Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra összesen 1008,7 milliárd forintot fizetett ki az Államkincstár december 31-ig. A folyósított összeg 72,2 százaléka európai uniós forrásból, míg 27,8 százaléka hazai költségvetésből származott.
A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a termelőknek nyújtott közvetlen támogatások domináltak. Zömük területalapú támogatásként, illetve zöldítési komponensként jutott el a kedvezményezettekhez. A kettő együtt a közvetlen támogatások több mint 80 százalékát tette ki. A közvetlen támogatások összege 482,6 milliárd forint volt, a Vidékfejlesztési Program kifizetései meghaladták a 400 milliárd forintot. A nemzeti támogatásokra 84,3, a piaci és egyéb támogatásokra együttesen 35,6 milliárd forintot folyósítottak.
Az AKI összefoglalójából kiderül, hogy
A Vidékfejlesztési Program kifizetéseinek több mint felét tárgyi eszközök beszerzésére fordították 2022-ben, de ez jellemezte a teljes előző uniós költségvetési ciklust.
2016-ig visszatekintve a Vidékfejlesztési Program több mint felét a tárgyi eszközökbe történő beruházások (34 százalék) és az agrár-környezetvédelmi intézkedések kifizetései (19,9 százalék) tették ki.
A nemzeti agrárkárenyhítési rendszer keretében (I. pillér) 11,2 milliárd forintot folyósítottak az előző évi időjárás okozta veszteségek kompenzálására. Ez jelentős összeg volt az előző évekhez viszonyítva, de idén ennek több mint a négyszeresét – 50,6 milliárd forint – utalták ki összesen 22 ezer termelőnek a tavalyi történelmi aszály pusztítása után. A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásokra több mint 23 ezer kérelemre közel 14 milliárd forint támogatást hagytak jóvá, aminek a kifizetését az idei év elején kezdi meg az Államkincstár.
A mezőgazdaság hitelállományának nagyobb részét, az élelmiszeriparénak pedig a túlnyomó többségét a társas vállalkozások adták. Az egyéni gazdaságok hiteleinek 60 százaléka a szántóföldi növénytermesztőket finanszírozta, és új hiteleik több mint 50 százaléka szintén ide érkezett a negyedik negyedévben. Ugyanakkor az állattartó egyéni gazdaságok éven belüli hitelei bővültek legnagyobb mértékben.
A társas vállalkozások hitelállománya nagyobb mértékben emelkedett, mint az egyéni gazdaságoké: 20 százalékkal lett több az elmúlt évben. Elsősorban az éven túli, azon belül is a beruházási hitelek állománygyarapodása volt meghatározó, amelynek értéke meghaladta a hosszú lejáratú forgóeszközhitelekét. A hitelállományból legnagyobb, 42 százalék mértékben az állattenyésztés részesedett. A szántóföldi növénytermesztő társas vállalkozások hitelállománya 35, a kertészetieké pedig 7,4 százalékát tette ki a teljes állománynak. A mezőgazdasági társas vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 30,1 milliárd forinttal volt több az egy évvel korábbinál.
A mezőgazdaság garantált hitelállománya dinamikusan nőtt, de a lízingcégek szerződésszáma mérséklődött, a tőkekintlévőség összege pedig emelkedett.
Az élelmiszeripar hitelállománya a mezőgazdaságétól alacsonyabb ütemben, 5,6 százalékkal bővült. A kedvezményes hitelek aránya több mint 50 százalék volt. Az ágazati egyéni vállalkozások kevesebb újonnan folyósított hitelhez jutottak, mint 2021-ben, de a társas vállalkozások hitelei a negyedik negyedévben is emelkedtek. Igaz, hogy az egész év folyamán elsősorban az egyéb és az éven belüli hiteleik növekedése volt számottevő.
Az élelmiszeripar exportösztönző hiteleinek több mint felét, 52,6 százalékát továbbra is a malomipari termék-, illetve keményítőgyártással, valamint húsfeldolgozással foglalkozó cégek használták, de ez az arány az előző év azonos időszakában 1,8 százalékponttal magasabb volt. A szegmensek közül a malomipari termék, keményítő gyártása alágazat önmagában az összes felvett hitel 28,4 százalékát adta, a húsfeldolgozással foglalkozó alágazatok pedig a hitelállomány 24,2 százalékát képviselték.
Az MNB és a FED legfrissebb hitelezési felmérése alapján
a bankok a mezőgazdasági hitelportfóliók kapcsán is jelentős romlást prognosztizálnak. Várakozásuk szerint a hitelportfóliók minősége negatívan fog változni a következő fél évben.
