Back to top

Vizet mindenkinek! - az agrárium számára is elengedhetetlen a víz

Március 22. a Víz Világnapja, amely kapcsán érdemes számba venni az élelmiszerbiztonság szempontjából megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosításának módszereit és az elengedhetetlen tennivalókat. Vitathatatlan, hogy a víz- és élelmezési kihívások kielégítésének céljából dinamikus intézményeket és intézkedéseket vár a hazai gazdatársadalom.

Március 22. a Víz Világnapja, melynek rendezvényein minden évben a víz egy sajátos aspektusára világítanak rá. Az idei év jelmondata szerint: „Vizet mindenkinek! A mottó emlékeztet arra, hogy a víz kulcsfontosságú szerepet tölt be az élelmiszerbiztonság szempontjából, mely szinte megköveteli a megfelelő mennyiségű és minőségű víz rendelkezésre állását mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés kapcsán is.

Míg az állatok és a növények vízigénye állandó maradt, az elmúlt száz év vizsgálatai alapján hazánkban a csapadék mennyisége tizedével csökkent, az évi középhőmérséklet pedig globális tendenciákkal összhangban emelkedik.

Az egyre gyakoribb, szélsőséges időjárási események azok, amik egyre inkább veszélyt jelentenek a hazai mezőgazdasági rendszerekre.

A növénytermesztést vizsgálva kiderül: a mezőgazdasági területeink alig 2 százalékán van kiépített vízpótló öntézés, így az élelmiszer-termelésünkhöz szükséges víz mennyiségét szinte csak a csapadék mennyisége határozza meg. A talajnak nagy a szerepe a szélsőséges vízháztartási helyzetek kockázatának csökkentésében és káros következményeinek mérséklésében. Egy jó minőségű talaj pufferközegként üzemel, ami belvízveszélyben vizet tud befogadni, aszály idejére vizet tud raktározni, hiszen a felső 1 méterben a lehulló átlagos csapadékmennyiség közel kétharmada tárolódik. Ezért a talajban történő víztározás lehetőségének kihasználása mára szinte létkérdéssé vált. Emellett a felszín alatti vizek jelentős szerepet játszanak a mezőgazdasági termelés fejlesztésében és diverzifikálásában, azonban a nagyszámú egyedi vízfelhasználó összesített hatása káros lehet az adott vízbázis mennyiségi állapotára.

Fotó: Tóth-Gál Enikő

Erőforrás-gazdálkodási szempontból érthető, hogy a felszín alatti víz sokkal elérhetőbb és puffert kínál az éghajlati és felszíni vízellátási zavarok ellen, azonban vitathatatlanul felgyorsította a stratégiai felszín alatti vízbázisok kimerülését, ami vízbiztonság szempontjából megkérdőjelezhető.

A versenyképes növénytermesztés alapvető feltétele a megfelelő termésbiztonság elérése, amelynek további eszköze az elsősorban felszíni vizekre támaszkodó öntözésfejlesztésen keresztül a megfelelő vízbiztonság megteremetése. A Kormány feladatának tekinti az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének, észszerű fejlesztésének, a vízkészletek védelmének és hasznosításának ügyét, a célok elérésére az utóbbi másfél évben több kormányhatározat született. Ennek részeként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 1,2 millió hektáron felmérte a vízigényeket a vízgyűjtő rendszerekben rendelkezésre álló vízkészletekhez, valamint az öntözéses gazdálkodás lehetséges területeihez igazodóan, ahol közel 300 ezer hektáron jeleztek a gazdálkodók új igényt az öntözésre. A megvalósítás szempontjából a kormányzati szándék, hogy eszköz- és anyagi erőforrásokkal támogassa a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló vízkínálat fejlesztési beruházásait, rekonstrukciós projektjeit. A vízkínálati lehetőség mellett azonban az öntözésfejlesztés másik fontos szereplője a vízkeresletet biztosító gazdálkodó. Egy öntözőfürt kialakítása hosszú távú és egy átlagos mezőgazdasági termelő méreteit, lehetőségeit jóval meghaladó nagyságrendű, jellemzően közösségi beruházás, ezért szükséges lehet további állami szerepvállalás.

A víz- és élelmezési kihívások kielégítésének céljából dinamikus intézményeket és intézkedéseket vár a gazdatársadalom, amelyek egyensúlyba hozzák a vízkínálat és vízkereslet mérlegét, a vízbiztonság megteremtését, amely stabilizálja és növeli a mezőgazdasági kibocsátást és a jó mezőgazdasági kereskedelempolitikához vezet.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Öntözési kísérlet Horgoson

Magyarországon fokozatosan csökken a szabadföldi paprika termesztési területe, ugyanakkor nő a kereslet a kápia típusú bogyók iránt. A frisspiac mellett a feldolgozóipar is Szerbiából próbálja pótolni a hiányzó nyersanyagmennyiséget. Az ipari feldolgozás augusztus 20-tól kezdődik.

Kagylókkal tisztítják a vizet

A kagylók vízszűrű képességén alapuló, mobil vízkezelő rendszer prototípusát dolgozta ki két magyar vállalkozás, az S+H Portfolio Zrt. és a Cement Kft.

A legjobb kukoricák ajánlati fajtalistája

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Gabonatermesztők Országos Szövetségével (GOSZ) és a Vetőmag Szövetséggel (VSZT) együttműködve második alkalommal állított össze ajánlati fajtalistát kukoricára, hogy a termelők támpontot kapjanak a fajtaválasztáshoz.

Speciális kiadványokkal is segíti a szakmai szereplőket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara speciális, ingyenes szakmai kiadványokkal is segíti a mező- és az erdőgazdálkodással foglalkozókat, valamint az élelmiszeriparban tevékenykedőket.

Mi a nagyobb kockázat?

Hogyan lehet gazdaságosan, a környezetet kímélve, mégis hatékonyan ellátni az emberiséget élelemmel? Erről beszéltek szakemberek a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara évnyitó rendezvénye első panelbeszélgetésén. Az AGROmashEXPO színpadán növényvédőszer- és műtrágyagyártók képviselői beszéltek arról, hogy hogyan tudnak segíteni a fenntartható gazdálkodásban.

Az italgyártók növelik az újrahasznosított műanyagok arányát

Az ásványvíz- és üdítőital gyártók 2030-ig 50 százalékra növelik az újrahasznosított műanyag alapanyagok arányát a palackokban, és valamennyi cég saját kampányt indít az italcsomagolások szelektív gyűjtésének népszerűsítésére.

A baktériumokból készült fehérje jobb a környezetnek

Kutatók talajlakó baktériumokból új fehérjét állítottak elő, ami állításaik szerint sokkal inkább klímabarát, mint a hús.

Több lehet a mikroműanyag a természetben, mint gondoltuk

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.

Összefogtak a hazai hagymatermesztők, hogy folyamatosan legyen magyar hagyma a piacon

A rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett a magyar hagymatermesztés, a termelők – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai segítségével – közösen dolgoznak azon, hogy a mostani 50-60 százalék helyett nagyobb részben tudják ellátni hazai hagymával a fogyasztókat. Az éves hagymafogyasztás hazánkban 10-12 kg/fő; a magyar hagyma gyorsan elfogy, több hónapig csak import van a piacon.

Olvad a jég a Himaláján: a növények meg egyre jobban benépesítik a Mount Everest térségét

Egy új jelentés szerint a Mount Everest körüli területek újabb részein kezdett el nőni a növényzet, mivel a hőmérséklet növekedése megolvasztja a jeget a Himaláján.