Back to top

Állatorvoslás és vállalkozás

Az állatorvosi pályán is mind nagyobb szükség van a szaktudás mellett üzletviteli ismeretekre. E felismerés jegyében rendezte meg december 17-én a 12. Praxismenedzsment konferenciát az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. az Állatorvostudományi Egyetemen (ÁTE).

Gönczi Gábor, Nagy István, Tóth József életműdíjas, Móré Attila és Sótonyi Péter
Fotó: Balázs Gusztáv
Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy az állategészségügyi tevékenység kiszélesedett, és ma már vállalkozásfejlesztésre, a szolgáltatások körének bővítésére törekszik.

Minden igyekezettel azon kell munkálkodni, hogy az állategészségügy kimagasló szolgálata leginkább a gazdálkodó ember hitét erősítse, hangsúlyozta a tárcavezető. A kormányzat az állatorvosok kezdeményezését a szolgáltatási színvonal emelésére minden erejével támogatta és támogatja a jövőben is, mert jót tesz a szektornak, a gazdaságnak is.

De ahogy az agrárium jelentős területein munkaerőhiány, úgy ebben a szektorban állatorvoshiány tapasztalható. A frissen végzett hallgatókat Budapest és a nagyvárosok felszippantják, és nem jut a kisebb városokba, falvakba állatorvos. Se haszonállat, se kisállat területre.

Az állatok védelmezőire is igaz a mondás: nem élhetnek önnön köreiken belül. A tudást meg kell méretni, méghozzá az aktuális, a szektort érintő problémákkal, kihívásokkal is szembenézve. A hazai állategészségügy felkészültségét az a tény is mutatja, hogy Magyarországon afrikai sertéspestist csak vaddisznóban mutattak ki.

Nagy tudás birtokában vannak az alma mater falai közé visszatérő kollégák, de valamit nem tanultunk meg, sőt sokáig szégyenlősen beszéltünk róla, hogy pénzt is kell keresnünk. Az egyetem ma már praxismenedzsment szakállatorvos-képzést is folytat, ami iránt egyre nagyobb az igény, mondta Sótonyi Péter rektor, majd hozzátette, hogy a Figyelő folyóirat különszámának megállapítása szerint az Állatorvostudományi Egyetemen (ÁTE) az ország legjobb egyetemei közé tartozik.

Az életre való felkészítéshez tartozik az is, hogy a hallgatók tanulmányaik során az első évtől haszonállatok közelében is legyenek.

E célból vezették be az előző tanévben a hetesi gyakorlatot, aminek a hatására a tanév végére megduplázódott azoknak a hallgatóknak a száma, akik a nagyállat-gyógyászatban is elképzelnék a jövőjüket.

Az Alpha-Vet kezdeményezése azért is fontos, mert egy állatorvosi praxis üzemeltetésekor annak jövedelmezősége mellett arra is figyelni kell, hogy elkerüljék az erre a hivatásra fokozottan veszélyes kiégést. Mentális segítségre is szorulnak az orvosok azért, hogy ne váljanak hivatásuk rabszolgájává, hangoztatta Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke.

Móré Attila elnök mutatta be Hollós Lászlónak a magyar állatorvoslás Fejér és Somogy megyei történetéről írt és az Alpha-Vet által kiadott könyvét 
Fotó: Balázs Gusztáv
Elő kell segíteni, hogy a vidéki Magyarországon az állatorvosok megőrizzék társadalmi súlyukat, emelte ki Móré Attila, az Alpha-Vet elnöke.

Meggyőződése, hogy a kisállatpraxis még sokáig dübörögni fog, de az állattenyésztés fejlődésére is szüksége van az állatorvosi karnak.

Köszönetet mondott a termékeiket használó állatorvosoknak. Mint elmondta, az 500 munkavállalót foglalkoztató cég forgalma megközelíti a 20 milliárd forintot. Napjainkban 17 európai uniós és 13 továbbá országba exportálják a Bábolnán és Balatonfűzfőn lévő gyógyszerüzemeikben előállított készítményeiket.

A szakmai előadások a gyakorlat számos területét érintették. Megtudtuk, mit lehet tenni, ha a család nyári nyaralása előtt két héttel a társas praxis négy állatorvosából három felmond, továbbá azt is, hogy több évtizeden át lehet társas praxist működtetni a kölcsönös bizalom, a közös irányelv, a megfelelő szakmai tudás, a folyamatos tanulás és tanultatás valamint az átlagnál jobb bérezés alapelveit érvényesítve.

Az eseményen adták át az Alpha-Vet idei kitüntetéseit. Somogyi Zoltán Pályakezdő Díjban, Faragó Zsolt Károly az Év Állatorvosa Díjban, Tóth József Életműdíjban részesült. A Dr. Gál Sándor Praxismenedzsment díjat Egerszegi Péternek és Seregi Antalnak ítélték.

Egerszegi Péter, Faragó Zsolt Károly, Seregi Antal, Tóth József és Somogyi Zoltán kitüntetett állatorvosok Sótonyi Péter társaságában
Fotó: Balázs Gusztáv

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

Istálló gyarapodó és változó állományhoz – fejőrobot Szuhafőn

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szuhafőn mindössze nyolcvanan laknak. A szlovák határtól két és fél kilométerre lévő településen él a Kocsis család. Vendégházat, sajtüzemet üzemeltetnek és van egy 700 hektáron gazdálkodó családi gazdaságuk. A korábban húsmarha-állományból egy kisebb ridegtartású csorda maradt és áttértek a tejtermelésre, illetve a sajtgyártásra.

A kutyák felismerik, ha hazudnak nekik

Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát - tartja a mondás. Ráadásul úgy tűnik, a kutyák is tisztában vannak ezzel: képesek felismerni, ha direkt hazudnak nekik az emberek.

Vácduka lesz a Nemzeti Vágta előfutamainak következő állomása

Július 31-én, szombaton Vácdukán mérkőznek meg egymással a legjobb helyi lovasok a budapesti Nemzeti Vágtán való indulás jogáért. A település már másodszorra rendez Elővágtát.

Marhajó párbaj – Aberdeen Angus vs. Murrey Grey

A hazánkban kevésbé ismert Murrey Grey alternatívája lehet a világ legnépszerűbb húsmarhafajtának, az Aberdeen Angusnak - ez derül ki egy friss kutatásból, amelyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói is részt vettek. Az eredmények alapján a két fajta között csak színben mutatkozott markáns eltérés. A Murray Grey ezüstös külseje miatt nagyobb hőtűrő képességgel rendelkezik, ez a fajta tehát válasz lehet a klímaváltozásra a korszerű húsmarhatenyésztésben.

Drágulnak az élelmiszerárak

A Takarékbank július 28-án megtartotta szokásos negyedéves AgrárTrend Index elemzői háttérbeszélgetését. A hitelintézet adatai alapján tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az indexértékek kismértékben megint emelkedtek a második negyedévben. A piaci szereplők helyzete főként a baromfi, a szőlő-bor és a szántóföldi növénytermesztés termékpályákon javult.

Rajzásgátlás az utolsó pillanatban

A rajzás mindig kihívás a méhész számára, akár „hobbisokról”, akár főállású méhészekről van szó. Általános vélemény, hogy szinte sosem jön jókor, a nagy méztermelőknek egyértelmű kiesést (plusz munkát), a műkedvelőknek fölösleges izgalmat okoz. Ezért szinte általános a törekvés a rajzás gátlására vagy megelőzésére, aminek a rákfenéje az, hogy a természet törvényei ellen nehéz hadakoznunk.

Elvesznek a marhák alkalmazkodásához szükséges genetikai információk

A szarvasmarhákat vizsgálva amerikai kutatók bizonyítékokat találtak rá, hogy a különböző környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodóképességüket vesztik el a jószágok. Ennek oka, hogy az állattartók számára nem áll rendelkezésre a tenyésztésnél hasznos genetikai információ, melyből kiderülhet, képes-e például a nagy tengerszint feletti magassághoz alkalmazkodni egy adott jószág.

Napenergiával működő takarmányozó robot

Közösen fejlesztett napenergiát hasznosító elektromos takarmányozó robotot a Lemmer Fullwood az osztrák Hetwin céggel.

Többletforrásban részesülnek az állattartók

A magas takarmányárak okozta rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel az Agrárminisztérium kezdeményezésére a kormány 4,4 milliárd forint többletforrást biztosít az állattartók számára – közölte Nagy István tárcavezető.