Back to top

Elragadja a dámborjakat is a toportyán

Míg tíz éve még alig-alig hallhattuk, addig ma egyre gyakrabban töri meg az éjszaka csendjét a toportyán semmivel sem összetéveszthető hangja. Egyes szakemberek szerint Somogyban szinte már kontrollálhatatlanul elszaporodott az aranysakál.

Fotó: nak.hu
Az elmúlt évben drasztikusan lecsökkent a terítékre hozott dámszarvasok száma Somogy megyében. Ezt a szakemberek az aranysakálok számlájára írják, amelyről a nemrégiben tartott Vadgazdálkodási Konferencián is szó volt. ám nem mindenkinek az álláspontja ennyire egyértelmű a kérdésben. Sugár László vadbiológus egy interjúban a sonline.hu kérdésére azt mondta:

korábban Lábodon vizsgált dám teheneket, akkor több korokozót talált a terítékre hozott állatok testében, ezek meddőséget okoztak. A szarvasok számának csökkenése azonban tényként kezelhető, igaz lehet ez egy összetettebb probléma eredménye is. Az aranysakál azonban kétségkívül komoly károkat okoz a vadgazdálkodóknak.

– Nagyon sok van, mi már 27-et lőttünk ebben az évben – mondta Udvaros Zoltán, a Földtulajdonosok és Természetbarátok Látrányi Vadászegyesületének és a Bonnya és Környéke Vadásztársaság elnöke. – Dám nálunk nem sok van, inkább gímszarvas, de főleg a vaddisznóknál lehet észrevenni a sakálok pusztítását. Ha nem verődnek nagyobb csapatba a kocák, a sakálok kijátsszák őket. Hivatásos vadászok is látták, hogy hátulról az egyik sakál elkapta a koca lábát, az erre forgott körbe, eközben a másik sakál elvitte a malacát.

Szarvas esetében nem olyan gyakran tapasztalják Bonnyán és Látrány környékén a nádifarkas pusztítását, de ha megtalálja a frissen született borjút, akkor biztosan megfogja. Udvaros Zoltán elmondta: az idősebb tehenek jobban védelmezik borjaikat, a fiatalokat megijesztik a sakálok, s elharapják a torkukat.

– Tíz éve még éppen csak hallottunk róla, hogy bejöttek Magyarországra az aranysakálok – tette hozzá a vadászati vezető. – Mára azonban jelentősen elszaporodtak, főleg a nádasos területeken. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy minél több essen: a vadászok, hivatásos vadászok lövik, nekik ezt honoráljuk is.

Fotó: Rizmayer György
Hasonlóan járnak el Kutas környékén is, ott is nagyon elszaporodott az aranysakál, olyannyira, hogy az elmúlt évben hatvanat hoztak terítékre a vadászok. – Tagjainkat ösztönözzük, hogy lőjék a sakált – mondta Talián Attila elnök. – Ennek fejébe vadászati kedvezményeket kapnak, a hivatásos vadászokat pedig külön premizáljuk.

Nagyon szapora állat a toportyán, mivel akár két-három kölyköt is ellik egy szuka. Ráadásul nehéz vadászni rá, mert még a rókánál is ravaszabb a sakál.

– Mi viszonylag nagy létszámú vadásztársaság vagyunk, de kevés az aktív vadász – mondta az elnök. – Így nem egyszerű küzdeni a ragadozó ellen, de vannak nálunk megszállott sakálvadászok, ők rendszeresen járnak, s lövik is őket.

A Mezőcsokonyai Rákóczi Vadásztársaság tagjai is gyakran hallják a sakálok ordítását. – Csak a hangból tudjuk, hogy merre járnak – mondta Nagy László elnök. – Nehéz meglőni őket, mert éjjel járnak és nagyon jól rejtőzködnek.

Nagy László hozzátette: az elmúlt években jelentősen megnőtt az aranysakálok száma, amely mára odáig fajult, hogy szinte kontrollálhatatlan. – Valamikor láttunk egyet vagy kettőt, de most nagyon sok van. – A baj az, hogy egy időben tilalom volt rá, amikor nem lehetett lőni – húzta alá a vadásztársasági elnök.

– Akkor aztán úgy elszaporodott, hogy most már alig lehet észrevenni a gyérítések eredményét. Nagy hibát követtek el, amikor a visszatelepülést ilyen módon segítették.
Forrás: 
sonline.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A házimacskák túlnőttek vad rokonaikon

A legtöbb háziasított állat kisebb lesz vad társainál – egy átlagos kutya például 25 százalékkal kisebb, mint vad rokona, a szürke farkas. Azonban a macskákkal valami furcsa dolog történt - a vikingek kora óta nagyobbak lettek.

Eltűnőfélben a mezei nyulak

Bárhol is rójuk hazánk útjait, egyre ritkábban találkozunk mezei nyúllal. Úgy tűnik, több vidékről teljesen eltűnt. Valóban így van ez, vagy csupán az állatok egyszerűen távolabb húzódnak az embertől? Apróvadunk helyzetéről Szemethy László egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Vidékfejlesztési Intézet igazgatója tájékoztatott.

Környezeti nevelésről egyeztetettek az erdészetek

November végén az Északerdő Zrt. Csanyiki Erdőházában tett látogatást az EGERERDŐ Zrt. közjóléti munkaszervezete. A szomszéd erdőgazdaságok találkozója jó hangulatban telt, mely alkalmat adott az erdészeti közjóléti rendezvények és erdei iskolai programok szervezőinek tapasztalatcseréjére.

Újabb ASP fertőzés, de nincs szükség a fertőzött terület növelésére

Egy kilőtt, valamint egy elhullottan talált vaddisznóból származó mintából mutatta ki az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nébih laboratóriuma 2018. december 6-án. Az állatokra a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári külterületén találtak, amely – a korábbi, tarcali eset miatt kijelölt – fertőzött területen található.

A „póktej” táplálóbb mint a tehéntej

Mikroszkóp alatt megvizsgálták az anyapókot, gyengén megnyomták potrohukat. Néhány csepp krémes, fehér folyadék jött ki belőlük, valami olyasmi, ami ránézésre nagyon hasonlított az emberi vagy emlős tejre.

Jövőre láthatjuk a digitálisan felújított Vízipók-csodapókot

Március 22-én, a víz világnapján mutatják be a digitálisan felújított Vízipók-csodapók című egészestés rajzfilmet, amelynek vetítéseihez számos ismeretterjesztő program is kapcsolódik majd.

Ismét Túrkevét választották a baglyok fővárosuknak

Magyarországon Túrkeve számít a baglyok fővárosának. A téli hónapokban ezernél is több bagoly tölti itt a napokat. A hideg idő beköszöntével már idén is megjelentek a nagyobb fákon, s a helybéliek ismerősként köszöntik őket.

Véradóbarát munkahely címet kapott az erdészet

2018-ban az EGERERDŐ Zrt. nyerte el Heves megyében a „VÉRADÓBARÁT MUNKAHELY” megtisztelő címet.

Élen a vándorló vízimadarak védelmében

Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) legfőbb döntéshozó szervének konferenciáját december 4-8. között tartották a dél-afrikai Durbanben. A háromévente megrendezendő találkozót legközelebb, a Magyar Kormány meghívására 2021-ben Budapesten tartják meg.

Medvegázolások Erdélyben

Két medvét gázoltak el két nap alatt az erdélyi utakon. Személyi sérülés egyszer sem történt, de az egyik állat elpusztult a balesetben, a másik pedig sérülten is elmenekült a helyszínről.