Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy az állategészségügyi tevékenység kiszélesedett, és ma már vállalkozásfejlesztésre, a szolgáltatások körének bővítésére törekszik.
Minden igyekezettel azon kell munkálkodni, hogy az állategészségügy kimagasló szolgálata leginkább a gazdálkodó ember hitét erősítse, hangsúlyozta a tárcavezető. A kormányzat az állatorvosok kezdeményezését a szolgáltatási színvonal emelésére minden erejével támogatta és támogatja a jövőben is, mert jót tesz a szektornak, a gazdaságnak is.
De ahogy az agrárium jelentős területein munkaerőhiány, úgy ebben a szektorban állatorvoshiány tapasztalható. A frissen végzett hallgatókat Budapest és a nagyvárosok felszippantják, és nem jut a kisebb városokba, falvakba állatorvos. Se haszonállat, se kisállat területre.
Az állatok védelmezőire is igaz a mondás: nem élhetnek önnön köreiken belül. A tudást meg kell méretni, méghozzá az aktuális, a szektort érintő problémákkal, kihívásokkal is szembenézve. A hazai állategészségügy felkészültségét az a tény is mutatja, hogy Magyarországon afrikai sertéspestist csak vaddisznóban mutattak ki.
Nagy tudás birtokában vannak az alma mater falai közé visszatérő kollégák, de valamit nem tanultunk meg, sőt sokáig szégyenlősen beszéltünk róla, hogy pénzt is kell keresnünk. Az egyetem ma már praxismenedzsment szakállatorvos-képzést is folytat, ami iránt egyre nagyobb az igény, mondta Sótonyi Péter rektor, majd hozzátette, hogy a Figyelő folyóirat különszámának megállapítása szerint az Állatorvostudományi Egyetemen (ÁTE) az ország legjobb egyetemei közé tartozik.
Az életre való felkészítéshez tartozik az is, hogy a hallgatók tanulmányaik során az első évtől haszonállatok közelében is legyenek.
E célból vezették be az előző tanévben a hetesi gyakorlatot, aminek a hatására a tanév végére megduplázódott azoknak a hallgatóknak a száma, akik a nagyállat-gyógyászatban is elképzelnék a jövőjüket.
Az Alpha-Vet kezdeményezése azért is fontos, mert egy állatorvosi praxis üzemeltetésekor annak jövedelmezősége mellett arra is figyelni kell, hogy elkerüljék az erre a hivatásra fokozottan veszélyes kiégést. Mentális segítségre is szorulnak az orvosok azért, hogy ne váljanak hivatásuk rabszolgájává, hangoztatta Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke.
Elő kell segíteni, hogy a vidéki Magyarországon az állatorvosok megőrizzék társadalmi súlyukat, emelte ki Móré Attila, az Alpha-Vet elnöke.
Meggyőződése, hogy a kisállatpraxis még sokáig dübörögni fog, de az állattenyésztés fejlődésére is szüksége van az állatorvosi karnak.
Köszönetet mondott a termékeiket használó állatorvosoknak. Mint elmondta, az 500 munkavállalót foglalkoztató cég forgalma megközelíti a 20 milliárd forintot. Napjainkban 17 európai uniós és 13 továbbá országba exportálják a Bábolnán és Balatonfűzfőn lévő gyógyszerüzemeikben előállított készítményeiket.
A szakmai előadások a gyakorlat számos területét érintették. Megtudtuk, mit lehet tenni, ha a család nyári nyaralása előtt két héttel a társas praxis négy állatorvosából három felmond, továbbá azt is, hogy több évtizeden át lehet társas praxist működtetni a kölcsönös bizalom, a közös irányelv, a megfelelő szakmai tudás, a folyamatos tanulás és tanultatás valamint az átlagnál jobb bérezés alapelveit érvényesítve.
Az eseményen adták át az Alpha-Vet idei kitüntetéseit. Somogyi Zoltán Pályakezdő Díjban, Faragó Zsolt Károly az Év Állatorvosa Díjban, Tóth József Életműdíjban részesült. A Dr. Gál Sándor Praxismenedzsment díjat Egerszegi Péternek és Seregi Antalnak ítélték.
