0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. november 4.

Megelőzhető a meggyantraknózis

A tavaszi megbeszélés után ismét összegyűltek Jakabszálláson a meggytermesztők, hogy értékeljék a meggyantraknózis és a cserebogarak elleni technológiafejlesztésben elért eredményeket. Múlt heti számunkban jelent meg a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Növénykórtani Tanszékének beszámolója a legújabb üzemi vizsgálataikról, ezért arra most nem térünk ki.

Úgy látszik, az antraknózis elleni védekezést hamarosan megoldottnak tekinthetjük, az idén a sok eső ellenére sem alakult ki súlyos fertőzés azokban a kertekben, ahol célzottan védekeztek ellene, derült ki Tóth Annamária (BCE) és Mándoki András (Sumi Agro Hungária Kft.) szavaiból. Az elmaradt nagy termésveszteség okait Mándo ki András boncolgatta: nem csak a kémiai növényvédelem hatása, hanem a fertőző anyag mennyisége is csökkenhetett az évek óta folytatott permetezések hatására. Nagy jelentőségű, hogy a termesztők fegyelmezettebben permeteznek, jobban figyelnek a gyomirtásra és a szüret utáni kezelésekre, a növényápolásra is. A szakszerűen metszett, szellős koronát permetezni is könnyebb, ami ugyancsak közrejátszik a sikeres növényvédelemben, és fontos a fertőzést továbbvivő gyümölcsmaradványok eltávolítása is az ültetvényből.
Érdekesen alakult az idén az időjárás, ez is befolyásolhatta a kórokozó szaporodását, fertőzését, bár arról kevés biztos ismerettel rendelkezünk. Júniusban többször is 10 °C alatti minimumhőmérsékletek voltak, ami már gátolhatta a fejlődését, csakúgy mint a júliusi szélsőséges meleg. Valószínű, hogy a kiegyenlített, nem túl meleg körülményeket kedveli, a 15-20 °C átlaghőmérséklet a kedvező a számára.
A Sumi Agro Hungária csonthéjas munkacsoportja az idén megelőző és éréskori permetezések hatását vizsgálta a betegségre és a meggy szermaradék-értékére, illetve tervezik további, 0 nap élelmezés-egészségügyi várakozási idővel használható készítmények vizsgálatát. Megállapították, hogy a szedés előtt 3 literes hektáronkénti adagban kijuttatott Sergomil a benne lévő felszívódó réz miatt gátolja a gomba fertőzését, de nem marad belőle a határértéket meghaladó mennyiségű réz a gyümölcsben. A kontakt hatású Tiuram Granuflow készítményt is biztonságosan lehet használni 14 nappal szedés előtt, nem okoz szermaradék-problémát. Még egy szempontra felhívta a figyelmet Mándoki András, mégpedig a gyomirtás fontosságára. A Colletotrichum acutatum gomba sok gazdanövényen megtelepszik, többek közt a meggyesekben gyakran előforduló libatopon és pásztortáskán is. Ezért a kétszikű gyomok irtása lényeges a betegség visszaszorításában és ha még olyan szert is választunk erre a célra, mint a Pledge 50 WP, ami a gomba micéliumnövekedését komoly mértékben lassítja, akkor kedvező mellékhatásra is számíthatunk.
Egyetértett az elhangzottakkal Zsigó Viktor lajosmizsei meggytermelő, aki visszatért a kontakt gombaölő szerekhez és azóta csak szórványosan fordul elő nála az antraknózis. A termelők maguk is hibásak voltak a betegség fellángolásában, mondta, mert egyszerűbb volt a „farzsebükben kivinni a növényvédő szert az ültetvénybe, mint húszkilós zsákokat emelgetni”. Szerinte most a zsebükbe kellene nyúlni az érdekelteknek azért, hogy sikerüljön az alföldi meggyesekben súlyos pusztulást okozó cserebogarak ellen is hasonló eredményre jutni. Erre azért is szükség lenne, mert Palkovics László, a BCE Növénykórtani Tanszékének vezetője szerint nincs állami forrás gyakorlati növényvédelmi gondok megoldására, a Colletotrichum-kutatásokat is kezdetben tanszéki keretből folytatták.
Az egyetem Rovartani Tanszékén kipróbálták a tavasszal szóba került Biofluid növényregeneráló baktériumtrágyát pajorok ellen. Mint arról Pénzes Béla tanszékvezető beszámolt, sok száz rózsabogárlárván, 9 ismétlésben sem tapasztaltak eredményt, a kezelt pajorok nem pusztultak el. Fülöp László növényvédő szakmérnök gyakorlati próba eredményéről beszélt. Több mint 100 hektáron használták a Biofluidot ősszel, tavasszal és még egyszer a sorokba kijuttatva. Ügyeltek arra, hogy csapadékos időben adják ki a szert és a csöpögtető öntözéssel igyekeztek jól bemosni a talajba. Sajnos a kezelés nem vezetett eredményre, fánként 80100 fejlett pajort találtak most nyáron. Figyelemre méltó viszont, hogy kis lárvákat nem láttak, de hogy miért, azt nem lehet biztosan tudni.

Módosítások cserebogárügyben

Gyors segítség, hogy a növényvédelmi hatóság kiterjeszti a klórpirifosz hatóanyagú Pyrinex 48 EC engedélyokiratát cseresznyére és meggyre is, ezzel jól gázosodó talajfertőtlenítő szert használhatnak a gazdálkodók.
Mészáros Béla, a Kwizda kertészeti üzletágának vezetője elmondta, hogy ők forgalmazzák a Bora talajgomba-készítményt, amit sokszor emlegettek a korábbi jakabszállási meggytanácskozásokon. A készítmény ben több mint kétszeresére növelték az aktív gombaspórák arányát és csökkentették a szemcseméretet. Akkor válthatja be a hozzá fűzött reményeket, ha rendszeresen, többször egymás után használják talajba injektálva, ügyelve a kellő hőmérsékletre és talajnedvességre. Így remélhető, hogy a kártételi küszöb alá szorítja a talajlakó kártevőket. Kísérleti anyagot is fölajánlott a további vizsgálatokhoz. Pénzes Béla szerint itt az ideje, hogy ismételt, ellenőrzött kísérletek induljanak a szerrel, mert az eddig általa végzett kezelés gyepes területen eredménytelen volt.
 

Forrás: