Back to top

Megint nem tenyésztőké a haszon

Az idén sem lesz hiány a kiváló minőségű magyar bárányból a külpiacokon és a hazai boltokban. Bár a kereslet valóban nagy, a tenyésztők mégsem lehetnek elégedettek, hiszen a haszon jó részét a felvásárlók és a kereskedők hálózata fölözi le. Ráadásul az idén még a tavalyinál is olcsóbban veszik át a jószágokat a gazdáktól. A szakmai szervezet szerint változás csupán az állattartók összefogásával érhető el.

Olcsóbban veszik át a tenyésztőktől az idén a bárányokat, a megszokottnál későbbi húsvét miatt ugyanis nagyobb a kínálat az uniós piacon. Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: az elmúlt évben hozzávetőlegesen 15 százalékkal csökkentek az árak, ami az idei húsvét előtti árakra is hatással van. Összességében a fiatal bárány termelői ára kilogrammonként 100 forinttal kerül kevesebbe, mint tavaly.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet statisztikája szerint március végén az élő bárány termelői ára itthon 754 forint volt, szemben a tavalyi 857 forinttal. Bár a tenyésztés jövedelmezőségét jelentősen rontja az áresés, a kereskedelmi viszonyok miatt nem biztos, hogy az alacsonyabb árak a fogyasztói piacon is megjelennek majd.

A hazai báránytenyésztők jórészt a külföldi piacokra adják el a fiatal állatokat, akár élő állatként, akár vágott bárányhús formájában. Egy évben hozzávetőlegesen 650-700 ezer bárány kerül a külpiacokra, ennek 35-40 százaléka a húsvéti időszakban és az ünnepet követő néhány hétben hagyja el az országot. Míg néhány évvel ezelőtt elsősorban Olaszországba szállították a magyar állatokat, ma már jóval szerteágazóbb az export.

Az idén új piac nyílt meg a hazai bárányok előtt, ezúttal Izrael is érdeklődik a kiváló minőségű portéka iránt. Emellett működnek az előző években már jól kialakított, ausztriai, németországi, svájci és japán piacok is. Kereslet tehát az alacsony uniós árak ellenére is van a magyar bárány iránt, a baj azonban az – hívta fel a figyelmet Hajduk Péter –, hogy az értékesítésből származó profit jelentős része nem a gazdálkodóknál, hanem a felvásárlóknál és a kereskedőknél csapódik le.,

– Magyarországon több évtizedes hagyománya van annak, hogy a tenyésztők nem közvetlenül adják el az állatokat, a bárány ma több kézen keresztül jut el az exportpiacokra, a feldolgozókhoz. A köztes szereplők, vagyis a felvásárlók és a kereskedők pedig nagy szerepet játszanak az árak alakulásában – mutatott rá a szakember.

A szövetség ezért már egy évtizede próbálja összefogásra ösztönözni az állattartókat. A cél, hogy a termelőtől közvetlenül a feldolgozóhoz kerüljön a bárány, a köztes haszon pedig maradjon meg a gazdáknál. Nem kis összegről van szó, Hajduk Péter becslése szerint a mintegy 80 szereplős felvásárlói-kereskedői oldal a 650-700 ezer exportált bárány után akkora profitot könyvelhet el évente, mint amennyit az egymillió juh tartásával kitermel az ágazat.

Bár vannak jó példák a piacon, egyelőre nem látni, hogy a gazdák hajlandók lennének összefogni a helyzet rendezése érdekében. A szakmai szervezet igazgatója szerint az új generáció hozhat új szemléletet az ágazatba, a fiatalok megjelenésével a szervezettség is javulhat.

A külpiacokon kialakult nehéz helyzetet némiképp ellensúlyozni tudja az évek óta folyamatosan emelkedő belső fogyasztás. A két magyarországi vágóhíd, a kaposvári és a hajdúnánási egész évben jó minőségű áruval látja el a piacot, a húsvéti szezon előtt pedig minden nagyobb kiskereskedelmi láncba szállítanak. Az ünnep környékén fogy el egyébként az éves bárányhúsmennyiség harminc százaléka a magyar pia­con.
A növekvő keresletet jól mutatja, hogy tavaly mintegy ötvenezerrel több belföldi vágás volt a két üzemben. Hajduk Péter elmondta, ma már minden áruházláncban kapható bárányhús, a fagyasztott áruk helyett a hűtőpultban érdemes keresni a húskülönlegességet. Ugyanez igaz a vásárcsarnokokra is, ahol húsvét előtt és év közben is folyamatosan kapható bárány, illetve birkahús.
 

Forrás: 
Magyar Idők

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növénybazárból nyári bevétel

Sok hazai egynyári- és balkonnövény-termesztő kertészet szembesül a nyári bevételhiánnyal. A tavaszi értékesítési idény egyre hamarabb fejeződik be, sokak szerint a kereslet egyik napról a másikra hagy alább, és az őszi értékesítés is visszafogottabb. Lenne rá megoldás, hogy nyáron is bevételhez juthassanak a termelők.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Sri Lanka egyelőre letett ambiciózus biogazdálkodási tervéről

Sri Lanka a világon elsőként szerette volna organikussá átalakítani a mezőgazdaságát, ennek keretében teljes tilalmat rendelt el a műtrágyák importjára.

Új körülmények, új megoldások

A zöldfelület-gazdálkodás szakembereit nem csak a klímaváltozás nyomán kialakuló időjárási szélsőségek állítják komoly kihívások elé.

Gazdijogsi a felelős kutyatartásért

Már csaknem 2600-an regisztráltak a felelős állattartást támogató gazdijogsi képzésre - mondta a program hétfői sajtótájékoztatóján Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos.

107 ezer termelő kapott már az első napon területalapú támogatási előleget

Az előlegfizetés első napján 107 ezer termelő számára mintegy 73 milliárd forint területalapú támogatás (SAPS támogatás) indult meg, holnaptól pedig több mint 3.000 tejtermelő részére 14 milliárd forint termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatás kifizetése kezdődik el - mondta el Nagy István agrárminiszter.

Kizárólag magyar frisshús lesz az ALDI állandó kínálatában a NAK nyomására

Az ALDI mai bejelentése jelentős előnyökkel jár a magyar hústermelőknek, hozzájárul a tudatos vásárlás szélesebb körben történő elterjedéséhez, valamint jelentősen csökkenti a hústermékek előállításának ökológiai lábnyomát.

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.