Amióta méhekről oktatok iskolákban, egyértelművé vált, hogy a gyerekek és a szülők mennyire összetévesztik a darázscsípést, a méhcsípéssel. A strandon a fűben kapott csípést a legtöbb esetben méhecskének tulajdonítják, anélkül hogy beazonosították volna az „elkövetőt”. Igaz, ez az „elkövető” minden csípéssel végződő esetben csak védekezik.
Legjobb tehát nyugodtnak maradni akár darázzsal, akár méhecskével van dolgunk, és csak megfontoltan arrébb hessegetni a kellemetlenkedőt.
Alapvető különbség a méh és a darázscsípés között, hogy a méh fullánkja a rajta lévő horgocskák miatt, az esetek többségében benne marad a bőrben.
A kiszakadt méreghólyagocska pedig a mérget továbbpumpálja a testünkbe. A kiszedéshez a mutatóujj körmével alulról felfelé történő „kipöccintést” javaslom, és nem a két ujjal való kiszedést, mert ebben az esetben a hólyagot összenyomva mi magunk nyomjuk magunkba a mérget. Ha van kéznél kés, lehet azzal is. Méhészként általában a kaptárszolga élével végzem el ezt,
A darázs fullánkja viszont nem marad benne a bőrünkben. Tehát, ha a csípés „elkövetőjét” nem tudtuk egyértelműen beazonosítani, de a fullánk nem maradt a bőrünkben, szinte kizárható, hogy méhecske csípett volna meg minket.
Másik félreértés, hogy ha valakinek a csípés helyén duzzanat keletkezik, akkor allergiás lenne a csípésre.
Pedig teljesen természetes, ha a szervezet immunrendszere védekezni kezd, és a csípés helye megduzzad. Sokszor jó nagyra.
Az apiterápiában, a méhekkel, a méhméreggel való gyógyításban fontos diagnózis, ha valakinél a csípés hatására nem keletkezik duzzanat. Ez az immunrendszer csökkent védekező képességére utal. De természetesen utalhat arra is, hogy valaki méhészként alaposan hozzászokott már a méhszúráshoz. Ne ijedjünk meg tehát a duzzanattól, el fog múlni.
Az allergia viszont súlyos dolgot jelent, és nem pusztán a csípés helyének megduzzadását, megvörösödését, vagy fájdalmat. Sok esetben a csípés fájdalommentes lehet, attól függően, hogy több vagy kevesebb érzősejttel rendelkező testrészünket éri-e a csípés. Ám ha a csípés után csalánkiütésünk lesz, a szívünk erőteljesen dobogni kezd, rosszullét környékez bennünket, vagy teljesen más testrészünk dagad meg, mint ahová a csípést kaptuk, illetve ha a csípés okozta duzzanat extrém nagyságúra növekszik (12-15 cm), azonnal feküdjünk le, és hívjunk orvost.
Fontos tudni a méhészeknek is, hogy velük is előfordulhat ilyesmi.
Hiába méhészkedik valaki évtizedek óta, az évek folyamán allergiássá válhat a csípésre.
Ez lehet átmeneti, vagy tartós. Többnyire az immunrendszer legyengülésével, a kapott csípés helyével – bizonyos helyeken erőteljesebben reagál a szervezet- függhet össze.
Ezzel együtt ne féljünk a méhcsípéstől, nem fordul elő túl sűrűn. Az iskolákban az általam megkérdezett 8-10 éves gyerekek 60-70 százalékával többnyire egyszer fordult elő egész életükben, és akkor is inkább darázs lehetett a fullánkos rovar, amire vagy véletlenül rátapostak, beleültek, vagy erőteljes hadonászással próbálták elhessegetni. Tehát óvatossággal és megfelelő viselkedéssel elkerülhető a csípés.
A csípés fájdalmainak vagy a duzzanat csökkentésére különböző szereket alkalmazhatunk.
A méhcsípést akár szódabikarbónás vízzel, illetve a darázscsípést ecettel, vagy citromlével kenegethetjük.
A méhméreg különböző hatóanyagairól tudományos alapokon is kiderült, hogy olyan ritka betegségeknél lehet használni, mint az AIDS. De a sclerosis multiplex elleni védekezésben is hatékonyan alkalmazzák. Igaz ez utóbbit a hivatalos orvostudomány a hatékonysága ellenére sem ismeri el tudományos alapokon nyugvónak, ezért csak a természetgyógyászatban, apiterápiában kerül alkalmazásra.
Összefoglalva: ha méhecske vagy darázs kerülget bennünket, ne essünk pánikba, vagy magától odébb fog állni, vagy ha lassú mozdulatokkal próbáljuk arrébb hessegetni, inkább elrepül. Ha csípés ér bennünket, és csak megdagadunk, az teljesen természetes és nagy valószínűséggel a szervezetünket, immunrendszerünket edzi is a csípés. Allergiás esetekben, csalánkiütés, erős szívdobogás, extrém duzzanat esetén pedig forduljunk orvoshoz.
Ajánljuk még a témában:
A méhcsípések dícsérete, egy méhszúrás-terápia története
