0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 25.

Milyen a jó galambdúc?

Húsgalambjaink életének minősége, jólléte (welfare) nemcsak fontos állatvédelmi szempont, de a sikeres galambhús-előállítás alapja is. Az első komoly hiba, amit elkövethetünk a sikeres húsgalambtartás ellen, az a nem megfelelően kialakított dúc.

A rosszul felépített, túlzsúfolt, nyirkos galambdúc nehezen takarítható és fertőtleníthető, az ilyen dúcokban állandósulnak az állategészségügyi problémák, amelyek megakadályozzák galambjaink folyamatos és sikeres szaporodását, vagy állataink gyógyszerezésére kényszerülünk, annak minden közismert hátrányával együtt.

A galambdúc helyének megválasztása

galambdúcA dúc kialakításánál nem a fényűző kivitelre és a feltétlenül drága megoldásokra, hanem a dúc fekvésére, a helyes tájolására, aljzatára, a szellőztető- és a világítóablakok elhelyezésére, a könnyű megközelíthetőségre és a húsgalambok tervezett létszámára kell tekintettel lennünk. Ha a dúc iránti követelményeket egy mondatban kellene összefoglalni, akkor így mondhatnánk: a dúcnak feltétlenül világosnak, száraznak, huzatmentesnek, pormentesnek, jó hőszigetelésűnek, az időjárás szélsőségeit tompítóan hűvös időben melegnek, hőségben levegősnek kell lennie, és semmi esetre sem lehet zsúfolt. Ezek tehát azok a szempontok, amelyeket figyelembe kell vennünk, ha galambjainkat akár kerti vagy padlásdúcban, ez ideig nem használt épületben, vagy a nagypapa által épített, s évtizedekig lomkamrának használt galambdúcban akarjuk elhelyezni.

A galambdúc légtere

A galambház légterét úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a levegőben a hőmérséklet és a relatív páratartalom egyensúlyát, kiiktatva az ártalmas huzat lehetőségét.

A galambház légterében lévő, az állati párából, a külvilágból, a bélsárból és az itatóvízből származó légnedvesség csak akkor marad meg pára formájában, ha a levegő hőmérséklete nem csökken a harmatpont alá. A pára szellőzéssel könnyen eltávolítható. Ha azonban a légtér hőmérséklete a harmatpont alá csökken, a pára víz formájában kicsapódik, s az így keletkezett nedvességet nehezen, és csak kis mértékben lehet a galambházból eltávolítani. Magas páratartalomnál a tollazat alacsony fajhőjű pufferlevegőjének – aminek a test hőszigetelése a célja – a helyét a jobb hővezető tulajdonságú víz foglalja el, ami növeli az állatok hőveszteségét és a megfázás lehetőségét.

A légcserét szellőzők beépítésével oldhatjuk meg. A szükség esetén zárható szellőzőnyílásokat a padló szintjén és a mennyezeten vagy ahhoz közel kell elhelyezni. A szellőzőkre nyitott állapotban szúnyoghálóborítás kell, hogy a szél közvetlenül ne fújhasson be a dúcba, de a légcsere azért megoldott legyen.

Dúcunk megfelelő szellőzése azért is fontos, mert galambjaink tüdején kétszer vonul végig a beszippantott levegő: először a tüdőbe, majd onnan a légzsákokba, ahonnan visszakerül a tüdőbe, hogy a kilégzéssel távozzon. A galamb 5 pár légzsákkal rendelkezik: két nyaki, két kulcscsonti, két elülső mellkasi, két hátulsó mellkasi, végül két hasi légzsákkal. A légzsákok feladata a légzésben való részvétel, és a test abszolút súlyának csökkentése. A légzsákok levegőbefogadó-képessége mintegy 70 köbcentiméter, vagyis a galamb belsejének csaknem egynegyede levegővel töltött.

Forrás: Kistermelők Lapja

Magazin ajánló: