A fólia alatti paprikatermesztés megújításának első lépéseként célszerű elszakadni a talajtól, átállni a talaj nélküli termesztésre, azzal jobban kielégíthetjük a korszerű, ám érzékenyebb fajták igényeit. Nem mellesleg megszabadulunk a talajból eredő fertőzésektől, gyökérgondoktól. A talaj nélküli termesztéshez szükséges nagyobb technológiai fegyelem időben és mennyiségben is kiszámíthatóbbá teszi a hozamokat, és ezzel tervezhetőbbé válik az értékesítés, magyarázta Szőriné Zielinska Alicja Grodan-tanácsadó.
Természetesen a talaj nélküli hajtatásban is van fejlődési lehetőség, a jobb eredménynek azonban az a feltétele, hogy sorrendet tartsunk a technológiai fejlesztésben. Mindenekelőtt teremtsünk olyan körülményeket, hogy a kiültetett palánták minél gyorsabban begyökeresedjenek a termesztőtáblákba.
A tápanyag-ellátás szintén befolyásolja a termésmennyiséget, ám ha nem tudjuk megfelelően szabályozni az EC-t, a pH-t, akkor inkább használjunk mikroelem-komplexeket, mondta a szakember. A paprikát nehéz leengedni, ezért az idény vége felé figyeljünk, hogy a növényt tartó kocka ne szakadjon föl a nagy terheléstől, mert azzal a gyökerek egy része is kiesik a tápanyagfelvételből. Ezért ajánlják inkább nyáron az engedés helyett a tövek visszatörését.
A precíz termesztéstechnológiában a hozam növelése, illetve a költségek csökkentése révén még jobb eredményeket hozhat a növényekre jutó közeg mennyiségének csökkentése, a csatornarendszer kialakítása, a pontosabb klímaszabályozás, a szén-dioxid-trágyázás, és a pótmegvilágítás.
Paprikánál hasonló a helyzet, az általában ikersoros rendszerben nevelt növényeknél 8-9 literre csökkenthető a négyzetméterenkénti közeg mennyisége, de csak akkor, ha kellően szabályozott a víz- és tápanyagellátás. Ezt úgy érhetjük el, hogy egy táblába nem három, hanem négy növényt ültetünk. A paprikának előnyös az is, ha keskenyebb, de 10 centiméter magas táblákat használunk, nehogy vízben álljanak a gyökerei. Arra ugyanis nagyon érzékeny. Ilyen táblák használatakor a talaj kisebb egyenetlenségei sem okoznak nagy gondot.
A csatornás rendszernél alkalmazott V-ültetés a jelenlegi paprikahajtató fóliákban nem előnyös, mert nagyobb a kezdeti árnyékolás. Pedig a csatornarendszer előnye, hogy abban összegyűjthető az elfolyó tápoldat, majd fertőtlenítés után újra fölhasználható. Ezzel akár 20 százalékos műtrágya-megtakarítás is elérhető, és az esetleges megfolyásból eredő tócsák sem akadályozzák, veszélyeztetik a munkavégzést a fóliákban.
A szakszerű szintezésnek köszönhetően a csatornákban elhelyezett táblák víztartalma egyenletes, az pedig még kisebb közegtartalmat (6,5-7 liter/négyzetméter) enged, azaz tovább csökken a kiadás. Paprika esetében a 40 centiméter magasan elhelyezett csatornák a legjobbak, kényelmesebb rajtuk a növényápolás és szedés, ehhez azonban magasabb fóliaház is kell.
100 ppm körüli szén-dioxid-tartalomnál azonban a növény nem dolgozik, épp hogy vegetál. Ha mesterséges adagolással fölemeljük a szén-dioxid szintjét legalább 400 ppm-re, akkor legalább 20 százalékos termésnövekedést remélhetünk. 500 ppm fölé viszont nem érdemes emelni, mert annak költségét már nem fedezi a magasabb hozam. A szén-dioxid-trágyázás természetesen műszaki hátteret is igényel, és klímaszabályozásnál állítható be a leghatékonyabban. Minél magasabb a növényház, annál fontosabb a szén-dioxid-trágyázás.
A viszonylag kései, február végi, március eleji ültetésnél azonban már nem érdemes szén-dioxidot adagolni, mert egy hónap múlva úgyis nyitva kell tartani a szellőztetőket, és akkor a légcserével elérhető a 400 ppm.
Biztonságos, gazdaságos
Sarusi Kiss László 2,8 hektár fűtetlen és 1,4 hektár fűtött fóliaházban termeszt paprikát Szentes határában. Ahogy Ledó Ferenc DélKerTész-elnök bemutatta: a „régi árpádos” (azaz pályáját az Árpád Tsz-ben kezdő) szakember 1989-ben még munka mellett kezdett 500 négyzetméteres fóliában paprikát termelni. A bevételt a kezdetektől visszaforgatta a termelésbe, folyamatosan fejlesztett, így érte el a mostani felületet. A DélKerTész egyik alapító tagja.
A fűtött fóliák ugyanott állnak, ahol a hetvenes években még az Árpád szövetkezet termelt, így nem volt meglepő, hogy megjelentek a talajuntság tünetei. De igazán akkor kényszerültek a közeges termesztésre való átállásra, amikor megszűnt a metil-bromidos talajfertőtlenítés lehetősége. A kókuszrostot választották és mivel 8-10 évvel a termelés beindítása után a fűtetlen fóliákban is fertőzött lett a talaj, azokban is áttértek a kókuszrost közegre. A hideghajtatás költségvetésébe azonban nem fér bele az új paplanok ára, ezért az a gyakorlat alakult ki, hogy az újakat a fűtött növényházakba teszik, majd azok onnan egy év után átkerülnek a fűtetlen sátrakba, ahol még három évig termelnek rajtuk.
A fűtött fóliában tölteni való fehér paprikát hajtatnak, január végi ültetéssel. Az állományt nyáron visszatörik, és november végéig, december elejéig tartják bent. Hideghajtatásban csak kápia típust ültetnek, a sok kipróbált fajta közül kedvező tulajdonságai miatt a Karpex F1-hez (Seminis) ragaszkodik a kertész. A palántákat az Árpád-Agrár Zrt.-től vásárolják, 7,5×7,5 centiméteres kőzetgyapot kockákban. Az idén kipróbálták a 10×10-es kockát is, de mivel nem adott mérhető, érzékelhető előnyt, valószínűleg visszatérnek a 7,5×7,5-esre.
350 tag
A DélKerTész szentesi telepén a nagy felületen termelők már előválogatott áruját csak minőségi ellenőrzésnek vetik alá, amíg a kistermelők esetében „klasszikus” osztályozásra is sor kerül a szövetkezet érkeztetőcsarnokában.
Az egyes tételek kódjából az is kiderül, hogy mennyit kap a termelő az általa beszállított áruért. A telepre érkezéskor ugyanis azt még nem tudják, mert az a tényleges értékesítés során elérhető ár és a minőség függvénye.
A termelőknek egy hétre előre be kell jelenteniük a beszállítani tervezett mennyiséget és annak ütemezését. Az ideális munkavégzés föltétele, hogy a reggeli munkakezdéskor 30-40 tonnás nyitókészlet legyen a raktáron. Az augusztus végi keresleti piac idején több reggel előfordult, hogy üres raktárakkal kezdtek, ha viszont „megszorul” a piac, átmenetileg 170-180 tonna árut tudnak tárolni.
A minőségi kontroll sarkalatos eleme a szermaradványok ellenőrzése, rendszeresen küldenek mintákat ilyen céllal, kivételes esetben akár célzottan is.A körülbelül 350 tagtól évenként 18-20 ezer tételt vesznek át, szermaradék-vizsgálatokra 6-7 millió forintot költenek. Az engedélyezett szerekről vezetett listájuknak és kilenc szaktanácsadójuk munkájának is köszönhető, hogy 2003 óta csak egyetlen tétel akadt fönn a rostán – az érintett termelőt emiatt a közgyűlés kizárta a tészből.
A szövetkezet 150 főt foglalkoztat, főidényben további 50-150 szezonális munkást alkalmaz.
Pontos munkaszervezés
A hidegfóliákat március 20–30. között ültetik be, többrétegű takarással óvják a növényeket a hidegtől. A fűtetlen fóliákban, a tavaszi időszakban három héten keresztül hat ember minden reggel és este másfél-másfél órát tölt azzal, hogy ki- és betakarják a növényeket a belső fóliával. A hőmérséklet ugyanis nem eshet 14°C alá, különben rossz lesz a terméskötés és a minőség.
emiatt megcsúsznak a későbbi munkálatokkal is. Négyzetméterenként 3,6-3,7 tövet ültetnek, és azokat két szálra vezetik.
Az első szedés június 7-10-én esedékes, főszezonban naponta 800-1000 ládát (14 kg/láda) szed az állandó 16 fős brigád. Kisegítő, idegen munkavállalót ebbe nem szívesen von be a kertész, mivel az több kárt tehet, mint amennyi hasznot hoz. A leszedett paprikát helyben válogatják és a végfölhasználó igényei szerint kiszerelt formában szállítják a DélKerTész szentesi logisztikai központjába.
A fűtetlen fóliákban november végén befejeződik a termelés, utána a növényházakat alaposan kitakarítják, majd – ahol ez éppen időszerű – megérkezik a fűtött házakból a kókuszrost paplan.
Ezért is előnyös, hogy fűtött és fűtetlen hajtatással is foglalkoznak, így a részben eltérő időben végzendő munkafolyamatok megoszlanak az évben.
Távkapcsolat
A hajtatóházi folyamatok ellenőrzésében nagy segítség a magyar fejlesztésű AgroSense rendszer, amivel távolról is ellenőrizhető, irányítható például az öntözés és tápanyag-utánpótlás, csökkentve ezzel a telepen eltöltendő időt. Ledó Ferenc szerint a beruházás már két-háromezer négyzetméteres hajtatófelületnél megtérül, mindenképpen szükséges azonban hozzá egy meteorológiai bázisállomás, ahol folyamatosan mérik a mindenkori időjárási alapadatokat, beleértve a sugárzást is. A hajtatóházban adatgyűjtő egységeket, az említett berendezéssel kommunikáló alállomásokat, illetve szenzorokat helyeztek el, amelyek folyamatosan mérik a levegő hőmérsékletét és páratartalmát, a termesztőközeg nedvességtartalmát és EC-értékét is. Előrejelzés készítésére ezek az adatok nem használhatók ugyan, ám a termelő akár a mobiltelefonján is állandóan nyomon követheti a folyamatokat. Riasztási funkció is beállítható, így szükség esetén bármikor gyorsan közbeavatkozhat.
Kellő motiváció
A kertész szerint 2013-ig egyértelműen túlkínálat volt munkaerőből, majd fordult a világ és a munkaadó lett kiszolgáltatottabb helyzetben. Mára a kertészek legnagyobb gondja a szakképzett, megbízható és hűséges munkaerő hiánya. Ilyen helyzetben pedig kockázatos a fejlesztés. Noha Sarusi Kiss László eddig minden évben visszaforgatta a bevétel egy részét, most ezt egyelőre nem teszi, a legjobb munkavállalóit pedig – akik nem hiányoznak egy évben húsz napnál többet – 10 százalékkal magasabb bérrel honorálja. Mivel a kápia hajtatásakor „jobban lehet sakkozni a munkaerővel”, mint a fehér paprikában, amióta a belföldi piacon is jól értékesíthető ez a típus, egyre többen állítják át a termelés egy részét kápiára. 2017-ben a kedvező szeptemberi–októberi időjárásnak köszönhetően a szerződött mennyiségnél 20 százalékkal többet értékesített, amire csak minden ötödik évben van példa. Idén viszont a koraiság előnye nem érvényesült, bár az öt évből négyben nagyobb bevételt jelent. A korai tavasz miatt ebben az évben még túlkínálat is volt a piacon, utána a nyári hőségstressz alaposan megviselte az állományokat, ezért augusztus elejétől inkább keresleti piacról beszélhettünk.
Magyar hibridek
A gyakorlati bemutatók során nemesítőként a Duna-R Kft. mutatkozott be már köztermesztésben lévő hibridjeivel és újdonságaival.
A szabályos, vastaghúsú termések könnyen szedhetők, a növények fényhiányos időben is jól kötnek, kalciumhiányra nem érzékenyek. Mivel generatív a fajta, alacsonyabb belmagasságú fóliákban is hajtatható. A dohány mozaik vírus (Tm2) és a paradicsom bronzfoltosság vírus (TSWV) mellett az uborka mozaik vírussal (CMV) szemben is ellenálló. Ez utóbbival eddig csak a Nunhems Ceremony F1 fajtája rendelkezett. A kápia típusok közül az igen népszerű, nagyon korai, bőtermő Kapitány F1 a DélKerTész ajánlásában is vezető helyen szerepel.
