Érzékszervei kiválóak, jól rejtőzködik, eredményes vadász, nagyon szapora és nem is ostoba az aranysakál. A Görbeházi Vadásztársaság a Tisza menti vadásztársaságok képviselőit hívta szakmai megbeszélésre, hogy az aranysakálok gyérítésében már tapasztalatokkal bíró dunántúli kollégáikkal együtt ötleteljenek. A szakemberek megoldást keresnek a Tisza menti területek vadászainak nagy problémájára, az aranysakál-veszélyre. Hogy ez mekkora gond? Erről Bari József és Szabó András görbeházi vadászok beszéltek a haon.hu-nak.
Levadásszák a gidákat
– Gazdasági oldalról megközelítve a kérdést, tudni kell, hogy a területünkön működő vadásztársaságoknak két bevételi forrása van: az éves tagdíj és az őzbakok kilövetése.
– Mivel az eredetileg fő táplálékát jelentő rágcsálóktól hamar megszabadítja a területét, ezért átáll az apróvadra, kölyökállatokra. A szaporulatot gyengíti. Vegyük csak a mi társaságunkhoz tartozó terület mintegy 500 darabos őzállományát. Ennek 25-30 százaléka bak, aminek körülbelül 30 százaléka hozhat pénzt. Ha ennek csak 20 százalékát „leveszi”, pontosabban a gidaállomány 30-40 százalékát levadássza az aranysakál, már akkor veszélybe kerül a társaságunk működése.
Működőképességünk megtartásáért lehet tagdíjat emelni, de meddig? Ha ez a tendencia marad, még két-három évet ki tudunk húzni – beszél az aranysakál okozta kártétel gazdasági vonatkozásáról a két vadász, majd azzal folytatják, hogy a kutyafélék családjába tartozó ragadozó (népiesen toportyán)
A mezőgazdasági területek remek sakáltanyák
– Ez az életmódjából és a mi területünk sajátságaiból ered. A földterületek sajátos birtokviszonyának alakulása miatt nálunk viszonylag sok a 2-5 hektáros nagyságú erdő, amely, a körülötte lévő mezőgazdasági területekkel együtt egy-egy sakálfalkának ideális nagyságú vadászterület. Érzékszerveik kiválóak, hihetetlenül jól rejtőzködik, rendkívül eredményes a vadászmódszere, nagyon szapora és fölöttébb rafinált állat.
A rókánál alkalmazkodóbb, mi több, a rókák területeit foglalja el, szorítja ki őket. Ezért van az, hogy a falunk szélső utcáiban mind gyakrabban látni rókákat. Három éve ejtettük el az első aranysakált, azóta évente csak kettőt-hármat sikerül puskavégre kapni. Egy tíz állatból álló kolónia egy esztendő alatt akár meg is duplázhatja az egyedszámát, annyira szapora. Mindez érzékelteti az aranysakálok térnyerését a területünkön.
Hogy került Magyarországra?
Az állat valamikor elterjedt volt a Kárpát-medencében, majd az 1920-as években kipusztult. A délszláv háborúk idején kezdtek észak felé terjeszkedni, mert az ottani, a települések határában folyó harcok okán lényegében kiszorították a területükről. A Dél-Dunántúlon körülbelül 30 éve jelen van, Hajdú-Bihart körülbelül 8 éve érték el. A kártétele két éve kezdődött, szokatlanul sok őztetemet találtak, az elejtett vaddisznó farkát, fülét lerágták.
