Back to top

Csökken a vetésterület, és vetőmaghiány is várható két gabonafélénél

Tavaszi árpa esetében 100 ezer, zab tekintetében pedig 105 ezer forintos nettó tonnánkénti tájékoztató árat tett közzé a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Piaci információk alapján tovább csökken a tavaszi kalászosok vetésterülete, ennek megfelelően visszaszorul a vetőmag-szaporítás is.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a tavaszi kalászosokkal kapcsolatosan kifejtette: az árutermelő területek csökkenésével az utóbbi években 2500 hektár körül alakult a vetőmag szaporítások területe, amely az elmúlt évben mintegy a felére esett vissza – írja a Világgazdaság a Vetőmag Szövetség közleményére hivatkozva.

A csökkenés ráadásul gyenge, 3,49 tonna hektáronkénti átlagterméssel párosult. A tapasztalatok alapján a 65 százalék körüli becsült fémzárolható mennyiség 2400 tonna körül várható, mely 12 ezer hektár elvetéséhez elegendő.

A csökkenés egyik oka, hogy a sörárpa célú termesztésben egyre nagyobb szerepet kap az őszi árpa és az ősszel elvetett tavaszi árpa.

A rendkívül ellentmondásos árutermő területi adatok alapján az idei vetésterület nehezen becsülhető, de a NÉBIH szaporító területekkel és a várható fémzárolási lehetőségekkel kapcsolatos adatait is figyelembe véve vetőmag hiány is előfordulhat.

A zab árutermő területe a tavaszi árpához hasonlóan alacsony szinten mozgott az elmúlt években. A vetőmag szaporítások területe az elmúlt 3 évben 1000 hektár körül alakult, amely 2018-ban mintegy 30 százalékkal csökkent. A 763 hektárról betakarított (3,11 t/ha) 2400 tonna nyers termésből 1500 tonna fémzárolt vetőmag készlettel számolhatunk, így zab vetőmagból biztosan hiány lesz, ismertette Takács Géza.

A szövetségi tagok által szolgáltatott adatok alapján az átmenő készletek az előző évekhez hasonlóan nagyon alacsonyak. Sörárpa tekintetében a vetőmag előállítók többsége nem tapasztalt érdemi mozgást, a takarmányárpa esetében bár lenne kereslet, árualap nincs.

A tavaszi árpa vonatkozásában a vetőmag szaporítók és kereskedők többsége szerint a vetőmag készletek nem lesznek elegendőek. A zab esetében az utóbbi három évben folyamatosan növekszik a vetőmag hiányt jósolók aránya.

A tavaszi árpánál és zabnál egyaránt emelkedik az átlagosnál gyengébb minőség aránya.

A tavaszi kalászosok és a hüvelyes növények esetében a hazai értékesítést nagyban befolyásolhatja, hogy az Európa-szerte jelentkező súlyos vetőmag minőségi problémák erős keresleti helyzetet teremtenek.

A Vetőmag Szövetség szakmai bizottsága a várható piaci körülmények figyelembevételével a tavaszi árpa II. szaporulati fokú vetőmagjaira nettó 100 ezer forint, a tavaszi zab II. szaporulati fokú vetőmagjaira pedig nettó 105 ezer tonnánkénti tájékoztató árat tett közzé.

Ez az ár a zsákban, csávázottan fémzárolt vetőmagra vonatkozik, amely az eladó telephelyén gépkocsira rakva értendő, de nem fix és kötött, illetve nem ajánlott ár, a konkrét szerződéses árat a felek maguk határozzák meg. A vetőmag ár tájékoztatás nem jelent árrögzítést és elsődleges célja orientáló, a várható piaci árinformáció közreadása.

Takács Géza hozzátette: a szövetség az értékesítési időszakok végén szerez pontos információkat a tényleges értékesítési árakról. Az elmúlt években egy tonna tavaszi árpa vetőmagért átlagosan 93 ezer forintot fizettek, egy tonna zab vetőmag pedig átlagosan 99 ezer forintért kelt el.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növénytermesztés a vadkár vonatkozásában

A vadkár a mezőgazdaságban egy egész éven át tartó jelenség. A vaddisznó kártétele folyamatos, a szarvasállomány-emelkedés pedig prognosztizálta a szarvasok által okozott erdőkár mellett a mezőgazdasági vadkár növekedését. A mezei nyúl és az őz különösen télen rágja meg a repceföldeket, de a taposási kár is jelentős ebben az évszakban.

Innovatív öntözéstechnológiai megoldásokat fejlesztenek

Magyarországon eddig még ismeretlen technológiáról, köztük egy speciális, földalatti öntözési rendszerről is képet kaphattak a PREGA látogatói a rendezvény kiállítói terében. Az innováció mögött álló cég képviselőjével beszélgettünk.

Útvesztő is lehet a precíziós technológiák sokasága?

A modern mezőgazdasági technológiák alkalmazása a jelen s a jövő sikeres gazdálkodásának alapfeltétele, ám mindez nem jelenti azt, hogy nem futhat „lyukra” az, aki hirtelen jött ötlettől vezérelve akarja tartani a lépést. A téma szakértői a PREGA-n igyekeztek útmutatást adni előadásaikkal az innovációra nyitott gazdáknak.

A szívó kártevők réme

Bár az elmúlt években nem volt jellemző, hogy új hatóanyaggal jelennek meg a növényvédős cégek, a Bayer Hungária Kft. most mégis meglepte a gazdákat. A cég országjáró szőlő szimpóziumának egri állomásán mutatkozott be az idei év nagy újdonsága, a Sivanto prime, amelyet egyszerűen úgy jellemeztek, hogy a természet ajándéka a szívó kártevők ellen.

Még nem lehet drónnal permetezni

A drónok mezőgazdaságban történő, növényvédelmi célú alkalmazása új jelenség. A Nébih felhívja az érdeklődők és érintettek figyelmét, hogy e célú használatuk jelenleg nem engedélyezett, arra csak a jogi környezet kialakítását követően nyílik lehetőség.

A növénytermesztők most elmondhatják a véleményüket

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) kérdőíves felmérést indít a magyarországi szaporítóanyag-felhasználási szokások, stratégiák, választást segítő tényezők megismerése érdekében.

A tavaszias idő megzavarja a növényeket

A túl korán érkező enyhe idő bár jól esik az embernek, de a tavaszi fagykárok esélyét jelentősen növeli. Az előttünk álló hét első felében sokfelé 10 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, mely a vegetáció egy részét már megindíthatja. A tartósabban ködös területeken ezzel szemben nem melegszik föl ennyire a levegő, nyugalomban marad a vegetáció.

Kipusztulás fenyegeti a hasznos rovarfajokat

Globálisan a rovarok teljes tömege évente 2,5 százalékkal csökken – állapította megy egy friss tanulmány. Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint az emlősöké, a madaraké vagy a hüllőké, ráadásul a fajok egyharmada veszélyeztetett kategóriába tartozik.

Kína és India zöldíti a bolygónkat

A világ két legnagyobb szennyezője, Kína és India segíti a bolygó zöldülését is egy jelentés szerint – legalábbis egyelőre. Ez a hatás főleg abban gyökerezik, hogy Kínában igen ambiciózus faültetési kampány zajlik, illetve mindkét országban igen intenzív a mezőgazdasági termelés.

A csemegekukorica a sláger

Az ukrajnai agrárgazdaság egyik fő jellemzője, hogy hamar telítetté válik a piac. Dömping idején a gazdák gyakran még jóval önköltségi ár alatt sem tudják értékesíteni a terméküket. Ezekben a hetekben tehát jól át kell gondolniuk, hogy a hamarosan kezdődő idényben mely kultúráknak szavaznak bizalmat. Mindenesetre tény: akik az elmúlt évben a csemegekukorica mellett döntöttek, nem bánták meg.