Március 1-jével nemcsak az új vadászati évet köszönthetjük, de ebben az időszakban indul az erdő királynőjének, az erdei szalonka húzása is.
A nappal az avarban félénken totyogó madár szürkületkor szinte a semmiből tör elő az alkonyat fényében, és néhol lassú, halk repüléssel, máskor sebes, gyors irányváltásokkal pillanatok alatt eltűnik szem elől.
A tavaszi húzáskor a mediterrán észak-afrikai, közel-keleti telelőhelyekről a balti, észak-ukrajnai és orosz mocsárvidéki költőhelyére repül, majd a költést követően, október–novemberben a fiatal madarakkal együtt ismét délnek indul.
A vonulás kezdete időjárásfüggő, a hóolvadás megindulásával és a fagyott talaj felengedésével veszi kezdetét, azonban az enyhe telek és a hónapokhoz képest eltolódott időjárás-változás hatására egyre több madár korábban érkezik, sőt, mind jobban szembetűnőbb a hazánkban áttelelő szalonkák száma.
Hogy pontosabb képet kapjunk az erdei szalonkák vonulásáról, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet kutatói 2020 tavasza óta nagy pontosságú műholdas jeladókkal tizenöt erdei szalonka viselkedését követik. Az eredmények azt mutatják, hogy a megjelölt szalonkák tavaszi vonulása meglehetősen változatos: az egyik madár két nap alatt Lengyelországig repült, de voltak köztük, amik az Urál-hegységet is maguk mögött hagyták, ami azt jelenti, hogy 1 hónap alatt mintegy 5000 kilométert repültek. A vizsgált egyedek egy éjszaka alatt, a pihenőhelyek között 350 kilométert tettek meg átlagosan, de voltak olyan szalonkák, akik ugyanennyi idő alatt 900 métert repültek.
Az erdei szalonkát Európa-szerte vadásszák, több mint 100 éves misztikum övezi, ám talán hazánkban a legtradicionálisabbak a szalonkavadászat hagyományai.
A vadászok körében a legmegbecsültebb apróvadnak számít, amit hűen tükröz a vadásznyelvben ismert „erdő királynője” vagy „tündérmadár” megnevezés is.
Vadászata páratlan: a szürkület rejtekéből előtörő korrogó-pisszegő hangot hallató madár bukdácsoló, cikkcakkban (cvikkben) repülő árnya összetéveszthetetlen minden más madárétól. A szalonkahúzás ideje az alkonyattól számítva nem tart tovább 20-30 percig, az éj leszálltáig.
Hazánkban az 1900-as években alapultak az első szalonkavadász klubok; tagjai az ország déli határán várták a húzás kezdetét, és a vonulással együtt haladva egészen az északi határig, a legkiemelkedőbb szalonkázó térségekre utazva várták a madarakat.
A két világháború ezt a kultuszt megtörte, majd a ’80-as évektől ismét létrejöttek a szalonka klubok, amelyek egészen az erdei szalonka vadászatának betiltásáig működtek. A döntés mély ellenérzést váltott ki vadásztársadalomban, ugyanis a szalonkázást nem lehet gazdasági megközelítésből vizsgálni.
Napjainkban Magyarországon szalonka monitoring programon keresztül, mintavételezéssel lehet erdei szalonkára vadászni.
Mintavételezési lehetőség kizárólag azokon a vadászterületeken lehetséges, ahol a vadászatra jogosult részt vesz az Országos Vadászati Védegylet koordinálása alatt működő monitoring programon. Ezzel jelenleg az erdei szalonka vadászati idény nélkül vadászható.
Így, ugyan megkötésekkel, de továbbra is megadatik a lehetőség a hagyományos, húzáskori vadászatára. A márciusi szalonkavadászat fennmaradása a vadászati kultúra egyik sikertörténete. Az igazvadász tudja, hogy minden vadászat ünnepnap, azonban a szalonkavarázs a párját ritkító vadászünnepek közé tartozik.
