Korábban már hírt adtunk róla: az Európai Bíróság a döntése szerint az mutagenezises (végleges genetikai változás létrehozása) növénytermesztési technikákkal létrehozott élőlények is a GMO kategóriába esnek, így értelemszerűen a GMO irányelv hatálya alá tartoznak. Mindez szembe megy a főtanácsnok nem kötelező erejű véleményével.
A döntés az egész ágazatot megrázta, mely úgy jellemezte a lépést, mint súlyos támadást az EU-s mezőgazdasági innovációk ellen, és figyelmeztetett az ezzel járó ökonómiai és környezetvédelmi következményekre.
Magyar álláspont
A testület döntésére reagálva Nagy István agrárminiszter a magyarhirlap.hu-nak elmondta, hazánk kiemelten fontos stratégiai kérdésként kezeli a géntechnológiával módosított szervezetekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozását és a magyar mezőgazdaság GMO-mentességét, amelyet az Alaptörvény is rögzít. Éppen ezért a tárca örömmel vette a bíróság ítéletét, ami tovább erősíti ezt a stratégiát.
A döntés ezt a véleményünket erősítette meg, és biztosak vagyunk abban, hogy az a jövőben is biztosítja számunkra azt a gazdasági előnyt, amit a GMO-mentességünk jelent. Emellett védelmet jelent a hagyományos termelést folytató gazdáknak, és segíti a kialakulóban lévő GMO-mentes termelésből származó élelmiszerek piacának kialakítását – tette hozzá a tárcavezető.
A mutagenezis új módszerekkel végrehajtott technikái részét képezik a rohamosan terjedő új mezőgazdasági biotechnológiai eljárásoknak.
Szabályozásuk kapcsán a legfontosabb kérdés annak eldöntése volt, hogy ezek az új technológiák géntechnológiai eljárásnak minősülnek-e, azaz, hogy a GMO-kra vonatkozó európai uniós irányelv hatálya alá esnek-e.
Nagy István emlékeztetett, Franciaország 2016 októberében előzetes döntéshozatali kérelmet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, amelyben a hatályos, a GMO-kra vonatkozó európai uniós jogszabály jogértelmezését kérte. Az Európai Bíróság tegnap meghozott ítéletében megállapította, hogy a mutagenezis új technikái által létrehozott szervezetek GMO-knak minősülnek, és azokra az Európai Unió GMO-kra vonatkozó irányelvében lefektetett szabályokat kell alkalmazni.
Az ítélet szerint a mutagenezis új technikáinak alkalmazásából fakadó veszélyek hasonlóak a klasszikus, más fajból átültetett gént tartalmazó GMO-k (transzgénius szervezetek) előállításából és kibocsátásából származó kockázatokhoz, mivel
A kockázatokra tekintettel a mutagenezis új technikái útján nyert szervezeteknek a GMO-irányelv hatálya alól történő kizárása veszélyeztetné ezen irányelvnek a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatások elkerülésére irányuló célját, és sértené az elővigyázatosságnak az irányelv által megvalósítani kívánt elvét.
Az uniós testület azt a kérdést vizsgálta, hogy a mutagenezis technikái útján nyert, géntechnológiával módosított fajtáknak teljesíteniük kell-e egy másik uniós irányelv által támasztott feltételt, amely szerint valamely géntechnológiával módosított fajta csak akkor ismerhető el az „azon mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékébe való felvétele céljából, amelyek vetőmagjai és szaporítóanyagai forgalomba hozhatók”, ha valamennyi megfelelő intézkedést megtettek az emberi egészséget és a környezetet érő káros hatások kiküszöbölésére.
A bíróság megállapította, hogy a „géntechnológiával módosított fajta” fogalmát úgy kell tekinteni, mint amely a GMO-irányelvben szereplő GMO-fogalomra utal, ezért a mutagenezis útján nyert, ezen irányelv hatálya alá tartozó fajtáknak teljesíteniük kell a fenti feltételt.
