0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

Hazai pályán kell nyernünk

Nemzetközi borszakértőket, véleményvezéreket, beszerzőket, Master of Wine-okat, szakújságírókat látott vendégül hazánk azon a csúcstalálkozón, ahol a magyar borkultúra legjavát mutattuk meg borvacsorákon, pincelátogatásokkal, kóstolókkal fűszerezett study tourokon, sétálókóstolókon és egy-egy tradicionális magyar borfajtára építő mesterkurzuson.

A Hungarian Wine Summit eredeti időpontját „elvitte a covid”, ám az időpontváltás nem lehetett volna szerencsésebb, a találkozó bázisául szolgáló közösségi standot ugyanis Kelet-Közép-Európa legnagyobb élelmiszeripari és HoReCa szakkiállításán, a Sirha Budapesten nyitották meg. Itt Kistermelők és a nagy borászatok – több mint nyolcvan hazai szakember – is bemutatkoztak: sétálókóstolókon lehetett ismerkedni a sokszínű magyar borkínálattal és lehetőség volt üzleti kapcsolatok építésére is.

Emellett tokaji bor- és pezsgőbár, valamint hazai és nemzetközi előadók mesterkurzusai várták a szakmai közönséget.

Az esemény nyitónapján Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője kiemelte: „Olyan termőterületekkel, tudással és hagyományokkal vagyunk felvértezve, amely sikerre ítéli ezt az ágazatot. Ma már biztonsággal térünk át a minőségi bortermelésre, aminek eredményeképp a magyar bor méltó helyére, a legfelsőbb polcokra kerülhet.”

Itthon legalábbis, de ahhoz, hogy a londoni, pekingi, amszterdami vagy épp delhi üzletekben is így legyen, meg kell ismer­tetnünk borkultúránkat a világgal – ezért is túrázta körbe a közel 100 külföldi borszakértő, véleményvezér hazánk hat borrégióját.

„A vásárlók kegyeiért, illetve a magyar bor nemzetközi ismertségéért és elismertségéért folyó harcban Franciaországgal, Olaszországgal vagy éppen Kaliforniával kell megmérkőznünk. Ezt a meccset pedig csak hazai pályán nyerhetjük meg, ezért is szerveztünk bortúrákat a vendégeinknek”

– hangsúlyozta Ondré Péter, miközben Pannonhalma leghidegebb, illetve legmelegebb dűlőjéről származó borokat kóstolhattak a szakértők.

Egy másik csoport számára ugyanakkor a Balaton biztosított csodálatos hátteret a tó északi partjának borvidékein termő boroknak. A domboldalakra felkúszó szőlők nélkül az itteni táj évszázadok óta elképzelhetetlen lenne. Az itt születő borok a víz és a nap édes gyermekei, melyeket Badacsony felől szunnyadó vulkánok vigyáznak – csodálhatták meg a nedűk mellett a tájat is a résztvevők.

A külföldi szakembereket – nyugodtan kijelenthetjük – elbűvölte a Balatonakarattyán, a Kisfaludi sétányon kóstolt habzó bor és pezsgőválaszték: kezdve a Cserszegi fűszeres gyöngyözőborral, és végezve a palackos erjesztéssel készült, kellemes habzású, krémes struktúrájú sauvignon blanc és syrah alapborra épülő rosé pezsgővel.

Szó esett a túrán arról is, hogy fehér- és vörösbor házasítása kizárólag a rosé pezsgőalap készítésekor engedélyezett hazánkban.

Az, hogy a Neszmélyi borvidék hosszan elnyúlik a Duna mentén, rendkívül változatos talajadottságokkal és mikroklimatikus viszonyokkal áldotta meg ezt a vidéket, így könnyed, friss, nagyon illatos borok ugyanúgy születnek itt, mint például telt, testes chardonnay. De van egy fajtánk, ami a túra első napján ugyanúgy előkerült a Somló, a Badacsony, a Balatonfüred-Csopak és a Balaton-felvidék borvidékek kínálatában, mint a Neszmélyi, a Móri vagy a Pannonhalmi borvidék borászatainál, ez az olaszrizling. A külföldi szakemberek személyes történeteket is hallottak, hogy például van olyan borászunk, aki ezen a fajtán keresztül szerette meg a borvidéket, hisz friss és barrikolt bor egyaránt készíthető belőle.

Az olaszrizling sokszínűségével szólította meg a kíváncsi kóstolókat.

Az 1850-es évektől kezdve a Balaton-felvidék szőlőkultúrájának kulcskérdése ez a fajta lett, s bár volt idő, amikor leírták, ma újra reneszánszát éli. Poharakba kerültek az origónak számító könnyebb tételek, csakúgy, mint a dűlőszelektált, esetenként késői szüret jegyeit mutató borok.

Az olaszrizling, a frissen zöldes-fehér, majd később zöldes-sárga, gyönyörű fényű és diszkrét illatokkal rendelkező, harmonikus ízösszetételű, testes bor meghódította a Balatont. Illatában, zamatában a keserű mandulára emlékeztető jelleg a meghatározó. Új korában a fiatalos élénkség a savak finomságából ered, majd hordóban vagy palackban érlelve, az előbbiek lekerekednek, ezzel a nyugodt ó-ízeknek és zamatoknak e bor a legjobb megtestesítője – jegyzetelhették a külföldi szakemberek.

Másik „hungariku­munk”, a kéknyelű ugyancsak az érdeklődés középpontjába került.

Élénk savérzettel rendelkezik, hosszabb érlelés után nagyívű savharmóniát produkál. A kellemes illat mellett a szépségét éppen a savak finomsága, vagy éppen a nyersessége, férfiassága adja. A bora fiatalon is kellemes, de az igazi élményt több éves érlelés után nyújt.

Hosszan lehetne sorolni a kóstolt fajtákat az Irsai Olivértől a Móri ezerjóig, de a szőlőből készült bor mögött mindig ott találjuk a tájat, az embert és a kultúrát. Szorosan összefonódnak, kölcsönösen hatnak egymásra, formálják, alakítják egymást. A tanulmányúton, a borászokkal folytatott beszélgetések során fogalmazódott meg a résztvevőkben, mennyire színes és egyedi mindaz, amit mi magyar bornak hívunk.

Mindezzel a tudással és élménnyel felvértezve érkeztek a nemzetközi véleményformálók a Hungarian Wine Summit központi helyszínére és mesterkurzusaira, ahol természetesen az olaszrizlingről, a cabernet francról, a kékfrankosról, az ezerarcú furmintról, a bikavérekről és Tokaj természetes édes borairól tanulhattak bővebben. S ahogy Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, aki a rendezvényen bortermelőként is részt vett, kiemelte, a Hungarian Wine Summit azért is mérföldkő, hiszen ez az első ilyen típusú rendezvény hazánkban, és reméli, ezzel hagyományt teremtenek. Ugyanakkor visszajelzés, mert a magyar borászok számára is már csak egy minőség van: a nemzetközi minőség, ennek kell megfelelniük, mert hatalmas a nemzetközi verseny.

A hazai a világ bortermelésének mindössze egy százalékát adja, az üzleti sikerhez ezért a magas hozzáadott értékű, prémium minőségű borok piacán kellene szerepelnünk.

„Az utóbbi évtizedek fejlesztései is ebbe az irányba mutatnak. A sikerhez sok kis lépésre van még szüksége a magyar borászoknak, ez a mostani rendezvény azonban ezen az úton igazán nagy lépésnek számít. A nemzetközi fajtákban az éles versenyben is megállják a helyüket a magyarok, de hosszú távon a hagyományos magyar fajtákkal és a termőhelyi sokszínűséggel lehetünk igazán sikeresek, igazán egyediek és remélhetőleg népszerűek a világban” – emelte ki Légli Ottó.

Az út, amin borászaink járnak, biztosan jó. Ezt pedig a Bocuse d’Or bizonyítja. Nemcsak hogy a szakácsverseny európai döntőjét 2016 után immáron másodszor rendezik meg hazánkban, idén először a Bocuse d’Or kísérőrendezvényen a résztvevők és a vendégek is magyar borokat ittak.

Erre még nem volt példa a verseny történetében, hiszen eddig kizárólag francia borokat szolgáltak fel. A magyar borászok és bormarketing-szakemberek munkáját ennél jobban semmi nem dicséri. (x)

Forrás: Agrármarketing Centrum