A finnek szenvedélye a jövőben az emberiség szellemi kulturális örökségének része lesz, ugyanis a finn szauna is felkerült a UNESCO december 14. és 19. között online tartott ülését követően a szellemi kulturális örökségi listájára – olvasható a szervezet honlapján közzétett sajtóközleményben.
A szauna szó, igen ősi, a finn „savu” szóból ered, ami füstöt jelent, feltehetőleg az eredetileg használt, a szaunák elődjének számító gödör-fürdő megnevezésére szolgált. Ez később füstszaunává fejlődött, amely az északi szaunák leghagyományosabb formája.
A szauna régen egy többfunkciós helyiség volt. Legrégebbi formája a folyópartra, de inkább tó partjára épített cölöpház, közvetlen a vízhez vezető lejárattal. A házban található szauna kályha, terméskövekkel volt megrakva és fahasábokkal fűtötték. Nem csak mosakodtak benne, hanem húst szárítottak, és más hasonló mezőgazdasági tevékenységet végeztek itt.
A gyógyítás helyszíne is volt: nem csak természetgyógyászati eszközként használták, hanem az orvos, a kuruzsló is itt gyógyított. A kuruzsló esetében a sötét szauna hozzájárult a misztikus hangulat kialakításához. Így a szauna rituális helyszín is volt, Szent Iván-éj idején (juhannuspäivä) a finn szokás szerint az eladósorban lévő lányok kelendőségét speciális szaunázással „növelték”; a nyárfa és más növények illatában egy öreg anyó varázslatokat mondogatott.
Rendszeres szauna-használattal erősödik az immunrendszer, javul a közérzet, jobb lesz a hangulat, így nem csak a testi, de a lelki betegségekkel szemben is ellenállóbbá tesz. A szaunázás tehát hasznos, egészséges és nem utolsósorban kellemes időtöltés is
Az UNESCO kultúrális örökség listájára a szauna mellett felkerült többek között a svájci és francia mechanikus órák, szobrok, animált festmények és zenedobozok készítésének kézműves mestersége, az Egyesült Arab Emírségek és Omán teveversenyei, de a lassú mozgássorból álló hagyományos kínai mozgásforma, a tai-chi is, valamint a cseh karácsonyi gömbdíszek üvegfúvásos készítése.
