A kutatás rávilágít arra, hogy a kutatóknak alaposan meg kell fontolniuk, hogy melyek azok a területek, amelyek azonnali és jövőbeli prioritást élveznek az élelmiszerként, házi kedvencként, valamint a természetvédelmi területeken és állatkertekben megőrzésre szánt állatok jólétének és hosszú élettartamának megőrzése érdekében – szemlézi a phys.org a CABI Rewiewban megjelent tanulmányt.
Az áttekintés azt állítja, hogy bár vannak eltérések az állatok stresszre való biológiai reakciójában, az öt területre fókuszáló modell általában véve megfelelő eszközt biztosít a kutatáshoz, valamint az éghajlati változások állatokra gyakorolt rövid távú hatásainak értékeléséhez.
A tanulmány átfogó áttekintést ad a klímaváltozás állatjólétre gyakorolt hatásairól, különféle állatcsoportok példáira támaszkodva a szárazföldi és vízi élőhelyeken, vizsgálva vadon élő állatokat és háziasított fajokat is.
Dr. Edward Narayan, az ausztráliai Queenslandi Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Karának állattudományi adjunktusa, a kutatás vezetője azt mondta: „Miközben a kutatók alaposan megvizsgálták az éghajlatváltozás állatokra gyakorolt hatásait, a klímaváltozás és az állatjólét közötti közvetlen összefüggés, különösen a vadon élő állatok esetében, továbbra is viszonylag kevéssé kutatott terület.”
Reméljük, hogy a jövőbeli kutatók az állatjóléti területeket alkalmazzák annak értékelésére, hogy az éghajlatváltozás milyen hatással van az állatokra, és a további kutatások előkészítik az utat az ahhoz, hogy állatokat megvédjük a klímaváltozás katasztrofális hatásaitól.”
Az áttekintés kiemeli azokat a kutatásokat, amelyek bemutatják, hogy például a tejelő teheneknél a hőstressz hogyan eredményezte a tejtermelés 35%-os csökkenését. A hőstressz jelentősen befolyásolja a laktációs teljesítményt, az immunrendszer működését és a borjú egészségét is. A tehenek aktivitásának és kérődzési idejének figyelemmel kísérése azonban segít a hőstressz kimutatásában, és a megfelelő hőelvezetési stratégiák, például a napernyők és „zuhanyok” mérsékelhetik a hatását – javasolják a kutatók.
Azt is megállapították, hogy a négy napig meleg körülmények között tartott brojlercsirkéknél gyakrabban fordult elő nekrózis, ami csökkenti az életminőségüket és a húsuk minőségét is.
A madarak korlátozott hőszabályozási képességgel rendelkeznek, mivel nem rendelkeznek verejtékmirigyekkel, és lihegéssel szabályozzák a testhőmérsékletet, korlátozottan mozognak és többet isznak. Ennek megfelelően klímaberendezésekre lehet szükség az optimális nevelési hőmérséklet fenntartásához.
A tudósok kiemelik, hogy az aszály és az erőforrások szűkössége is kulcsfontosságú tényezők az elefántok pusztulásában. Azzal érvelnek, hogy a legnagyobb létező szárazföldi emlősként az afrikai elefántnak jelentős napi táplálék- és vízszükséglete van. De ahogy az aszályok egyre gyakoribbá és kiszámíthatóbbá válnak, a víz és a növénytakaró elérhetősége csökken, ami fokozza az elefántok melegérzetét és táplálkozási stresszét, ami hozzájárul az elefántok jelenleg tapasztalható megnövekedett elhullásához.
Az emelkedő átlaghőmérséklet azt jelenti, hogy az olyan fajoknak, mint a koala, több energiát kell fordítaniuk a testhőmérsékletük fenntartására, olyan táplálékforrást használva, amelynek minősége a jelenlegi klíma-előrejelzések miatt romlik.
A tudósok szerint még a házi macskát és a kutyát is érinti a klímaváltozás. Azt mondják például, hogy bizonyos kutyafajták érzékenyek a hőgutára, míg a hővel összefüggő betegségek a vezető halálokok a katonai munkakutyáknál. Az Egyesült Királyságban a kutyák körülbelül fele túlsúlyos, aminek oka az elégtelen testmozgás, és az időjárási viszonyok potenciálisan akadályozhatják a kutyasétáltatást.
A globális hőmérséklet fokozatos emelkedése csökkentheti a kutyák jóléti szintjét, ami a tudósok szerint a kutyák emberi társadalomban betöltött szerepének megváltozásához is vezethet.
Dr. Narayan hozzátette: „Mivel az éghajlatváltozás egyre több vadon élő populációt kényszerít ökológiai korlátok közé, potenciális jóléti következményei lesznek. Feltárandó feladatok, lehetőségek is lesznek; például amikor a sérülékeny fajokat új környezetbe kell átvinni (fogságban való szaporodás), ha a táplálék és az élőhely korlátozó erőforrásokká válik.
„Hasonlóan a haszonállatokra és más háziasított fajokra is hatással lesznek a szélsőséges környezeti változások, amelyek az állatjólét öt területén belül minden dimenzióra hatással lesznek.”
