Back to top

Csökken a vetésterület, és vetőmaghiány is várható két gabonafélénél

Tavaszi árpa esetében 100 ezer, zab tekintetében pedig 105 ezer forintos nettó tonnánkénti tájékoztató árat tett közzé a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Piaci információk alapján tovább csökken a tavaszi kalászosok vetésterülete, ennek megfelelően visszaszorul a vetőmag-szaporítás is.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a tavaszi kalászosokkal kapcsolatosan kifejtette: az árutermelő területek csökkenésével az utóbbi években 2500 hektár körül alakult a vetőmag szaporítások területe, amely az elmúlt évben mintegy a felére esett vissza – írja a Világgazdaság a Vetőmag Szövetség közleményére hivatkozva.

A csökkenés ráadásul gyenge, 3,49 tonna hektáronkénti átlagterméssel párosult. A tapasztalatok alapján a 65 százalék körüli becsült fémzárolható mennyiség 2400 tonna körül várható, mely 12 ezer hektár elvetéséhez elegendő.

A csökkenés egyik oka, hogy a sörárpa célú termesztésben egyre nagyobb szerepet kap az őszi árpa és az ősszel elvetett tavaszi árpa.

A rendkívül ellentmondásos árutermő területi adatok alapján az idei vetésterület nehezen becsülhető, de a NÉBIH szaporító területekkel és a várható fémzárolási lehetőségekkel kapcsolatos adatait is figyelembe véve vetőmag hiány is előfordulhat.

A zab árutermő területe a tavaszi árpához hasonlóan alacsony szinten mozgott az elmúlt években. A vetőmag szaporítások területe az elmúlt 3 évben 1000 hektár körül alakult, amely 2018-ban mintegy 30 százalékkal csökkent. A 763 hektárról betakarított (3,11 t/ha) 2400 tonna nyers termésből 1500 tonna fémzárolt vetőmag készlettel számolhatunk, így zab vetőmagból biztosan hiány lesz, ismertette Takács Géza.

A szövetségi tagok által szolgáltatott adatok alapján az átmenő készletek az előző évekhez hasonlóan nagyon alacsonyak. Sörárpa tekintetében a vetőmag előállítók többsége nem tapasztalt érdemi mozgást, a takarmányárpa esetében bár lenne kereslet, árualap nincs.

A tavaszi árpa vonatkozásában a vetőmag szaporítók és kereskedők többsége szerint a vetőmag készletek nem lesznek elegendőek. A zab esetében az utóbbi három évben folyamatosan növekszik a vetőmag hiányt jósolók aránya.

A tavaszi árpánál és zabnál egyaránt emelkedik az átlagosnál gyengébb minőség aránya.

A tavaszi kalászosok és a hüvelyes növények esetében a hazai értékesítést nagyban befolyásolhatja, hogy az Európa-szerte jelentkező súlyos vetőmag minőségi problémák erős keresleti helyzetet teremtenek.

A Vetőmag Szövetség szakmai bizottsága a várható piaci körülmények figyelembevételével a tavaszi árpa II. szaporulati fokú vetőmagjaira nettó 100 ezer forint, a tavaszi zab II. szaporulati fokú vetőmagjaira pedig nettó 105 ezer tonnánkénti tájékoztató árat tett közzé.

Ez az ár a zsákban, csávázottan fémzárolt vetőmagra vonatkozik, amely az eladó telephelyén gépkocsira rakva értendő, de nem fix és kötött, illetve nem ajánlott ár, a konkrét szerződéses árat a felek maguk határozzák meg. A vetőmag ár tájékoztatás nem jelent árrögzítést és elsődleges célja orientáló, a várható piaci árinformáció közreadása.

Takács Géza hozzátette: a szövetség az értékesítési időszakok végén szerez pontos információkat a tényleges értékesítési árakról. Az elmúlt években egy tonna tavaszi árpa vetőmagért átlagosan 93 ezer forintot fizettek, egy tonna zab vetőmag pedig átlagosan 99 ezer forintért kelt el.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem minden tesz jót a vadméheknek

Néhány méhbarátnak tekintett növény negatívan befolyásolhatja a vadméh lárváinak fejlődését. A számukra nem megfelelő pollent termelő növények között található többek között a levendula, a mák, a napraforgó, a repce vagy a kukorica.

A cink- és nitrogén-ellátás összefüggései

Napjainkban a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy a fenntartható fejlődés szabályait figyelembe véve termeljen. Ennek megfelelően a legfontosabb alapelvek közé tartozik a környezet- és természetvédelmi irányelvek betartása, a mennyiség mellett a lehető legjobb minőségű termésre való törekvés.

A betiltott lóbab

Az olaszországi Sesto Fiorentino polgármestere, Lorenzo Falchi megtiltotta a lóbab termesztését egy beteg gyermek védelmében. A gyermek házától 300 méteres körzetben rendelte el a növények felszámolását.

Figyelem! Már nem várja meg a hatóság a júliust a parlagfű-ellenőrzésekkel

Változott a jogszabály, eltörölték a jól ismert július 1-jei határidőt – mostantól a parlagfű zöldbimbós állapotának kialakulását kell megakadályozni, és ezt a hatóságok folyamatosan ellenőrzik. A módosításnak szakmai indoka volt, idővel világossá vált ugyanis, hogy a virágzást közvetlenül megelőző kaszálásnak nincs érdemi hatása, más irányban kell keresni a megoldást.

Aranykoronánként 10 tonna burgonya

„Feltétlenül a bankszférába mennék – természetesen csak akkor, ha újrakezdhetném az egészet. Bár hozzáteszem, hogy a mezőgazdaságtól akkor sem távolodnék el.” Puskás Ferenc zákányszéki gazdálkodó lepett meg ezzel a válasszal, amikor beszélgetésünk végén megkérdeztem, vajon elfelejtettem-e valamit szóba hozni.

18 ezer hektár GMO fertőzött repcét semmisítettek meg francia gazdák

Franciaországban a gazdák összesen 18 ezer hektárnyi repcét pusztítottak el azután, hogy nem engedélyezett GMO fajtát találtak a vetőmagok között.

Szójabab – Az amerikai kapcsolat

Európa első számú szójabab-beszállítója az Egyesült Államok: 121 százalékkal, vagyis több mint duplájára nőtt az uniós import 2018 júliusa és 2019 áprilisa között az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Európai Bizottság frissen közzétett adataiból.

A magyar vetőmag-szakma sikerre van ítélve

„A hazai vetőmag-ágazatnak vezető szerepet kell betöltenie agráriumunkban”- adta meg az alaphangot a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács küldöttgyűlésén Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, a világban zajló gazdasági változások egyre nagyobb kihívást jelentenek, a hazai agrártermelés fenntarthatóságát a minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok biztosítják.

Gazdaság, génbank és gyakorlati helyszín egy helyen

A magyar mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazata, amelyet a Georgikon Tanüzemben nem művelnek. Amellett, hogy termelnek, gazdálkodnak, génbankként és az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésének helyszíneként működnek, szakmai kísérleteikkel a környékbeli gazdákat is segítik.

Újra felívelőben a hazai biotermesztés

„A magyar biotermesztés dinamikusan fejlődő terület”-szögezte le Drexler Dóra, az ágazat helyzetét és fejlődési lehetőségeit értékeltő sajtótájékoztatón. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője a magyar bio ágazat kutatását, ellenőrzését végző, és érdekképviseletét ellátó szakmai szervezetekkel, valamint biogazdálkodókkal tekintette át a magyar ökológiai gazdálkodás helyzetét.