Az állatgyógyászatban azonban egyre szélesebb körben terjed a fogyasztók élelmiszer-biztonságára, valamint az állatok egészségére és jóllétére való törekvés, amely egyebek mellett új állatgyógyászati készítmények bevezetésével, az antibiotikum-használat csökkentésében nyilvánulhat meg. Napjainkban hiába fejlettebb az állatgyógyászat, mint ötven vagy száz évvel ezelőtt, mégis vannak olyan rezisztens baktériumfajok, amelyekkel egyelőre nem tud mit kezdeni az orvostudomány. De mégis, hogy alakulnak ki ezek az ellenálló kórokozók?
A baktériumok, bár csak egyszerű egysejtű, élő szervezetek, mégis döbbenetes módon képesek alkalmazkodni és túlélni. Ennek eredménye az antibiotikumokkal szembeni tűrőképesség kialakulása.
Az antibiotikumok célja, hogy gátolják a baktérium sejtfolyamatait, vagy olyan, az adott kórokozóra jellemző speciális célmolekulákat támadjanak meg, melyek szétesésével a mikróba is elpusztul. Azonban az effajta kezelésre nem mindegyik mikroorganizmus reagál, ugyanis néhány „szívósabb” baktérium sejtfala egyes antibiotikumok számára áttörhetetlen.
„Az antibiotikum-rezisztencia a megemelkedett mortalitáson kívül hosszabb kórházi tartózkodást, az ezzel járó magas kórházi költségeket, és jelentős globális gazdasági terhet jelent” – írta Méhi Orsolya, az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének tudományos munkatársa a tudomány.hu szakmai internetes portálon.
Sajnos Magyarországon még igen gyakori és sok esetben szakszerűtlen az antibiotikum-felhasználás, azonban hazánktól nyugatabbra, már javában zajlanak az olyan fejlesztések, amelyek az EU által drasztikusan szabályozott antibiotikum-felhasználás csökkentési elveit követik. Egy olasz gyógyszercég például egy egészen újszerű, teheneknek készült, ózont tartalmazó tőgyinfúzióval állítaná meg a kórokozó baktériumok terjedését.
Az ózon egy három oxigénatomból álló, instabil molekula, az egyik legerősebb oxidáló és fertőtlenítő anyag, jóval intenzívebb, mint a klór. Bármilyen mikroorganizmust képes megsemmisíteni vagy csapadék formájában oxidálni és kicsapni, legyen az baktérium, vírus, gomba vagy vízben oldott ásványi anyag. Mivel azonban egy gáz halmazállapotú anyag, más molekulákhoz kötődve tudja csak kifejteni hatását.
Mielőtt még megijedne a kedves állattartó, hogy ózonnal telítődik szeretett jószága, fontos megemlíteni, hogy az ózon, illetve a napraforgó- és kukoricaolaj nem kerülnek bele az állat vérkeringésébe, ezáltal nem befolyásolják az anyagcserét. Ez azt jelenti, hogy a szernek nincs tej és hús várakozási ideje, tehát a sajtkészítést sem befolyásolja – pár óra alatt kiürül a bimbócsatornából. Az infúzió felhasználása sokrétű, minden fejés után naponta kétszer-háromszor lehet adagolni termelésben lévő állatoknak, kezdeti tőgygyuladás stádiumában, illetve apasztáskor.
