Back to top

Sporthalnak szánták - rémálom lett belőle

Elődeink úgy vélték, igazi kincsre leltek a törpeharcsákban, így boldogan telepítették őket a 20. század derekán a kontinens vizeibe. Ekkoriban még nem sejtették: az Amerikából származó faj elképesztő szaporaságával és mohóságával nemcsak az őshonos fajokra, hanem önmagára is veszélyt jelent majd.

A faj eredetileg Észak-Amerika keleti és középső tájairól származik, ahol igen nagy területen – Kanadától egészen a Mexikói-öbölig – található meg ma is. Az ottani vizekben élő egyedek az Európában ismert példányoktól azonban némileg nagyobbra nőnek: hosszúságuk elérheti az ötvenöt centimétert, súlyuk pedig akár három kilóig is gyarapodhat.

„Gyorsan növekedő, igazi sporthal” – vélekedtek elődeink Európában a fajról annak idején, így örömmel fogadták a tengerentúlról behozott törpeharcsák első példányait.

Az 1800-as évek végén kezdtek el szállítani belőlük az európai kontinensre, ahol elsőként német és francia díszhal-tenyésztők akváriumaiban tűntek fel, néhány év múlva pedig már a tógazdák is előszeretettel vásárolták s telepítették vizeikbe a halakat.

Magyarországon a törpeharcsák szervezett telepítése az 1900-as esztendők derekán kezdődött: elsőként a Balatonban vetették meg uszonyaikat, néhány évtized múlva pedig szinte az ország összes vizébe eljutott. Az akkoriak nem gondolták, hogy e halak képében olyan „ördögfiókákat” engednek szabadjára, amelyek hihetetlen szaporulattal és kártékonysággal veszik majd el az életteret az őshonos fajok elől.

Hazánkban jelenleg a fekete törpeharcsa a faj legelterjedtebb változata
A törpeharcsák túlnépesedése ugyanakkor a saját vesztüket is okozza:

a nagy egyedszámmal bíró vizeken rendszerint felüti fejét egy bizonyos kór, gyérítve ezzel a populációt.

Egyebek közt ennek is köszönhető, hogy az Európában ismert törpeharcsák, illetve fekete törpeharcsák egész egyszerűen nem élnek meg annyi évet, hogy elérjék azt a méretet, amekkorára amerikai fajtársaik képesek nőni.

Mindössze néhány esztendőig tartó életüket mindemellett igyekeznek maximálisan kihasználni a „törpék”. Kiválóan érzik magukat tavakban, növényzetben gazdag, sekély állóvizekben, iszapos fenekű holtágakban és folyókban egyaránt, nagy számuk okán természetes ellenségeik – a csukák, süllők és harcsák – pedig nem képesek kordában tartani őket.

A szakemberek szerint a törpeharcsák szaporaságának egyik oka, hogy ívásukat követően minkét szülő a fészek körül szorgoskodik s védi az ivadékokat. Az oltalom pedig a kikelés után is megmarad:

a család néhány hétig még együtt marad, így a „csemeték” a szülők védelme segítségével más fajokhoz képest eredményesebben jutnak hozzá a parti zóna táplálékaihoz.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a kifejlett egyedek szemérmetesek lennének, miután kiúsztak a „szülői fészekből”. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a törpeharcsák szinte bármit felfalnak – úgy az állati, mind a növényi eredeti táplálékot –, ami útjukba kerül.

Falánkságukkal a közel 400 ezer fős hazai horgásztársadalom sok tagjának bosszúságát okozták már s okozzák is ezek a halak. „Törpés” vízen százszázalékosan elkerülni a fajt nem lehet, hagyományos csalikkal és költséghatékony módszerekkel legalábbis semmiképp. A probléma enyhítésére sok helyütt végeznek ökológiai célú szelektív halászatot a szakemberek, így például a Tisza-tavon is. E vízen 2018-tól kezdődően immáron hét hivatalos halász gyéríti a törpeharcsa-állományt. Évente körülbelül 500 mázsányit fognak belőlük, ami igencsak tetemes mennyiség, a probléma súlyosságát ugyanakkor kiválóan mutatja: a még a tóban lévő állomány súlya feltételezhetően 5 és 10 ezer mázsa között van.

Mindent összevetve a probléma megoldása nemcsak a hazai, hanem valamennyi Európai ország halászati ágazatában dolgozó szakemberének komoly fejtörést jelent.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az „akváriumi halak királya”, a vitorlás

Akinek megfelelő méretű az akváriuma, annak bizton ajánlható a vitorláshal. Ma már szinte minden állatkereskedésben beszerezhető, gondozása egyszerű és több változata is ismert. Ám nem volt mindig így.

„Kapj rá!” a Várkert Bazárban

Ötven kiállító, több mint ezer termékével találkozhatnak a látogatók a Magyar Ízek Őszi Vásárán a Várkert Bazárban, 2018. november 17-én, szombaton.

Halkedvelők figyelem: Garda Fesztivál Tihanyban

November 16-18-ig ismét vendégekkel teli lesz a tihanyi Visszhang-domb, immár 17 alkalommal elevenítik fel az egykori gardahalászat hagyományait a helyiek. A balatoni gasztronómiai fesztiválon lesz látványhalászat, kóstolhatnak gardát sütve, füstölve, és a vállalkozó kedvűek akár a halfőző versenyre is benevezhetnek.

Megkezdődtek az őszi lehalászások

Az ősz beköszöntével és vizeink fokozatos lehűlésévél megkezdődtek az őszi halászatok. Magyarországon 26 065 hektár halastó üzemel, melynek jelentős részét október-november hónapban halásszák le a haltermelők.

Keszeg, ökle és pisztráng versenyez az év hala címért

Idén is három őshonos fajra, a vörösszárnyú keszegre, a szivárványos öklére és a sebes pisztrángra lehet szavazni az év hala versenyen - közölte a Magyar Haltani Társaság vasárnap az MTI-vel.

Először rendeztek feeder csapatbajnokságot Nógrádban

Pár napja rendezték meg első ízben a Nógrád megyei feeder csapatbajnokságot. A helyszín a ludányhalászi sóderbányató volt. A versenyen tizenkét megyei horgászegyesület három-három fős csapata vett részt.

Módosulnak az ökológiai termelés, címkézés és ellenőrzés szabályai

Megjelent az Európai Bizottság 2018/1584/EU végrehajtási rendelete az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK tanácsi rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendelet módosításáról.

Gemenci halászok

A Mi Erdőnk szerkesztőbizottsága a Gemenc Zrt. meghívására két napot töltött az erdőgazdaságnál. Babos Imre szakszerű vezetésével megtekintettük a Gemenci Erdei Vasút Lassi állomásán berendezett Halászati Múzeumot.

Tizenöt új terepjáró a magyar vízpartokon

Október 25-én tizenöt új Toyota terepjáró került átadásra az Agrárminisztérium és a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) jóvoltából. A gépjárműveket a horgászszövetség és további tizenkét, sikeresen pályázó horgászszervezet képviselője vette át a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetsége Duna-parti telephelyén.

Változások várhatók a Balatoni Halászati Zrt.-nél

A Balatoni Halászati Zrt.-t beolvasztanák a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-be (BHN), aminek eredményeként tisztán saját előállítású halakkal lehetne biztosítani a balatoni haltelepítéseket, és ki lehet alakítani egy olyan kereskedelmi értékesítési láncot, amely minőségi balatoni hallal látja el az éttermeket.