Szokatlanul korán kell elkezdeni a védekezést a kártevő atkák ellen az idén.
Fiatal őszibarackosokban az ültetvény fejlődését veszélyeztető mértékben talált kétfoltos takácsatkát és piros gyümölcsfa-takácsatkát a szakember. A gazdák nem veszik észre időben a kártételt, a sárgulást a szárazságnak tulajdonítják.
Pedig amikor sárgul a lomb, már régóta szívogatnak rajta az atkák, először ugyanis csak mattul a levél, majd az apró szívásnyomok látszanak meg rajta.
Gyümölcsfajtól és fajtától függően először a fiatal leveleken, hajtásvégen jelennek meg – ez a szöszösebb levelű fajtákon figyelhető meg. A bőrszerű leveleken a hajtásvégtől számítva a 5-10. levélen keressük az első atkanyomokat. Szilván a szívogatás következtében merevvé válnak a levelek, az is intő jel az atkák megjelenésére. Ráadásul a szilvát egy levélatkafaj is megtámadja, ami szabad szemmel még annyira sem látható, mint a nem egészen fél milliméteres, kifejlett nőstény takácsatkák. A legbiztosabb jel pedig az, amikor a levelek fonákán már az atkák pókhálószerű szövedékét is látjuk, benne a ezüstös porhoz hasonló levedlett lárvabőrökkel. Azok a levelek már biztosan lehullanak a fáról.
Nagyon fontos az időzítés, hangsúlyozza Lucza Zoltán, nem érdemes megvárni, amíg levelenként látunk néhány kifejlett atkát.
Már a szívásnyomok fölfedezésekor használjunk speciális atkaölő szert.
Az idén látott már olyat, hogy az első tüneteket követő négy nap elteltével súlyos kár alakult ki. Ebben a melegben hihetetlenül gyorsan szaporodnak az atkák, és a szárazság is kedvez nekik, nincs ami lemossa a levelekről a kártevőt.
Az idén valószínűleg kétszer is szükség lesz atkaölő szeres kezelésre. Gyümölcsösökben engedélyezettek a hexitiazox (alma, körte, birs, málna, szeder, szamóca), a fenpiroximát (almatermésűek, málna, nektarin, őszibarack, szamóca, szeder, szilva), az etoxazol (alma, birs, körte, naspolya, szamóca, szilva), valamint az abamektin (alma, birs, kajszibarack, körte, naspolya, szamóca, szilva) hatóanyagú készítmények.
Azt is figyelembe kell venni az atkák elleni védekezés során, hogy
ezek a kártevők a pókszabásúak rendjébe tartoznak, ezért a széles hatású rovarölő szerek nem hatnak rájuk, sőt a piretroidok hatására több tojást raknak.
Ráadásul a széles hatású rovarölőkkel kiirtjuk a természetes ellenségeiket, a ragadozó poloskákat és a ragadozó atkák is érzékenyebbek rájuk, mint a kártevők. Lucza Zoltán tavaly vizsgálta az atkaölő készítmények hatékonyságát piros gyümölcsfa-takácsatka ellen, és mindegyik nagyon jó hatásfokúnak bizonyult.
