Az aszály kockázata nagy, különösképp a klímaváltozás okán. Mindezt jól érzékelteti, hogy például csak 2015-ben mintegy 400 milliárd forint kár keletkezett a mezőgazdaságban vízhiány miatt. Ezért is olyan megelőző módszert – az aszálymonitoring-rendszert – dolgoztak ki az OVF-nél, amely időben jelzi a gazdálkodóknak, agrárcégeknek, hogy vizet kell juttatni egy adott területre, mielőtt a növények szárazság okozta stresszhatást szenvednének.
Az OVF 2016-ban kezdte el kiépíteni a rendszert, akkor 16 megfigyelőállomást telepített a leginkább vízhiányos alföldi területekre, valamint az adatokat online is elérhetővé tette. 2017-ben további hat állomás került ki a földekre, idén ezt újabb 24 állomással bővítik ki. A 2019-es öntözési idény kezdetére közel 140-150 állomásból álló hálózat jön létre, a cél pedig – az állomások számának folyamatos növelésével – az egész ország területére kiterjedő hálózat kialakítása mind a központi, mind a magán mérőállomások tekintetében.
A monitoringpontokon a meteorológiai alapparaméterek (csapadék, páratartalom, léghőmérséklet, relatív légnedvesség és levélfelület nedvesség) mellett hat szinten (10, 20, 30, 45, 60, 75 cm mélységben) történik naponta talajnedvesség- és hőmérsékletmérés.
A szenzorok segítségével a talajnedvesség pontosan meghatározható, továbbá a beszivárgást akadályozó tényezők (pl. fagyott talaj) is azonosíthatók.
A talaj alsó rétegeiben elhelyezett mérőeszközök a talajvízszint emelkedését is jelzik.
A következő hónapokban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai és a KITE Zrt. szakemberei folyamatosan tesztelik a rendszer szoftverének és adatbázisának használatát annak érdekében, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján a mezőgazdaság számára szükséges módosításokat is illeszteni tudják a rendszer működésébe.
Az aszálymonitoring-rendszer ingyen elérhető lesz majd internetes felületen, és akár 10 napos specifikus előrejelzést is nyújt.
