A rendszert elsősorban az állami vízgazdálkodás operatív tevékenységeinek támogatására hozták létre, de adatai mindenki számára ingyenesen hozzáférhetők, így komoly segítséget jelenthet a mezőgazdasági termelőknek. Hogy mire és miként használható az aszálymonitoring, arról Fiala Károllyal, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetőjével beszélgettünk.
A monitoring rendszer fejlesztésébe és gazdák közötti népszerűsítésébe a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát és a KITE Ztr-t is bevonta az OVF. Az online felület országos méretű tesztelését a falugazdászok végezték, és visszajelzéseik alapján került sor a finomhangolásra.
Használatáról több gyümölcskertészettől és szántóföldi gazdálkodótól is kaptak visszajelzéseket a fejlesztéssel megbízott vízügyi szakemberek, hiszen az információs rendszeren keresztül
nemcsak a meteorológiai alapadatok érhetők el ingyenesen, hanem például a talajnedvességre és talajhőmérsékletre vonatkozó mérések eredményei is, amelyek nagyon fontosak lehetnek a vetés vagy más agrotechnikai beavatkozások optimális idejének meghatározásában.
Nem véletlen, hogy az elmúlt két évben több gazdálkodó is kezdeményezte a vízügynél, hogy az általa művelt területen vagy annak a közelében létesítsenek új mérőállomást, amire volt is példa. Fontos azonban kiemelni, hogy a rendszer elsődleges célja az országos vízgazdálkodás támogatása, és csak másodlagos szempont, hogy előnyeit a mezőgazdasági felhasználók számára is érdemes kiaknázni. Méréseivel, előrejelzéseivel ugyanis jól nyomon követhető a talaj kiszáradása, vagyis lehetővé teszi a prevenciót, pontos képet ad arról, hogy mikor érdemes elindítani az öntözést, illetve azokat az agrotechnikai beavatkozásokat, amelyek akadályozzák a nedvesség elpárolgását.
Az országosan kiépített aszálymonitoring rendszer regionális szintű méréseket és elemzéseket végez a vízügyi igazgatóság számára, de akár a parcella szintű precíziós mezőgazdaságot is alapozni lehet a működésére, ha a parcellán vagy a közelében történik mérés.
A már működő 112 állomás mérési adatai ingyenesen elérhetők ugyan, de a talajok heterogenitása, változékonysága nehezíti egy adott állomás adatainak nagy területre történő kiterjesztését. Minél közelebbi állomás információi alapján dolgozik a gazdálkodó, annál precízebbé válhatnak a beavatkozásai. A közeli mérőállomás telepítését bárki kezdeményezheti, de ennek megvannak a korlátai. A finanszírozást ugyanis a vízgazdálkodás biztosítja állami költségvetésből, és a tervek között összesen 140-150 állomás kiépítése szerepel.
Egyszerűsített állomás telepítése azonban az erre igényt tartóknak a szakember véleménye szerint egyértelműen és gyorsan megtérülő beruházás, hiszen a saját parcellára vonatkozó objektív információk lényegesen precízebbé, ezáltal költséghatékonyabbá és eredményesebbé tehetik a gazdálkodást.
Az OVF statisztikái alapján az aszalymonitoring.vizugy.hu weboldalon elérhető országos információs rendszernek magas a látogatottsága, és egyre többen ismerik, illetve használják a hozzá tartozó mobil applikációt is.
Az aszálymonitoring használatával sokféle adat elérhetősége biztosított, de legtöbben a meteorológiai alapadatokra, a csapadékra, a léghőmérsékletre, a talajnedvességre, a talajhőmérsékletre és ezek tíz napos előrejelzésére kíváncsiak, hiszen nagyban képesek segíteni a termelést.
A digitális felület további fejlesztése jelenleg is zajlik.
A cél a rendszer felhasználóbarát optimalizálása, amit a tervek szerint komoly népszerűsítés követ majd a tavasz végén. Szeretnék videókon és hanganyagokon keresztül is megosztani az érdeklődőkkel, hogy melyik információ mire jó és miként lehet felhasználni a termelésben.
A rendszer tartalmi fejlesztése még nem tekinthető befejezettnek, hiszen igyekeznek minden új technológiát és információt, ami elérhetővé válik, integrálni és közérthetően megosztani a felhasználókkal.
Jelenleg készül az az országos talajnedvesség-modell, amely alkalmas lesz arra, hogy folyamatosan képet adjon a talajnedvesség és -hőmérséklet aktuális állapotáról, valamint várható változásáról a teljes mezőgazdasági területen, tehát akár egymástól tíz kilométerre található két mérőállomás között is. Ennek a modellnek a segítségével sokkal részletesebb képet fognak kapni a felhasználók, ráadásul az aktuális állapot mellett tíz napos előrejelzést is tartalmazni fog.
Az országos talajnedvesség-modellezés országos léptékű kiterjesztése nemzetközi szinten is jelentős eredmény. Jelenleg kevés országban érhető el, főként olyan sűrű térbeli felbontással – kilométerszer kilométerszeres rácshálóban -, ahogyan itthon valósul meg.
A fejlesztés másik iránya a műholdas távérzékeléses adatok felhasználása a felső talajréteg gyors változásainak nyomon követése érdekében.
A korai riasztó rendszerként működő aszálymonitoring haszna, hogy az operatív öntözési védekezés, az állami öntözőrendszerek üzemeltetése tervezhetőbbé, pontosabbá és hatékonyabbá válik. Hozzájárul, hogy a megfelelő időben, a megfelelő mennyiségű víz jusson el a vízhiánnyal leginkább érintett helyekre a termőtalajok optimális állapotának fenntartásához. Bár a vízhiányt minden évben folyamatosan monitorozza az OFV, az idei lesz az első esztendő, amikor a teljes operatív tevékenységet az aszálymonitoring bejövő adataira (is) fogja alapozni.
A szakember kiemelte, hogy teljes egészében nem lehet megszüntetni az aszályt, a megelőzésben és a kárenyhítésben érdemes gondolkodni, és ez az aszálymonitoring fő funkciója. Az biztos, hogy ha megfelelő időben történnek a beavatkozások – az öntözés, az agrotechnológia, a vetés és a tápanyagutánpótlás -, az jelentősen hozzájárulhat a vízhiány okozta mezőgazdasági veszteségek csökkenéséhez. Véleménye szerint
Ha figyelembe vesszük, hogy egy kifejezetten aszályos évben országos viszonylatban több száz milliárd forintra rúghat a terméskiesés összege, akkor azt lehet mondani, hogy az aszálymonitoring hosszú távon igen jelentős megtakarítást eredményezhet az országnak és a gazdálkodóknak. (További részletek a Magyar Mezőgazdaságban.)
