Back to top

Sporthalnak szánták - rémálom lett belőle

Elődeink úgy vélték, igazi kincsre leltek a törpeharcsákban, így boldogan telepítették őket a 20. század derekán a kontinens vizeibe. Ekkoriban még nem sejtették: az Amerikából származó faj elképesztő szaporaságával és mohóságával nemcsak az őshonos fajokra, hanem önmagára is veszélyt jelent majd.

A faj eredetileg Észak-Amerika keleti és középső tájairól származik, ahol igen nagy területen – Kanadától egészen a Mexikói-öbölig – található meg ma is. Az ottani vizekben élő egyedek az Európában ismert példányoktól azonban némileg nagyobbra nőnek: hosszúságuk elérheti az ötvenöt centimétert, súlyuk pedig akár három kilóig is gyarapodhat.

„Gyorsan növekedő, igazi sporthal” – vélekedtek elődeink Európában a fajról annak idején, így örömmel fogadták a tengerentúlról behozott törpeharcsák első példányait.

Az 1800-as évek végén kezdtek el szállítani belőlük az európai kontinensre, ahol elsőként német és francia díszhal-tenyésztők akváriumaiban tűntek fel, néhány év múlva pedig már a tógazdák is előszeretettel vásárolták s telepítették vizeikbe a halakat.

Magyarországon a törpeharcsák szervezett telepítése az 1900-as esztendők derekán kezdődött: elsőként a Balatonban vetették meg uszonyaikat, néhány évtized múlva pedig szinte az ország összes vizébe eljutott. Az akkoriak nem gondolták, hogy e halak képében olyan „ördögfiókákat” engednek szabadjára, amelyek hihetetlen szaporulattal és kártékonysággal veszik majd el az életteret az őshonos fajok elől.

Hazánkban jelenleg a fekete törpeharcsa a faj legelterjedtebb változata
A törpeharcsák túlnépesedése ugyanakkor a saját vesztüket is okozza:

a nagy egyedszámmal bíró vizeken rendszerint felüti fejét egy bizonyos kór, gyérítve ezzel a populációt.

Egyebek közt ennek is köszönhető, hogy az Európában ismert törpeharcsák, illetve fekete törpeharcsák egész egyszerűen nem élnek meg annyi évet, hogy elérjék azt a méretet, amekkorára amerikai fajtársaik képesek nőni.

Mindössze néhány esztendőig tartó életüket mindemellett igyekeznek maximálisan kihasználni a „törpék”. Kiválóan érzik magukat tavakban, növényzetben gazdag, sekély állóvizekben, iszapos fenekű holtágakban és folyókban egyaránt, nagy számuk okán természetes ellenségeik – a csukák, süllők és harcsák – pedig nem képesek kordában tartani őket.

A szakemberek szerint a törpeharcsák szaporaságának egyik oka, hogy ívásukat követően minkét szülő a fészek körül szorgoskodik s védi az ivadékokat. Az oltalom pedig a kikelés után is megmarad:

a család néhány hétig még együtt marad, így a „csemeték” a szülők védelme segítségével más fajokhoz képest eredményesebben jutnak hozzá a parti zóna táplálékaihoz.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a kifejlett egyedek szemérmetesek lennének, miután kiúsztak a „szülői fészekből”. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a törpeharcsák szinte bármit felfalnak – úgy az állati, mind a növényi eredeti táplálékot –, ami útjukba kerül.

Falánkságukkal a közel 400 ezer fős hazai horgásztársadalom sok tagjának bosszúságát okozták már s okozzák is ezek a halak. „Törpés” vízen százszázalékosan elkerülni a fajt nem lehet, hagyományos csalikkal és költséghatékony módszerekkel legalábbis semmiképp. A probléma enyhítésére sok helyütt végeznek ökológiai célú szelektív halászatot a szakemberek, így például a Tisza-tavon is. E vízen 2018-tól kezdődően immáron hét hivatalos halász gyéríti a törpeharcsa-állományt. Évente körülbelül 500 mázsányit fognak belőlük, ami igencsak tetemes mennyiség, a probléma súlyosságát ugyanakkor kiválóan mutatja: a még a tóban lévő állomány súlya feltételezhetően 5 és 10 ezer mázsa között van.

Mindent összevetve a probléma megoldása nemcsak a hazai, hanem valamennyi Európai ország halászati ágazatában dolgozó szakemberének komoly fejtörést jelent.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Sajón tevékenykedő rapsicok buktak le

Április első hetében, hosszas előzetes megfigyelés után, újabb sikeres akciót hajtott végre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata (ÁHSZ). A halászati őrök ezúttal a Sajó térségében tartottak járműellenőrzéseket, egyik ilyen akciójuk során bukkantak azokra az orvhalászokra, akiknek autójából sajnos már élettelen állapotban került elő három, illegálisan kifogott hal.

Halgazdaságokat is lenyeli lassan

Ősszel, mikor a bokrok alatt már lesben áll a tél, a tavak és folyók mentén fekete sereg lepi el a partot. Kormos madarak gubbasztanak fákon, a vizet kémlelik, miközben csőrük kampós végén csorgó vízcseppben a halál csillan meg. Hirtelen vízbe veti magát egyikük, akár egy torpedó, elnyeli őt a mély kék, majd szájában a hallal, a zsákmányt nyelve úszik tova a kormorán.

Mától újabb hat halfaj fogási tilalma kezdődik

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a horgászok figyelmét, hogy április 15-től újabb hat halfaj fogási tilalmi ideje kezdődik el. A garda, a domolykó a paduc, a szilvaorrú keszeg, a jászkeszeg, valamint a márna fogására vonatkozó korlátozás jövő hétfőtől május 31-ig tart.

Tíz százalékkal emelkedhetnek a halászatra fordítható EU-s források

Mintegy tíz százalékkal közel 7,74 milliárd euróra emelkedhetnek a halászatra fordítható európai uniós források - jelentette ki Erdős Norbert fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján.

Új antibiotikumok nyerhetők a halakból

Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia egyre növekvő gondot jelent, és szakértők szerint bekövetkezhet az a helyzet, hogy egy egyszerű fertőzés is életveszélyes lehet. A legújabb kutatás szerint új antibiotikumok találhatók a fiatal halak külsejét bevonó halnyálkában.

Beemeltük az édesvízi haltenyésztést az Unió politikái közé

„Az Európai Parlament először szentel külön fejezetet a tengeri és édesvízi haltenyésztésnek. Ezzel mérföldkőhöz érkezett a magyar édesvízi haltenyésztés fejlesztése az Unióban” - jelentette ki Erdős Norbert EP-képviselő az uniós halászati politikáról szóló plenáris szavazást követően Brüsszelben.

Már a városban kertészkednek az éhezők

Akkora az éhezés Venezuelában, hogy a lakosság már a főváros szívében hoz létre rögtönzött farmokat. Az egykor szebb időket látott, mára gazdasági káoszba hullott országban mintegy 20 ezer ilyen farm működik már.

Klímaváltozás: a halak is költöznek

A természetes vizek szennyezettsége vagy kiszáradása, sőt még egyes madarak is veszélyeztetik hazánk őshonos halait. A klímaváltozás miatt az alföldi fajok a hegyvidékre vándorolnak, Hajdú-Bihar megye termálvizeiben viszont új közösséget találtak a Debreceni Egyetem kutatói.

Kecsegéket telepítettek a Dunába

A teljes körű budapesti szennyvíztisztításnak köszönhetően egyre tisztább a Duna vize, ezáltal a folyó élővilága is megújult, ezt a folyamatot segíti a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) és a Fővárosi Horgászegyesületek Szövetségének (FŐHESZ) közös szerdai haltelepítési akciója, amelyben 500 kilogramm kecsegét telepítettek a Dunába az FCSM Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepénél.

Nagy érték rejlik a vizeink felszíne alatt

Ha ragadozó is él a vízben, hátának magassága nőni kezd, így próbálja „túlnőni” a rablóhal száját – hangzott el a Halak Napjának központi rendezvényén, ahová az ország megannyi szegletéből érkeztek az aktualitásokra és érdekességekre kíváncsi halbarátok.