A nagy területeket érintő időjárási körforgások, mint amilyen az El Niño jelenség okozója, a világ élelmiszertermelő vidékeinek kétharmadát érinti. Ezekben az úgynevezett klíma oszcillációkban a légnyomás, a tengerfelszín hőmérséklete és ehhez hasonló tényezők szabályos váltakozásai egymástól távol eső területeken markáns változásokat okoznak a megszokott csapadék és hőmérsékleti mintázatokban.
„Az elmúlt évek eredményeinek köszönhetően a tudósok egyre inkább képesek előre jelezni ezeket az periódusosan ismétlődő változásokat. A mostani kutatásban igyekszünk rámutatni, hogyan lehetne ezt a tudást felhasználni a mezőgazdasági tervezésnél. Növelni lehet a mezőgazdaság ellenállóképességét az időjárással összefüggő sokkhatásokkal szemben, ami növelné az élelmiszerbiztonságot a világ több területén” állítja Matias Heino, a tanulmányt készítő finnországi Aalto Egyetem doktorjelöltje.
A Nature Communications című tudományos lapban megjelent publikáció elsőként vizsgálja az El Niño, azaz a déli oszcilláció (Southern Oscillation, SO) és a hozzá hasonló észak-atlanti oszcilláció (North Atlantic Oscillation, NAO), illetve az indiai-óceáni dipólus (Indian Ocean Dipole, IOD) hatását a világ élelmiszertermelésére.
Az időjárási oszcillációk különböző részekre oszthatók attól függően, hogy milyen stádiumban járnak. Azt már tudjuk, hogy az El Niño ellenhatása, a La Niña egyértelműen befolyásolja a kukorica, szója, rizs és búzatermést Dél-Ázsia, Latin Amerika és Dél-Afrika területeinek nagyrészén.
Az észak-atlanti oszcilláció megmagyarázza az összefüggést az Izlandi alacsony nyomású és az Azori magas nyomású területek között. Amikor Izlandon számottevően alacsonyabb a nyomás, mint az Azori térségben, erősebb szelek keletkeznek, melyek a meleg és nedves levegőt az Atlanti térségből Európa felé fújják. A NAO másik fázisakor, amikor a légnyomáskülönbség kisebb, a megszokottnál kevesebb enyhe légtömeg érkezik Európába. Ezért lesznek a telek hidegebbek, valamint kevesebb csapadék hullik.
Amikor az Atlanti térség légnyomáskülönbsége magas volt, az európai termésmennyiség két százalékkal csökkent az átlagoshoz képest. Ez a hatás különösen erős volt Spanyolországban és a Balkánon, ahol a csökkenés elérte a 10 százalékot. Észak Afrikában és a Közel Keleten 6 százalék körüli visszaesést figyeltek meg a termésmennyiségekben. A NAO másik fázisa alatt, amikor a légnyomáskülönbség kisebb volt, ugyanezek a területek pozitív változásokat mutattak a termésmennyiségekben.
Az indiai-óceáni dipólus jelenség okozója az Indiai-óceán felszíni vízhőmérsékletének változása a keleti és a nyugati részén. Amikor a Nyugat Indiai-óceánfelszíni vízhőmérséklete melegebb, a Kelet-Indiai-óceáné alacsonyabb, és fordítva. Az IOD jelenség főleg Ausztrália élelmiszertermelését befolyásolja, ahol attól függően, hogy a jelenség éppen melyik stádiumában jár, akár 8 százalékkal kisebb vagy 6 százalékkal nagyobb is lehet a termés mennyisége az átlagoshoz képest.
A tanulmány a Kolumbiai Egyetem, az amszterdami Vrije Egyetem, a németországi Potsdami Klímakutató Intézet (PIK), és a Bonni Egyetem közös kutatásának eredménye.
