Back to top

Újabb parazita állhat a növényvédelem szolgálatába

Az őszi sereghernyó Afrikában 200 millió ember élelmiszerbiztonságát veszélyezteti, és nemrég Ázsiában is felbukkant. Azonban egy apró parazitoid darázs, a Telenomus remus a sarkában van ennek a falánk kártevőnek: már öt helyről is előkerült Afrikában.

Dr Marc Kenis, a Kockázatelemző és Inváziós Ökológiai Intézet vezetője a svájci CABI Központban egy hét ország tudósaiból álló csoporttal vizsgálta a Telenomus remus parazitoid darazsat, és megállapították, hogy remek lehetőség a biológiai védekezésre Afrikában az őszi sereghernyóval szemben.

A Telenomus remus
A Telenomus remus
Fotó: CABI

A tudósok már meg is erősítették, hogy a parazita jelen van Beninben, Elefántcsontparton, Kenyában, Nigériában és Dél-Afrikában. Ehhez DNS analízist és morfológiai megfigyeléseket végeztek a CABI Eghamban található laborjaiban és a londoni Természettudományi Múzeumban. Javaslatuk alapján

be kellene venni ezt a fajt a biológiai védekezésbe oly módon, hogy az amerikai kontinensről lárvaállapotú példányokat hoznak be.

Az őszi sereghernyó Afrikában 12 országban okoz gondot, és akár 20,6 millió tonnás terméskiesést is képes okozni éves szinten.

Kenis elmondta: „A rovarirtószerek gyakori és széleskörű alkalmazása nem fenntartható hosszútávon, emellett növeli az élelmiszerek előállítási költségét, negatív hatással van a biodiverzitásra, a környezetre, illetve a termesztőkre, valamint a fogyasztókra nézve is egészségügyi kockázatokat rejt. A biológiai védekezés lehetőséget ad arra, hogy gazdasági és környezetvédelmi szempontból is biztonságosabb megoldást alkalmazzanak a szintetikus vegyszerekkel szemben, melyeket jelenleg használnak az őszi sereghernyó ellen.”

„Ennek következtében számos biológiai védekezést is megvizsgálunk, beleértve a Telenomus remust, ami az őszi sereghernyó petéit parazitálja Amerikában, ahol szintén egyre gyakrabban használják az említett darázsfajt a biológiai védekezésnél.”

„Nagyon fontos, hogy visszafogjuk a veszélyes szintetikus vegyszerek használatát, és kifejlesszünk, valamint elterjesszünk egy bizonyítottan hatásos és fenntartható technológiát az sereghernyó ellen.”

Fotó: Ernani Zimmermann/Wikimedia Commons
A kutatók hangsúlyozzák, hogy egyelőre nem tudni, hogy és mikor érkezett a Telenomus remus Afrikában, de véleményük szerint az őszi sereghernyó megjelenése előtt már megjelent. Ezt egy Kenyában, 1988-ban gyűjtött példány igazolja. Valószínűleg továbbra is észrevétlen maradhatott volna, miközben más fajokon élősködik, mivel a felnőttek igen aprók, és morfológiai szempontból nehéz megkülönböztetni más fajoktól.”

Kenis hozzátette, hogy

„Latin Amerikában a Telenomus remus kiengedése kukoricaföldeken 80-100 százalékos parazitáltságot eredményez, ami teljesen kontroll alatt tartja az őszi sereghernyó populációját.”

„A legfőbb kihívás a parazitoid elterjesztésében, hogy olyan terméket hozzanak létre, amit az afrikai gazdák is megengedhetnek maguknak. A természetes gazdaállatok tenyésztése igen költséges, azonban ki lehet fejleszteni mesterséges gazdákat is.”

Forrás: 
www.sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Cirokból származó rovarriasztók

Amerikai kutatók megvizsgálták, hogy a cirok által termelt, flavonoidoknak nevezett vegyületek képesek-e védelmet biztosítani a zöld kukorica-levéltetű (Rhopalosiphum maidis) ellen.

Támadásban a menyétfélék

A tavasz beköszöntével nemcsak galambjaink kezdenek el szaporodni, hanem az őket könnyen zsákmányul ejtő különféle kisragadozók is. Ezek nőstényei – anyai ösztöneiknél fogva – ilyenkor sokkal bátrabbak, vérmesebbek, hiszen próbálják utódaikat minél több táplálékkal ellátni. Nyugodt helyen akár fényes nappal is olykor láthatjuk őket, s ha nem vigyázunk, galambjaink is áldozatul eshetnek.

Ökológiai vagy bio?

Az ökológiai vagy biotermesztés fogalmának tisztázása igen időszerű, hiszen nemcsak a hazai termesztésben, hanem a külföldi megnevezésekben is sokszor zavaros a két módszer megkülönböztetése.

Mesterséges vízpótlással elkerülhető az aszály

Jelenleg vízhiányos időszak van a mezőgazdaságban, amely alatt a termelők vízdíj-költségterhei minimálisra csökkennek. Amennyiben hosszú időn át nem esik kellő mennyiségű csapadék a földekre, aszály alakulhat ki, ami viszont mesterséges vízpótlással még elkerülhető. Az egész mezőgazdasági év aszályosságát döntően a három nyári hónap csapadékossága fogja meghatározni.

Megtizedelte a gabonatermést az aszály Dél-Európában

Itthon egymillió tonnával kisebb lesz az idén az őszi kalászosok hozama, de Spanyolországban, vagy déli szomszédainknál sem jobb a helyzet a MARS jelentése szerint. Az európai átlag viszont jobb évet sejtet, mint 2018.

Tart a támogatási szezon: állatjólét és egységes kérelem

A tavasz nem csupán az ilyenkor esedékes munkák, hanem a támogatások igénylésének fő időszaka is. Ezen a téren voltak és vannak teendők, hiszen a minap zárult le az emelt összegű baromfi állatjóléti támogatás igénylése és április 9-től beadhatók az egységes támogatási kérelmek is.

Növényvédelmi előrejelzés – előcsalogatja a meleg a kártevőket

Átvonult ugyan felettünk egy csapadékzóna, de nem sokra futotta belőle, továbbra is a szárazság határozza meg a kerti növények életét. Ahogy melegszik, egyre több kártevő bújik elő: cserebogarakra, poloskaszagú szilva- és almadarázsra, vadgesztenye-aknázómolyra, keleti gyümölcsmolyra, lepkekabócára, kerti liszteskékre számíthatunk.

Száraz, hűvös, szeles idő várható

Az előző héten sajnos nem hullott le a várt mennyiségű csapadék, ezen a héten pedig végig északkeleti áramlás lesz a jellemző térségünkben. Ez egyrészt száraz (pedig nagy szükség lenne a további esőre), másrészt hűvös (a hét első felében reggeli fagyok is várhatók), ráadásul szeles idővel jár (ami erősen szárít és a beporzó rovarok, a méhek munkáját hátráltatja a javában virágzó gyümölcsfákon).

Méhkockázati monitoring program: szigorúbb ellenőrzés, több mintavétel

Nyolcadik éve zajlik a méhkockázati monitoring program az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködésében. A vizsgálat a korábbi években méhmérgezéssel érintett körzetekben alkalmazott növényvédelmi technológia hatósági ellenőrzésére irányul. A tavalyi nagy számú méhpusztulásos eset miatt 2019-ben emelt mintaszámmal folytatódik a program.

Így védték a szőlőt a fagytól

Franciaország középső tájain egyes helyeken -5, -6 fokos hideg is előfordult. Ezért paraffingyertyás ültetvényfűtéssel védték a szőlőt a késői fagyoktól.