Itt kistermelők és a nagy borászok – közel nyolcvan hazai szakember – is bemutatkoznak: sétálókóstolókon lehet ismerkedni a sokszínű magyar borkínálattal és lehetőség van üzleti kapcsolatok építésére is. Emellett tokaji bor- és pezsgőbár, valamint hazai és nemzetközi előadók mesterkurzusai várták a szakmai közönséget.
Dr. Caroline Gilby MW talán még előadótársát, Balassa Istvánt is meglepte azzal, mi mindent tud Magyarország geológiájáról, a Pannon tengerről, a vulkánjainkról, talajainkról, a tölgyerdőknek a borok ízében játszott szerepéről. Minderről Az ezerarcú furmint című előadáson hallhatott az az ötven szerencsés, aki befért a terembe.
Összesen hat mesterkurzus volt: a furmintról, Tokaj borairól, az olaszrizlingről, a kékfrankosról, a cabernet francról és a bikavérekről.
A mesterkurzusok között a hazai és nemzetközi szakemberek sétáló kóstolókon még mélyebben elmerülhettek egy-egy borrégió kínálatában.
Itthon legalábbis, de ahhoz, hogy a londoni, pekingi, amszterdami vagy épp delhi üzletekben is így legyen, meg kell ismertetnünk borkultúránkat a világgal – ezért is túrázta körbe a közel 100 külföldi borszakértő, véleményvezér hazánk hat borrégióját.
– hangsúlyozta Ondré Péter, miközben Pannonhalma leghidegebb, illetve legmelegebb dűlőjéről származó borok különbségeit kóstolhatták meg a szakértők.
Adrian, egy vezető svájci borblog munkatársa azt mondta a Magyar Mezőgazdaságnak, hogy a találkozón kóstolt néhány kiemelkedő tételt is, és nagy potenciált lát a gyöngyöző borokban.
„Nagyon széles a kínálat. A nagyon egyszerű minőségtől a kiemelkedő vonalakig mindenfélét kóstoltam. Szerintem
Azt hiszem, az alacsonyabb minőségű borok számára valószínűleg Svájc nem nagy piac, mert sok-sok jó bor van a környéken. Viszont azt gondolom, hogy például a száraz furmint vagy akár a gyöngyöző borok számára van lehetőség hazánkban.”
Ahogy arról Ritu Singhal a Fine Wine and Champagne India című magazin főmunkatársa beszélt a szőlőfajták és borok sokfélesége lehet előny például az Indiába irányuló borexportnak.
India nagy ország, számos állammal, és az ételek északról délre és keletről nyugatra változnak, nagyon eltérőek. A magyar bor tehát nagyon jól passzol minden ételhez.”
Indiában egyébként 25 éve kezdtek el bort inni az emberek, Ritu és férje Rajiv pedig a magyar nagykövetségen ismerkedett meg a magyar borokkal, amelyeknek rajongói és luxusmagazinjukban talán legelkötelezettebb népszerűsítői is.
A Hungaian Wine Summit egyébként azért születet, hogy a magyar borok „hazai pályán” győzzenek a nemzetközi piaci versenyben.
„Itthon erősíti az esélyeinket a magyar gasztronómia, erősíti a magyar borvidékek szépsége, erősítik a magyar kézműves termékek, amiket kóstolhattak és talán a legfontosabb a borászok sztorija” – mondta el érdeklődésünkre Ondré Péter, Agrármarketing Centrum ügyvezetője. Személyesen lehet a borásszal találkozni, aki el tudja azt mesélni, hogy melyik dűlőből származik az a szőlő, el tudja mesélni a család történetét, hányadik generáció óta foglalkoznak már szőlőtermesztéssel. És pont ezek az élmények, ezek a találkozások, ezek a mesék azok, amelyek segítenek egy nemzetközi embernek megérteni azt, hogy Magyarország az egy bortermelő nemzet. Komoly hagyományunk van ebben. Jó borokat készítünk, érdemes foglalkozni az országgal.
