Back to top

Nevetős nosztalgia - Aranyosi Péter kertjében jártunk

A humor nagydíját idén Aranyosi Péternek ítélte a szakma. A friss Karinthy-gyűrűs a stand-up műfajban jeleskedik, ahogy ő mondja, „sajátszájas” humorista, így aztán sok titka nem maradhat. Tudja róla a közönség, hogy borsodi fiú, szenvedélyes Diósgyőr-szurkoló, hadtörténet- és Csillagok háborúja szakértő, derék családapa és nem utolsósorban lelkes kertész.

aranyosi_peter_haz.jpg

Fotó: Kiss Gergely
Kis tanyája a délegyházi tóparton várja, ahová az esti fellépések előtt szívesen leruccan délelőttönként, kiszellőztetni a fejét.

Mielőtt elindulnánk Péterrel Délegyházára, még benézünk hozzájuk a Wekerle-telepre. Ez Budapest egyik „elvarázsolt” birodalma, falu a városban. Karakteres, ódon hangulatú kis házak, apró kertek, árnyas, csöndes utcák az évszázados fasorok rejtekében. Mindez néhány percre az egyik legforgalmasabb metrómegállótól. Itt él Péter és felesége, Kriszta, jóformán azóta, hogy Pestre költöztek. Itt születtek a gyerekek, Peti és Tomi is, akik immár kiskamaszként előszeretettel focizzák szét apjuk kertészeti kísérleteit. Jól jön tehát a hobbikert, ahová elvonulhat a családfő némi nyugalmas kapirgálásra. És ahová most röpke fél óra alatt megérkezünk.

Csöndes matatás

aranyosi_peter_macskaval.jpg

Fotó: Kiss Gergely
– Agglomerációban van a telek, ahonnan mások dolgozni járnak be. Én meg pont szembe megyek a csúcsforgalommal és „üres kifutópályán gurulok” – nyugtázza a ritka szerencsés helyzetet vendéglátónk, míg begördül kis piros autója a Vadrózsa utcába.

A kapu előtt termő körtefák, benn gondosan lenyírt fű, kis ház nagy terasszal és gyümölcsfák. A kert közepén bográcsoló, a kerítés mentén szamóca-, szeder- és málnatövek sorjáznak, „vigyázzba” nyírt zöldsövénnyel váltakozva. Mindez Péter keze nyoma.

• Ha az ember kertészkedésre adja a fejét, az már valamiféle megállapodottságot jelez. A húszéves nem telekben gondolkodik, inkább jön-megy, bulizik, eszében sincs ásni, fát metszeni.

– 35 évesen volt először ilyen gondolatom. Szerettem volna valamit, de mindenképpen víz mellett. A Balaton messze van, a Velencei-tó meg nekem nem jött be a szocreált idéző hangulatával. Délegyházával jól jártam, könnyű elérni, és mély, tiszta a bányatavak vize. Annak idején Hadházi Laci kollégám bátorított, hogy ne féljek megvenni a telket, mert minden perc, amit a kertben pihenéssel töltök el, az a színpadon visszaadja magát, és jobb leszek. Heti 2-3 délelőtt is lejövök, mezgerélni a kertben. Nagyon jó ez a csöndes matatás.

• A Négybetűs szavak című önálló estedben külön fejezetet kapott a kert, mint számodra igazán fontos dolog.

– Furcsa történet ez. Gyerekkoromban ki nem állhattam a kerti munkát. Nagyapám tanult, magasan képzett kertész volt, pedig akkoriban ez nem volt általános. Nem is akárhol dolgozott, Horthy Miklós keresztapjának volt a számadó kertésze. Remekül éltek, jól keresett. A gróf úr főkertészeként sok érdekeset látott, mesélt is róla. Nekem tetszett például, hogy az almát cérnakesztyűben kellett szedni, külön kartondobozba, ami aztán ment az uradalomból exportra. A háború után nagyapám Sajóbábonyba keveredett, ott volt kertész, majd ’56 után már csak segédmunkás lehetett, meg éjjeliőr. Neki magának is hatalmas kertje volt. Úgy szoktam mondani, hogy Sajóbábonytól Kazincbarcikáig, ameddig a szem ellát, neki kertje volt, és nagyon tudta művelni. Nem bírt magával, őrület volt. Az én gyerekkori nyári szünetem azzal telt, hogy kimentem júniusban, és epret szedtem vele, meg málnát, ami tüskés, és össze-vissza karmolt. Utáltam a földieperért hajlongani! Annyira utáltam, hogy amikor beköltöztünk Wekerlére, és megláttam a kis földparcellát, az első gondolatom az volt, hogy lebetonozom. Bennem volt még a gyerekkorom nyomora, hogy én ott izzadok és görnyedek az eperért, ami akkor szörnyű unalmas volt.

Málnacsata

• Szerencsére mégse toroltad meg a gyerekkort a kis kerten.

– Nem. Bár eleinte más se volt benne, csak fű. Aztán eltelt pár év, benépesítettem ezt is, és magam vettem hétvégi kertet. Nem a nagyapám nyomására, de azt hiszem, ha néz engem a mennyekből, akkor biztos mosolyog. Csak azt sajnálom, hogy nem figyeltem rá jobban. Bár érdekes módon sok mozdulata visszatér, amiről nem is tudtam, hogy tudom. Az öreg értett hozzá, hogyan kell a kertet nagyvonalúan művelni. Pontosan tudta, hová és mennyi energiát érdemes belecsapni, hogy az visszajöjjön, gazdaságosan működjön. Ezzel szemben apám, az ő veje, aki közgazdász volt, szintén kertbolond, de inkább a japánkert megszállottja. Ő fésüli a füvet. Mindent nagyon precízen akar csinálni, ahogy a gazdasági életben. Nem tudja nagyvonalúan kezelni, így túl sok energiát vesz el tőle a kertészkedés és kifárasztja.

• És te melyik vonalat követed?

– Nálam se a szakmaiság, se a precizitás nem mutatkozik. Én csak annyit szeretnék, hogy nézzen ki normálisan. Ha le van vágva a fű, a sövény egyenesre nyírva, és a fák nincsenek felszáradva a moníliától, akkor én már úgy érzem, hogy rendben van. Ezért pihenőkert. Nem zavar, ha a gyümölcsfán nincs gyümölcs, ha egészségesek, szépek a levelei, én már meg vagyok elégedve. Ennyi.

• Semmi harc, semmi hősies, férfias küzdelem?

– Ezt azért nem mondanám. Telepítettem málnát hihhhetetlen munkával! Mert a málna, ami máshol kiirthatatlan, nálam nem akart megkapaszkodni semmi áron. Trágyát vettem, hordtam rá mindent. Négyszer kellett újratelepíteni, négy éven keresztül birizgáltam. Aztán jött a nagy ötlet: a kerítés tövébe betonpadkát süllyesztettem, mögötte fölkapáltam, és oda ültettem. Most jó. Közben Wekerlén, az apámtól kapott öröktermő német málnatő legyőzhetetlen. Még halottak napján is ugyanúgy terem, mint nyáron: gyönyörű nagy málnaszem, csak épp semmilyen íze nincs. Szemben a magyar málnákkal, amik kis pöszlettek, de milyen édesek! Epret is ültettem ősszel, mennek szerteszét az indái. Leszúrom a földbe, és az már a fia lesz. Na, ez már az enyém, tisztelettel – nyomogatja Péter serényen az ágyásba a nyúlánk indákat.

Parasztfitnesz

aranyosi_peter_fa.jpg

Fotó: Kiss Gergely
• Ahogy nézem, a nagy almafa, és az öreg meggy mellett a fiatal barackfa is tudna mesélni.

– Épp húzatom a kerítéshez, hogy az ágai ne föl az égbe nyurguljanak, hanem jobbra, balra nőjenek. Most tulajdonképpen „formafát” készítek. Ami nem biztos, hogy terem, de tuti olyan formájú lesz, amilyet szeretnék. Nem tudok okosat, lesz-e belőle valami. Kaptam anyukámtól három könyvet a metszés tudományáról, de lusta vagyok elolvasni.

• Képeken látni szép kordonos fákat, párhuzamosra nevelt ágakkal, tele terméssel.

– Azok speciális oltványok, az nekem túl bonyolult, meg drága. Így is, ha kiszámolod, kiskert-módszerek szerint nem éri meg se gyümölcsöt, se zöldséget termeszteni.

• Konditerembe járni is sokba kerülne, így meg jó levegőn, csöndben mozoghatsz, ráadásul örülsz minden szál új hajtásnak.

– Szoktam is mondani: ez a parasztfitnesz, hogy kicsit gereblyézek, ültetek, hajlongok. Igazság szerint nekem kell is, nézz a pocakomra! Nemcsak az agyamnak, a testemnek is kell.

• Társasági életnek is teret adhat a kert, a tágas terasszal, sok lámpával, tűzrakóhellyel.

– Összejár a rokonság, testvérek, unokatestvérek, gyerekek – az Aranyosi családban csupa fiú van. Nálunk csak a feleségek lányok. Úgyhogy jelentős focicsaták zajlanak. A sok kis szolár jelzőfény csak hangulatvilágítás, király, amikor este kijövök és pislákolnak. De komoly világítási rendszer van kiépítve, reflektorokkal, ha éjszakai focimeccset akarok rendezni.

• Szoktál?

aranyosi_peter_tuzrako.jpg

Fotó: Kiss Gergely

– Nem. De minden eshetőségre felkészültünk. És itt mindig megy a sütés-főzés. Ez a kert lényege, ez a legjobb! Szalonnasütés a kölyköknek, az apukáknak meg bográcsgulyás és tárcsázás. Humorista barátok is lejárnak, Dombóvári, Szupkay, Fábry is volt már itt, és Gabi bácsi, „művésznevén” Dörflinger Dodi, akit a műsorokban annyit emlegetünk. Egy drága alföldi barátom készített nekem tárcsát, azon sütjük a húst. Ma este is azt fogjuk beizzítani. A fiúk mennyiségi fogyasztók, ezért veszek vödrös húst, előre bepácolva. Így egyszerűbb, nem kell előtte három nappal szöszörögni vele. A végén a hamut meg leszórom a málna alá.

Nehézfiúk ajándéka

De egyelőre a tüzet szítja Péter, a száraz lombot benzinnel, grillgyújtóval serkentve. Közben lelkesen magyaráz:

– Imádom a tűzrakást, bármivel! Gyerekek, egy liter gázolajjal a történelmet át tudom írni!!!

• Mindjárt a Csillagok háborújába röppenünk! Honnan ez a galaktikus hadi kíváncsiságod?

– Kölyökkoromtól minden katonáskodás, fegyver, tank érdekel, megnézek, elolvasok bármit róla. A sci-fi is a mániám. De katona sose voltam. Szerintem sorozáson azt írnák rólam: H.E.T. Vagyis háború esetén túsznak alkalmas.

• És a vízzel hogy állsz? Öt lépésnyire a tó, szeretsz benne fürdeni?

– Sose mentem bele. Nem tudok úszni.

• Ne bolondozz, ez komoly?

– Próbálkozott velem Kiss Gergely olimpiai bajnok is, hogy megtanítson, de az is kevés volt. Ha idáig nem tanultam meg, erre a kis időre már nem fogok – nevet, és hozzáteszi: – Épp azért jöttünk víz mellé, hogy a gyerekek megtanuljanak úszni, és ne idegeskedjek. Viszont a locsolókannával kiváló viszonyban vagyok, én vagyok az automata öntözőrendszer. Ha elutazunk, akkor persze a szomszédok is besegítenek. Szeretem a virágokat, a színeket, de idén valahogy nem sokra mentek. Egyedül a Vinca bírja, a többi csak tengődik. Gyertek, mutatok valamit – hív a szerszámosházikó mellett virító csicsókabokorhoz.

– Nem tudom a hivatalos nevét, mi csak úgy hívjuk, a „nagypapa sárga virága”. Az összes kertjében, amit csak művelt, elültette ezt a virágot. Úgyhogy én bárhová is mennék, kiásnám a tövet, és vinném. Most mindkét kertemben van, és jól érzi magát a nagypapa sárga virága. Ez fontos. Régen nem szerettem, de már egyre jobban tetszenek az évelők. Jó érzés, hogy tavasszal újra ki fognak hajtani.

• A kertek titka, hogy emlékeket képesek őrizni. Megható, vagy vidám históriákat.

– A ház falán lóg két nagy kerámiakaspó. A márianosztrai börtönben csinálták nekem a rabok. Súlyos sztori volt. Hadházival léptünk föl. Előtte feljött a kommandós, és azt mondta: „negyedórával később tessenek már kezdeni művész urak, mer’ tevékenységmegszüntetés van”. Az tudod mi? Összeverekedtek a rabok, hogy ki ül az első sorba. Mi tagadás, kicsit megdermedtünk ekkora sikertől.

 

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2017/9-10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felújítják a japán kerteket világszerte

Megújítják a növényzetet és az elhanyagolt fahidakat és kőburkolatokat a világ számos japánkertjében a japán földművelésügyi minisztérium jóvoltából. Még az idén két kertben kezdik meg a munkálatokat japán szakértők segítségével, hogy autentikusan és minden igényt kielégítőén visszaállíthassák a kertek régi pompáját.

A birs újrafelfedezése

Függetlenül a feldolgozás formájától, mind a modern, mind „nagyanyáink” konyhája nagy szeretettel használja a birset. A modern konyhaművészetben a birs újrafelfedezése tapasztalható, és nagy népszerűségre tett szert mint pálinka-alapanyag. Házikertben pedig dísznövénynek is beillik.

Dísznövényes találkozó a Budai Campuson

A Szent István Egyetem Kertészettudományi Kara és a Magyar Díszkertészek Szövetsége immár 22. alkalommal szervezi meg a szakképző intézmények tanulóinak Országos Ifjúsági Kegyeleti és Őszi Virágkötészeti Versenyét és szakmai találkozóját. A színes-szagos verseny és kavalkád október 13-15. között kerül megrendezésre az egyetem Budai Campusán.

Az élet fája

A kazah fővárosban, Asztanában megrendezett energetikai világkiállításon hazánk is részt vett. A több mint 400 négyzetméteres magyar pavilonban a nap energiáját hasznosító Élet Fája állt. Az ötletről és tartalmáról Orlóci Lászlóval beszélgettünk, aki tanácsadóként vett részt a magyar pavilon koncepciójának kidolgozásában.

Évi 50 ezer hektárral növelnénk az öntözött területeket

Az öntözés fontosságáról beszélt a földművelésügyi miniszter Kisújszálláson, a Tisza-völgy rendezéséről szóló konferencián. Fazekas Sándor elmondta, hogy az öntözésnek kiemelt szerepe van a szélsőséges időjárással járó kockázatok kivédésében Magyarországon, így 20-40 százalékos plusz bevételt lehetne elérni. A kormány célja, hogy évi 50 ezer hektárral bővüljön az öntözött terület.

A fagyokig szedhetjük

Sokan nem kellő időben végzett betakarítással kockáztatják az éves munka eredményét. Különösen a tárolásra szánt fajták esetében lehet sokat rontani a minőségen, az eltartás eredményességén. A korán, nem kellő érettségben vagy későn, túlérve, nem kellő óvatossággal betakarított vetemény akár a legjobb tárolási feltételek mellett is megsemmisülhet.

Rózsamámor

Pusztazámor neve sokak számára a hulladéklerakó miatt ismerős csupán. A szép, rendezett, jó minőségű utakkal ellátott település a lakók szeretete jeléül a kedves Pusztamámor becenevet kapta. Lombos fákkal, kellemes lankákkal tarkított, dombokkal körülölelt vidéken él Veréb Annamária, a Magyar Rózsatársaság elnöke.

Élénkült az európai uborkakereskedelem

Az utóbbi években az uborka piacán hatalmas forgalom bonyolódott, az ENSZ legfrissebb, 2016-ról szóló statisztikai adatai alapján elérte a 2,71 milliárd eurót. A legtöbb uborkát az USA és Németország vásárolja fel, utóbbi az erősödő magyar export fő piaca is. De a hazai termelés nem meghatározó Európában, és bár a friss fogyasztásra szánt mennyiség nőtt tavaly, az ipari felhasználásúé esett.

Vegyszerek nélkül

Sokunk képzeletében él egy olyan kert, amiben vegyszeres beavatkozások nélkül minden megterem, egészséges zöldségeket, gyümölcsöket ad az asztalunkra, és ráadásul még szép is. Ilyen Sipos Márta kertje a fővárostól alig 30 kilométerre, a Duna bal partján fekvő kis településen, Majosházán. Zöldségek, gyümölcsök, fűszer- és gyógynövények, és közel száz tő rózsa népesíti be.

Érettebb akkordok - Interjú a Tankcsapdával

Évtizedekkel ezelőtt a buli és a vadulás, ma már egyre inkább a kikapcsolódás terepe az erdő a debreceni rockcsapat, a Tankcsapda számára. A formáció tagjai közül a dobos, Fejes Tamás, és a zenekarvezető, basszer és énekes Lukács László mesélt A Mi Erdőnknek az alföldi várost körülölelő erdőkről, és arról, hogyan alakult át a természet szerepe az életükben.