– Ha tömören akarok fogalmazni, akkor Szatai Zsuzsanna az élő lelkiismeretem. Legutóbb például az élelmiszer-felügyeleti díj bevallásának, illetve fizetésének közelgő határidejére emlékeztetett. A három év alatt – mióta összehozott vele a sors – olyan jól megismerte gazdálkodásunkat, terveinket, hogy minden ránk vonatkozó kötelezettségre figyelmeztet, és eközben a lehetőségekről is időben tájékoztat. Neki köszönhetem azt is, hogy részesei lettünk az agrár-környezetgazdálkodási programnak. Ő szólt, hogy az integrált szántóföldi növénytermesztés előírásai összhangban állnak a gazdálkodási szemléletünkkel. Az integrált szőlő- és gyümölcstermesztési célprogramot pedig mintha nekünk találták volna ki, hiszen előzőleg is a környezetkímélő növényvédő szereket helyeztük előtérbe. Mindkét célprogramba bekerültünk, és a többletráfordításokat ellensúlyozó támogatás igencsak jól jön –sorolta Somogyi József.
Az állattenyésztő mérnökként végzett, majd sokáig hivatásos vadászként is dolgozó Somogyi József otthonról hozta a föld szeretetét. Az önálló gazdálkodást a kárpótlással visszakapott földeken kezdte szántóföldi növények termesztésével és szőlő szaporítóanyag előállításával. Ugyancsak a szőlőhöz kapcsolódott a 2000-ben megvalósított beruházása: a 250 négyzetméteres fűrészüzemben főként szőlőkarókat készített. A borpiac szűkülésével azonban csökkent a karók iránti kereslet, ezért ma már kevesebb alkalmazottal üzemelteti a telepet. A szőlőtermesztés jövedelmezősége szintén visszaesett, idén ráadásul fagy tizedelte a termést. Ezért is gondolja a gazdálkodó, hogy a jövőben inkább az időközbeni földcserékkel megszerzett, illetve az általuk vetett legelőkön tartott magyar szürkemarha-állományt bővíti.
Igaz a szürke marhák húsára nincs nagy kereslet, és a legközelebbi vágópont is nagyon messze van. Lehetőséget lát azonban a tenyészállat-nevelésben, a közeljövőben pedig charolais embriók beültetésével is megpróbálkozik, azaz béranyaként hasznosítaná szürke marha teheneit. Ezek az állatok ugyanis rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkeznek: a legelésen kívül kiegészítő takarmányozást csak télen igényelnek, könnyen ellenek, jó a szaporaságuk. A mintegy 60 hektár legelő és kaszáló, illetve a 10 hektár lucerna elég takarmányt ad a 40 tehénnek és szaporulatának, az állomány növelésével párhuzamosan pedig a most többnyire bérben lévő szántók egy részét is legelővé kívánja alakítani. Somogyi József szívéhez az állattartás áll a legközelebb, még akkor is, ha a jövedelmezőséget tekintve elmarad a szántóföldi növénytermesztéstől. Szerinte az állattartás a fenntartható gazdálkodás egyik feltétele, amit az egyedüli követendő útnak tart. Az ilyesfajta gondolkodása minden tevékenységében tetten érhető.
– Somogyi József maradéktalanul követi a kölcsönös megfeleltetés és az agrár-környezetgazdálkodás technológiai előírásait. Ezért inkább csak a támogatási és kifizetési kérelmek ügyében, illetve az adminisztratív kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban egyeztetünk. Együtt adtuk be a monitoring adatszolgáltatást, valamint a nitrát jelentést, a környéken ugyanis a területek zöme nitrát érzékeny. A gazdálkodási naplót szintén együtt vezetjük. Az egységes kérelemben a gazda csatlakozott a kérődző szerkezetátalakítási programhoz is, a támogatásért cserébe beruházásokat vállalt – sorolta Szatai Zsuzsanna, akinek ennél jóval több dologra (határidők, új támogatási jogcímek, kötelező képzések) kiterjedő lelkiismeretes munkáját Somogyi József igen nagyra értékeli.
– Noha van jó könyvelőm, bajban lennék a tanácsadó nélkül. Szatai Zsuzsa mindent tud, amire szükségünk lehet, hivatali múltjának köszönhetően még az ellenőrzések folyamatával, eljárásrendjével is tisztában van. Ha mindegyik tanácsadó ilyen félkészült, kedves és jóindulatú, akkor jó kezekben vannak a termelőtársaim – hangsúlyozta a gazdálkodó.
Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálat
Hasznos információkért látogassa meg
a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu
és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat.
