A program kétnapos bortúrával kezdődött, melynek keretében a vendégek szakértő kísérők segítségével járták be a magyar borvidékeket, látogatást tettek több borászatnál, és megkóstolhatták a térség borait. A pincészetek főként a helyi fajták bemutatására helyezték a hangsúlyt, de a furmint, hárslevelű, juhfark, kéknyelű, ezerjó, kékfrankos mellett pohárba kerültek nemzetközi szőlőfajták borai is.
„A hazai bor leghűségesebb vásárlója a magyar fogyasztó, ugyanakkor az is igaz, hogy az ágazaton nagy az exportnyomás. Ha a termelési és a fogyasztási statisztikáinkat nézzük, egyértelmű, hogy minden harmadik palack bort a külpiacon értékesítünk, miközben a kétharmadát itthon fogyasztjuk el. Fontos, hogy Magyarországon is mértékkel, alkalmakhoz, ünnepekhez igazítva, családi vagy baráti körben, de magyar bort válasszunk. Ennek előszobája, hogy járjuk be a gyönyörű magyar borvidékeinket” – hívta fel a figyelmet Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője. Itthon az esélyeinket erősíti a magyar gasztronómia, borvidékeink szépsége, a magyar kézműves termékek és talán a legfontosabb a borászok története.
Komoly hagyományunk van, jó borokat készítünk, érdemes odafigyelni ránk. Éppen ezért a szervezők igyekeztek a lehető legtöbbet megmutatni borvidékeink szépségéből, aminek határt csak az idő szabott. Néhány borrégióba ellátogatva azonban minőségi, személyes élményt tudtak nyújtani, megmutatva a kiváló magyar fajták sokszínűségét, ezerarcúságát. Arra kell törekednünk, hogy az exportpiacainkat stabilan tartsuk, és ezen belül növeljük a palackos borok arányát”- jegyezte meg az ügyvezető. Miután végigjárták hazánk borvidékeit, Kelet-Közép-Európa legnagyobb élelmiszeripari és HoReCa szakkiállításán, a Sirha Budapesten felépített közösségi standon folytatták a kóstolást, mesterkurzusokon mélyíthették el ismereteiket.
– hangsúlyozta Ondré Péter, hogy az eseményen a magyar borok külpiaci pozícióinak erősítése állt a középpontban. A Sirha Budapesten a legfontosabb szőlőfajtákat és borstílusokat bemutató mesterkurzusokkal várták a látogatókat. A furmint ezer arcáról Caroline Gilby Master of Wine és Balassa István borász beszélt, akik kis Kárpát-medencei utazásra invitáltak a fajtán keresztül. A furmint különleges, egyedi, ízvilágában más fajtára nem hasonlít, játékos szépségével magára vonja a figyelmet, jelleme szabad és arisztokratikus. A szakemberek bemutatták a furmint sokszínűségét, a pezsgőktől kezdve a dűlős száraz tételeken keresztül az édes borokig. A kóstolók meggyőzték a résztvevőket, miért alkalmas ez a szőlőfajta egyrészt csúcsminőségű borok készítésére, másrészt a termőterületi sajátosságok visszatükrözésére.
Bár el kell mondani, csökken az édes borok fogyasztása, kiemel bennünket a többi édes bor közül az a tény, hogy az aszúkészítés abszolút egyedi technológiát igényel. Az aszú a természetes borok között tökéletes egyensúlyával, remek savszerkezetével, érlelhetőségével és természetességével a képzeletbeli minőségi piramis csúcsán helyezkedik el. A tokaji édes borokban megtalálható sav-cukor-alkohol egyensúly, az alapvető összetevők, a sajátos gyümölcsösség komoly egyediséget eredményez.
A szakszerű vezetésen kiderült, Magyarország rátalált a legkezesebb, leghűségesebb szőlőfajtájára. Az olaszrizlinget több mint 30 ezer hektáron termesztik a világban, de a vélemény mégis megosztott róla a szakma és a fogyasztók körében. A cabernet franc új arcait Romsics László borász és borszakíró, valamint Horkay András WSET borismereti oktató mutatta be. A cabernet franc az egyik legismertebb kékszőlő világszerte. Fontos szerepet játszik Bordeaux-ban, ahol a 18. század óta foglalkoznak a fajtával, de a Loire mentén ennél még régebbi feljegyzések is vannak ezzel kapcsolatban. Míg sok országban inkább a házasításokban szerepel, hazánkban fajtaborként is megmutatja egyediségét főként Villányban talált otthonra, ahol Villányi franc néven önálló márkát hívtak életre. Ugyancsak az előző páros tartott előadást Magyarország vibráló kékfrankosairól. A két szakértő izgalmas utazásra invitált, melyen keresztül felvázolták a fajta múltját, jövőjét és sokarcúságát a terroir és a borászati technológiák függvényében. Magyarország talán legismertebb vörösbor házasítására, a szekszárdi és az egri bikavérek kóstolással egybekötött prezentálására Elizabeth Gabay Master of Wine, valamint Sebestyén Csilla szekszárdi és Gál Tibor egri borászok vállalkoztak. A mesterkurzus rövid áttekintést adott a bikavér történetéről, majd megvizsgálták, hogy miként fejlődött a stílus a két régióban, hogyan alakult ki két különböző identitás. Végezetül pedig arra kerestek választ, hogy a következő generáció és az új szabályozások hogyan viszik át ezt a borstílust a jövőbe.
A két szakember fáradhatatlanul mesélt a borokról az érdeklődőknek, és időről időre tematikus kóstolókat is tartottak, ami szintén széles közönséget vonzott. Az ötnapos, színes program keretében a magyar borokkal együtt teljes spektrumot tudtak nyújtani a résztvevőknek azokból az értékekből, amelyekre igazán büszkék lehetünk itthon és a nagyvilágban. (x)
