Világítás, ami káros…
Egy kert egész éjszakára történő kivilágításának nem sok értelme van, bár a mai takarékos LED-es megoldásokkal nem kell óriási áramszámlára számítani ekkor sem.
Ez azonban fényszennyezést is okoz, ami egyike a kevésbé közismert környezeti ártalmaknak. A jelenség a mesterséges fények elterjedésével egyidős. Minden olyan mesterséges világítás, ami oda jut, ahol és amikor annak nincs funkciója, vagy lényegesen nagyobb mennyiségű, mint amit a kívánt cél igényelne, fényszennyezést okoz.
A fényszennyezés körébe tartoznak a járművezetőt elvakító kápráztató fények, valamint a házak ablakain bevilágító és zavaró fények is. Az éjszakai világosság sok esetben egyes élőlényeket is veszélyeztetnek, az életterük visszaszorításával, vagy éppen a vándorlásuk megzavarásával. A denevérek sem élvezik ha éjjel is nappali fényben kell közlekedniük.
Fény a kertben
Kertképi szempontból a csillagos égbolt láthatóságának csökkenése is zavaró tényező, mert egy kert éjszakai látványhoz hozzátartozik az égbolt természeteshez közeli látványa. A lakóházak kültéri világításának szerepe három féle lehet: éjjeli közlekedést segítő világítás, díszvilágítás, és az értékeink védelmére szolgáló őrlámpák.
Épületeken és kertekben gyakoriak a gömblámpák, melyek nem igazán jó megoldások, hiszen fényük nem irányított – mindenfelé világítanak, arra is amerre nem kellene. Emiatt a kibocsátott fényenergiának legfeljebb a fele hasznosul, a többi az égbolt felé távozik. Amennyiben csak a kellő irányba világítunk, egyből 50 százalék energiát takaríthatunk meg. Az ilyen lámpák világítási komfort szempontjából sem ideálisak, hiszen a szemünkbe jutó fény legnagyobb mennyiségét a lámpa adja, ahelyett hogy azt világítaná meg, például a járdát, aminek értelme lenne. Tehát nem a lámpának kellene főként látszódni egy kertben hanem a megvilágított felületnek.
Főbb szempontok
Az előbbiekből kiderül, hogy az ideális kerti világítás több funkciós. Jó ha ugyanazokkal a világítótestekkel díszkivilágítást is biztosítunk, de a tájékozódást is segítik, tehát a járdák látszanak elsősorban, azaz irányított a fény.
Tehát a világítás fénye legyen térben és időben is irányított. Ezt időkapcsolók és mozgásérzékelők beiktatásával könnyen megoldhatjuk. Így több szempont is egyszerre valósul meg. Ha a telekhatároknál és a ház bejáratánál is elhelyezünk mozgásérzékelőket, melyek mozgás esetén felkapcsolják a világítást, de csak pár percig tartják bekapcsolva azt, akkor energiát is spórolunk, és a fényszennyezés is minimális mértékű és rövid idejű lesz. Ám a célunkat elérjük, hiszen kilépve a kertbe egyből bekapcsolnak a fények, fénydíszbe öltözik a kert, valamint ha valaki a kerítésen bejönne ártó szándékkal, az is felkapcsolja a fényeket azaz a dísz és biztonsági funkció sem csorbult.
A biztonsági funkció azonban inkább csak lélektani szempont, (nevezhetnénk részben hamis biztonságérzetnek is) mert a mozgásérzékelős fényvetők, őrlámpák és risztók korában eljutottunk oda, hogy már egy épületen megszólaló riasztóra sem figyel oda senki, nemhogy arra, hogy felkapcsolódnak az őrfények. A ház és a kert biztonságát ezért inkább ne fényekre alapozzuk, hanem egy biztonsági szolgálathoz bekötött, vagy saját telefonunkra jelzést küldő riasztó berendezésre.
Az állandó fény a kertben, vagy az időzített, esetleg mozgásérzékelőkkel szabályozott fény gyakori felkapcsolódásának mellékhatása az énekes madarak szükségtelen éjszakai dala, ami hajnalban ébredéskor kellemes, éjjel alvásidőben kevésbé. A madarak jelentős részénél az első hajnali fények váltják ki az éneklést.
Megfigyelték, hogy a mozgásérzékelős lámpák bekapcsolása tévesen elindíthatja a madárdalt, egy éjszaka folyamán akár többször is. Ez viszont a madár szempontjából szomorú eredményhez vezethet: a pihenésben megakadályozva idővel veszélyesen elgyengülhet.
A kerti világítás megtervezésekor és működtetésekor legyünk tekintettel a kertben élő állatokra is, és ez most különösen aktuális, hiszen az adventi időszakban sok házat öltöztetnek fel karácsonyi díszkivilágítással. Ez szép is, hangulatos is, de nem kell egész éjszaka világítson, villogjon…
