0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. április 2.

Az ehető bambuszrügy hazánkban is megterem

A néhány centiméteres „bambuszgyeptől” a több, mint 10 méter magas példányokig jól megférnek egymás mellett, az eredeti hazájuktól messzire került gyulai bambuszkert lakói. Mivel itt a szezonja, megkóstoltuk a magyar bambuszt – és finom! Az ehető bambuszok mellett e növényeknek sok más hasznuk is van, de a sötét múlt is kísért: emberölésre is használták némelyiket...

Egzotikus, de nálunk is megél

Tulajdonosuk, Nagy László közel negyven éve kezdett el foglalkozni e növénycsoporttal…

A növények Gyulán belül a hosszú évek során kétszer is költöztek, de ma már végleges helyükön egy 2000 négyzetméteres folyóparti kertben leltek otthonra távoli hazájuktól.

Ám ennek ellenére igen jól érzik magukat gazdájuk nagy örömére, aki választhat, hogy épp milyen bambuszfaj alkotta „erdőben” múlassa az idejét: a sokféle színes szárú óriás mellett bambuszgyep is megtalálható a telken… A gyulai történelem-néprajz szakos tanár az elmúlt évtizedekben már eddig is sokat tett a bambuszok meghonosításáért hazánkban, ám úgy véli még lenne tennivaló.

Most nőnek a rügyek

A gyulai bambuszkertet bemutattuk már a Kertbarát Magazinban, ám most visszatértünk, hiszen most nőnek a rügyek.

Az ehető bambuszok a Phyllostachys nemzetség tagjai, közöttük is vannak ízletesebbek, és kevésbé nagy gasztronómiai értékkel bírók is itt 19 ehető bambuszfaj található meg.

A rügyeket addig kell felszedni, amíg nem érik el a 30 centiméteres magasságot, mert utána már öregek étkezési célra.

Gyors pucolás után 5 perc főzés elég, és már ízesíthetők is szójaszósszal, paradicsomszósszal, köretnek vagy egytálételnek is kitűnők – mondta Nagy László. Amellett hogy a rügyek fogyaszthatók az üreges bambuszszárakban ételt is lehet készíteni, tehát nem csak konyhai alapanyag, hanem konyhai eszköz is lehet a bambusz…

Aki étkezési céllal szeretne bambuszt tartani arra készüljön, hogy az ültetés után a növény pár évig látszólag semmit nem csinál, ám

a föld alatt növekszik gyökérrendszere és egyszer csak berobban és nőni kezd a bambuszerdő,

aminek nagy tér és még pár év kell ahhoz, hogy igazán jó ehető vastagságú rügyekkel ajándékozza meg a gondozóját.

Fa termetű füvek

Európai léptékben is jelentős gyűjtemény. A mintegy 16 bambusznemzetség 102 bambuszfajtájával Európa egyik legnagyobb gyűjteményének egyike ez, ahol kísérőnövényként megtalálhatók banánok, pálmák, fügék, télálló citromok, és a bambuszos keleti hangulathoz szintén kötődő lótusz.

Körülbelül 1200-körüli bambuszfaj található a Földön, ezeknek a 10 százaléka megtalálható itt, tehát ennyi megélne hazánkban bárhol. Főleg ázsiai fajok, de afrikai, észak-amerikai bambuszok is élnek a kertben.

A leggyorsabban növő itt megtalálható bambusz a Phyllostachys vivax, ami naponta 24 centimétert nő tavasszal.

Néhány helyen be lehet sétálni a „fa termetű füvek” birodalmába, de sok az áthatolhatatlan, dzsungeles rész is.

Sokrétű hasznosítás, embert is öltek vele

A bambuszok különös növények, tavasszal például hallani lehet a növekedésüket olyan serényen hajtanak a föld alatt. Ha belépünk a bambuszerdőbe, ott körülbelül 3 fokkal hűvösebb van, mint kint árnyékban.

Nagy László mutatott bambuszból készült pálinkáspoharat, olyan bambuszpipát, melyeknek egyik fele pipa, másik oldala pálinkáspohár, vadászatra alkalmas fúvócsövet, különféle hangszereket (pánsípot, okarinát), de nyílvesszők és azok tartójának is alkalmas a növény szára, sőt „esőcsináló” bot is készül belőle, melyet ha lassan forgatunk esőkopogásra hasonlító hangot ad, és állítólag bevonzza a csapadékot.

A bambusz építőanyagnak, horgászbotnak, sétapálcának is jó, de kiváló a fűtőértéke is, csak keverni kell más faanyagokkal mert olajtartalma miatt belobbanásakor hirtelen túl nagy hőt ad.
Egyik fajának bársonyos szőrözöttségét régen lekaparták és naranccsal illatosítva púderként használták.

Némelyik fajával azonban embereket is kínoztak régen. Egyik módszer szerint megitatták az embert a növényi szőrökkel dúsított itallal, ami bedagadt a gyomrában és nagy kínokat okozott.

Másik kínzási, sőt emberölési forma azon alapult, hogy a bambusz terjedő gyöktörzse nagyon erős, a hajtása hegyes, kovasavtartalma miatt pedig kemény, valamint egy nap alatt akár 20-25 centimétert is képes nőni. Az áldozatot a földre lefektették, kikötözték és hagyták, hogy a növekvő bambusz hajtásai átszúrják a testét…

Forrás: magyarmezogazdasag.hu