrátor szerepet is betölt, több gazdának a termését is eladja. A Bálint testvérek leginkább önerőből fejlesztenek, de néhány éve nyertek géptámogatást. A környéken a munkaerőhiány miatt sokan abbahagyják a dinnyetermesztést, ezért is tartják különösen fontosnak
a gépesítést. Békés megye híres dinnyetermelő vidék, a két szakember szerint ez a jó talajnak és a kiváló vízmi­nőségnek köszönhető. A klíma már ott is szélsőségesebb, mint régen, a bőséges napsütés azonban javára van a dinnyének.

 

 

Forrás: Kertészet és Szőlészet