Meggyet összesen 34 hektáron termeszt Oláh László, szüretkor naponta két kamion gyümölcsöt indít útnak a konzervgyárakba. Az ültetvények négy helyen találhatók, a legidősebb nyolc és fél hektár 23 éves, a legfiatalabb 10, illetve 6 éves. Utóbbi egy körülbelül kéthektáros terület az idős ültetvényen belül, amit újratelepített. 2000-től minden meggyes saját telepítés, 7 × 4 méteres térállásban. A fajtaösszetétel hagyományos: Újfehértói fürtös, Debreceni bőtermő, Érdi bőtermő és Éva.
Ugyancsak régi meggyes helyére került négy hektáron szilva, Stanley és Cacanska lepotica. Ipari értékesítésre még kevésbé éri meg szilvát termeszteni, mert a művelése körülbelül ugyanannyiba kerül, mint a meggyé, de kilójáért csak 60 forintot fizetnek.
A túléléshez elég
Az idén eddig 180 forintért veszik át a rázott meggyet, ami legföljebb a túléléshez elég. Általában 14-15 tonnás hozamot ér el a hajdúdorogi termelő, jó adottságú területeken.
Sok éve nagyon hullámzik a meggy felvásárlási ára, de tavaly óta még nagyobb a gond, mint eddig.
Az aszállyal kezdődött, a környéken három hónapig nem esett az eső. A dombtetőkön sok fa elszáradt, amelyek pedig túlélték a szárazságot, azokon nagyon későn kezdődött a rügydifferenciálódás, a kialakult rügyek nem voltak elég fejlettek. Ebből következett, hogy az idén már a rügyek károsodtak kora tavasszal, még a virágzás előtt. Sok olyan virágot lehetett találni, amelyekben nem volt bibe. Ha pedig nincs meg legalább a 11 tonnás átlagtermés, nem gazdaságos a meggytermesztés. Az idén ez a helyzet, 10 tonna az átlagos hozam.
Saját rázógépekkel és diákok bevonásával szüretelnek. A gazdaságban CMRG 2 és Lipco rázógépeket használnak. A fiatal Érdi bőtermőt szedik kézzel, frisspiaci értékesítésre. Nagyon szép, 23-25 milliméteres gyümölcsöket hozott idén ez a fajta, de a nagy méret sem tudta kiegyenlíteni a tavalyi aszályból következett terméskiesést.
Nehéz évjáratban is sikerült
Egy hektár meggy művelésére most körülbelül 2-2,2 millió forintot kell költeni, az idén 10-11 permetezésre volt szükség, hogy megvédjék a károsítóktól. Ősszel és tavasszal kerül sor a lemosó permetezésre rézzel és olajjal, ami nem elhagyható. A növényvédelemben leánya, a növényorvos végzettségű Oláh Zsuzsa segíti, aki reményei szerint át is veszi majd a gazdaságot.
A kórokozó ellen háromszor kellett permetezni: először 5-10%-os virágnyíláskor, másodszor teljes virágzásban, végül sziromhulláskor. Signumot, Folicur Solót és újra Signumot használtak a monília elleni védelemre. A gyümölcsnövekedés idején felszívódó és kontakt szereket váltogattak: Delan, Merpan, Luna Experience, Topas, Flint Max és kétszeri Revyona volt a növényvédelmi kezelések menetrendje. A Revyonát az antraknózis és a gyümölcsmonília ellen időzítették, és tökéletesen sikerült a védekezés a komoly fertőzési nyomás ellenére. Ez az új gombaölő szer gyorsan felszívódik a növénybe, és nagy előnye a háromnapos élelmezés-egészségügyi várakozási idő. A készítményt a BASF üzemi kísérletbe állította be náluk két hektár Érdi bőtermőn. Azért ezt a fajtát választották, mert ez a legérzékenyebb a betegségekre.
Nagyobb gond a cseresznyelégy elleni védekezés, mert alig maradt használható rovarölő szer, pedig egyetlen nyű miatt visszaküldik a feldolgozók a meggyet.
Jól használható szer volt az Actara vagy a Calypso, mára csak a Mospilan, a Judo, a Karate Zeon maradt. Márpedig a cseresznyelégy ellen legalább háromszor kell védekezni és a rezisztencia elkerülésére váltogatni kell a hatóanyagokat, úgyhogy jobb lenne több szer közül választani. Kipróbálták a csalianyagos védekezési módszert, amit a dióburok-fúrólégy ellen is ajánlanak. Eszerint a Combi Protec csalétket elég a normál dózisnál jóval kevesebb Mospilannal keverni és nagy cseppekben kiszórni a fákra. Cseresznyelégy ellen a rovarölő szerből 25 g/ha az adag, szemben a normál 20-30 dekagrammal.
Készül az öntözőrendszer
Növényvédelemre tavalyi áron 1,5 millió forintot kellett költeni, tehát ez teszi ki a teljes termelési költség legnagyobb részét. Tápanyagellátásra kevesebb gondot kell fordítani, mert jó termőképességű talajokon vannak az ültetvények. Oláh László tíz éve használja a Mico’Sol PTC alaptrágyát ősszel és tavasszal, amiben a nitrogén, a kálium és a kén mellett többféle hasznos talajgomba és baktérium is megtalálható.
Két-háromévente a sorközbe dolgoz be szerves trágyát, az NPK-műtrágyát a sorba szórja ki. Ha nincs elég csapadék, akkor lombtrágyával táplálja a fákat.
Nagy beruházásra vállalkozott tavaly, hogy minden ültetvényét és a vízigényes szántóföldi kultúrákat is öntözni tudja. Ez alapvető a termésbiztonsághoz, és öntözéssel növelni lehet a gyümölcs méretét és meghosszabbítani a meggyfák élettartamát. Az sem mellékes, hogy Zsuzsa személyében van, aki folytatja a termelést, nem marad gazda nélkül az üzem. Összességében 600 millió forintos fejlesztésnek kell elkészülnie ez év végére: 100 hektár szántót lineárral, 30 hektár ültetvényt csöpögtető öntözőrendszerrel szerelnek fel. A szükséges energiát részben napelempark termeli meg, ami szerepel az öntözésfejlesztési pályázatban, a további áramellátásra pedig jövőre épül meg a vezeték. Addig aggregátorral termelik majd az áramot. A vizet két 60 méter mély kútból nyerik és egy 20 ezer köbméteres tározóban gyűjtik össze. Onnan pedig 3 kilométer messzire kell eljuttatni az öntözővizet.
A meggytermesztésről azt mondja Oláh László, hogy
Az utóbbi négy évben nem volt olyan, amelyiknek a bevétele fedezte volna a következő évet, vagyis nem látják megtermelhetőnek az újratelepítéshez szükséges anyagi bázist. Most a szántó sem képes kiegyenlíteni a bevételkiesést, mert az ukrán termények beáramlása miatt zuhantak az árak, és a közeljövőben is kritikus helyzetre lehet számítani. Kiszolgáltatott helyzetben vannak az ipari gyümölcsöt termelők, mert rövid idő alatt kell értékesíteniük a termést. Ami nekik három hét, az a konzervgyárnak három év, annyi ideig lehet piacra vinni a befőttet.
