Back to top

Méhészeti dendrológia – „beharangozó”

Új, tematikus írássorozatot szeretnék indítani a fenti címen, melynek célja a méhészeti szempontból fontos fa- és cserjefajok, illetve esetenként fajták vagy alfajok részletes bemutatása.

A dendrológia az „élő fák tudománya”, a növényrendszertannak a fás növényekkel foglalkozó ága. A mai méhészeti ágazatban a mezőgazdasági és erdei (fás- és lágyszárú) hordásnövények, vagyis a méhlegelőink ismerete kulcskérdés a méhész számára.

Leendő írásaimmal célom tehát megismertetni a méhésztársakat a hazai fa- és cserjefajokkal, valamint az erdőgazdasági termesztésbe vont exóta (nem őshonos, rendszerint más kontinensről vagy klímaövből behozott) fás növényekkel,

azok morfológiai (alaktani) és ökológiai sajátosságaival, és természetesen méhészeti tulajdonságaival. Ezen kibővített szakmai ismeretek birtokában hatékonyabban tudunk gazdálkodni, vándorolni vagy éppen környezetünkben méhlegelő-fejlesztéseket végrehajtani.

Egy mai modern méhésznek nagyon sok mindenhez kell értenie, sokrétű tudásanyagot kell felhalmoznia annak érdekében, hogy hatékonyan tudjon méhészkedni. Szüksége van (méh)biológiai ismeretekre, kémiai ismeretekre (a vegyszer- és gyógyszerhasználat miatt). Jó, ha ért az asztalosmunkákhoz, gépekhez, elektromossághoz, logisztikához. Rendelkezik vállalkozási, pénzügyi, adózási, jogi ismeretekkel és még hosszan lehetne sorolni. Ahhoz, hogy sikeresek, eredményesek legyünk, szinte valóságos polihisztornak kell lennünk. Mindennek megvan a terhe, de természetesen a maga szépsége is. Mindezek mellett ismernünk kell a nektárt, virágport, édesharmatot és propoliszt (vagyis a hordást) biztosító növényeket, azok ökológiai, termőhelyi igényeit, fenológiai (virágzási) tulajdonságaikat.

A kezdet kezdetén a természet ismerete nélkülözhetetlen volt az emberi lét fenntartásához.

A gyűjtögető, vadászó, halászó őseinknek ismernie kellett, mely bogyók, gombák mérgezőek. Mely növények vagy természetes anyagok (pl. a propolisz vagy más néven méhszurok) gyógyhatásúak, amelyekkel a sebeket fertőtleníteni lehet. Ismerniük kellett az állatok szokásait, hogyan lehet őket becserkészni, zsákmányként elejteni vagy éppen háziasítani. Hogyan kell a méhektől a mézüket „elrabolni” anélkül, hogy elpusztulnának és az ember számára se legyen végzetes a találkozás velük –, hogy csak néhány példát említsek. Ezt az ismeretanyagot generációról generációra adták tovább. A természeti népeknél, bizonyos törzseknél a mai napig megfigyelhető mindez. A városiasodás, az urbanizáció később olyan mértékűvé vált, hogy ez a tudás megkopott. Szakmák alakultak és már nem feltétlenül kellett mindenkinek mindenhez értenie, csak bizonyos szakterületekhez. (A méhészetben viszont éppen az a csodálatos, hogy műveléséhez nagyon sok mindenhez kell érteni napjainkban is.) A városokat hatalmas falakkal vették körül, mely védelmet nyújtott az ott élők számára. Ezzel együtt el is választották magukat az őket körülvevő természeti környezettől, az erdőktől-mezőktől. Caius Plinius (Kr. u. 23/24 – Kr. u. 79) római író, polihisztor korabeli megállapítása jó bizonyíték minderre:

„Nem győzök csodálkozni azon, hogy egyes fák ismerete teljesen elenyészett, még a nevüket is elfelejtették az emberek!” Ha akkor igaz volt ez a mondás, mennyire igaz a mai modern korra?

Különböző internetes méhészeti fórumokon, közösségi médiaoldalak zárt csoportjaiban ugyanezt tapasztalom. A méhésztársak linkelik be a virágzó állapotban lévő, méhek által látogatott különböző fa- és cserjefajok fényképeit azzal, hogy: „Ez milyen növény? Nagyon érdekelne, mert nagyon járják!” Figyelem ilyenkor a reakciókat. Tényleg van olyan, hogy alapvető méhészeti növényről nem tudják, hogy mi az és ez olykor tényleg bosszantó. Az internet világában nem olyan nehéz utánajárni bárminek, sokan mégsem veszik a fáradságot, inkább egyből a fórumokon kérdeznek. Máskor van olyan kép is, amely még a tapasztaltabb méhésztársaknak is fogós kérdés. Ezért hadd adjak erre egy kis segítséget! Két alkalmazást (okostelefonra letölthető applikációt) szeretnék bemutatni, amely segít a dendrológia tudományában tájékozódni.

Az egyiket az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) készítette. Nagyon szellemesen, Fa-Book interaktív fahatározó névre keresztelték ezt az alkalmazást (a legnagyobb közösségi médiaoldalra hajaz az elnevezése). Ez az applikáció okostelefonra és tabletre ingyenesen letölthető (lásd illusztrációk), mely több mint 100 fa- és cserjefaj terepi meghatározásához nyújt segítséget. (1. kép)

Letöltés után offline is használható (tehát nem kell a használatához internetkapcsolat), menüje egyszerűen, könnyen kezelhető, jelkulcsa átlátható, képanyaga egységes, tudományos igényű. A morfológiai, felismerési bélyegek jól ki vannak emelve a képeken és az egyes fajokhoz tartozó leírásban is (virág, levél, termés stb.).

A növényhatározóban választhatjuk a vizuális meghatározás funkciót (2. kép). Egyszerű ikonok segítségével szűkíthetjük a kört az előttünk álló növény egy-egy ismérve, jellemző bélyege alapján, míg el nem jutunk a keresett fajhoz, ahol aztán már a fotók teszik lehetővé a végső beazonosítást. A vizuális meghatározásnál először kiválasztjuk a Főkategóriát: Lombos vagy Tűlevelű. Következő lépésben a Megjelenés/Törzs típusát: Fa, Cserje vagy Lián. Ezt követően Levelek állása (szórt állású, átellenes állású, váltakozó állású), Levelek összetettsége (egyszerű levelű, szárnyas levelű hármas levelű, ötös levelű), Levelek/levélkék alakja (tojásdad, elliptikus, lándzsás, kerekded, karéjos, visszás, stb.), Levél széle (ép szélű, fogazott szélű, hullámos szélű, csipkés szélű) alapján szűkítjük a találatot. Virágzat típusa (ernyőszerű, ritkás, csomós, fürtszerű, barkás, stb.) Virág színe,

Virágzás ideje szintén fontos felismerési, fajra jellemző bélyeg lehet.

Végül a Termés állaga (száraz vagy húsos), Termés alakja (gömbölyded, hosszúkás, makk, egyszárnyú, kétszárnyú, stb.) és a Termés színe is jó útmutatást adhat. A Lexikon menüpontra kattintva ABC-sorrendben megkapjuk a 111 fa- és cserjefajnak a névsorát magyar névvel, alatta pedig a kettős nevezéktanban alkalmazott tudományos (latin) neve is fel van tüntetve (3. kép).

Összegzés

Nagy fába vágom a fejszém a tervezett írásaimmal, de bízom benne, hogy segíthetem az eligazodást a hordást biztosító fák és cserjék szép és változatos világában! Hosszú távú célom, hogy egyszer a Magyar Méhészeti Nemzeti Programba bekerüljön a méhlegelő-fejlesztés támogatása fák és cserjék ültetésével. Ezt a törekvést szeretném megalapozni eme írássorozattal!

Minden név előtt a fajra jellemző kis fénykép is található. A nyílra kattintva továbbléphetünk a választott fajra. Felül jellemző képeket lehet lapozgatni a levélről, virágzatról és termésről (4. kép).

A kép alatt a faj részletes leírása, jellemzése olvasható. A keresés sávba begépelhetjük a keresett fafajt, így nem kell az egész fajlistát végigböngésznünk. A program talán egyetlen hiányosságának az róható fel, hogy a fajok megjelenését - habitusát bemutató „egész alakos” képeket nem tartalmaz.

Az applikációhoz tartozik egy honlap is (www.fabook.oee.hu), ahonnan a fotótár képei szabadon letölthetők és a forrás megjelölésével (Forrás: Országos Erdészeti Egyesület) szabadon felhasználhatók.

A másik alkalmazás a TERRA Alapítvány gondozásában készült Fa-lexikon és határozó hasonló tematikával, mint az előzőleg bemutatott. A fajlistában ABC-sorrendben keresgélhetünk magyar, illetve latin fajnév és családnév alapján is. Több idegenhonos, kertészeti vagy parkosításra alkalmazott fásszárú növényt mutat be, melyeknek számunkra méhészeti jelentősége is lehet. További segítség, hogy itt a fák teljes alakjáról, habitusáról is vannak képek.

Remélem, hasznosnak bizonyul a méhészek számára ezeknek a programoknak a használata.

Lászka István Attila

okleveles erdőmérnök, okleveles agrár-mérnöktanár

Vanyarc/Domoszló

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Bagolylesre készülj! - Hétvégén bagolyszámlálás

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület országos erdei fülesbagolytelelőhely-felmérést hirdet. A január 24-én kezdődő péntektől hétfőig tartó akció célja az erdei fülesbagoly védelme.

Mentőöv a kisgazdaságoknak

Átalakulóban az erdélyi mezőgazdasági struktúra. Az uniós támogatások leginkább a közepes és a nagy – nyereségcélú – farmok fejlesztését szorgalmazzák, emiatt lassan eltűnnek a családi megélhetést biztosító, kisebb háztáji gazdaságok. Ez – az általános kiöregedés mellett – elkerülhetetlenül hozzájárul a hagyományos erdélyi falvak elnéptelenedéséhez.

Mézzel bizonyítottan gyorsabban gyógyulnak a sebek és az égési sérülések!

Számos kutatás bizonyítja, hogy a méz segíti a közepesen súlyos sebek és égési sérülések gyógyulását. Égések esetén akár 4-5 nappal gyorsabban hozhat gyógyulást a méz, mint a szokásos sebtapaszokkal vagy szerekkel. Ez a hatás azonban a krónikus sebek és súlyos égési sérülések esetén nem mutatható ki.

Megkezdődött a balatoni nádaratás, de a tervezett mennyiséget évek óta nem érik el

Megkezdődött a balatoni nádaratás, a tervek teljesítését azonban hátráltatja, hogy a tó nem fagyott be, és a vízügynek nincs saját aratógépe, a vállalkozók részéről pedig csekély az érdeklődés - tájékoztatta Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-t hétfőn.

Melyek a legfontosabb globális kockázati tényezők?

A svájci Davosban ma megkezdődik az 50. Világgazdasági Fórum, amelyen az egyik legfőbb téma a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem lesz, egy egységes és fenntartható világ felépítésének lehetőségeiről cserélnek véleményt a kormányok nemzetközi szervezetek, az üzleti élet és a civil társadalom képviselői.

Egy eltűnt madarunk

A kövirigó hazánkba április első felében érkezett haza hajdan Afrikából, de egyes öreg hímek kivételesen már március végén megjelentek. Szinte valamennyi kőbányában ott voltak, a nagyobbakban akár 3-4 pár is költött, s a hímek a revírek határain nem egyszer verekedtek egymással. Ezeket a revírharcokat többnyire az érkezést követő napokban lehetett megfigyelni.

Az olasz maffiánál kötöttek ki az EU-s agrártámogatások

Eurómilliókat markolt fel uniós agrártámogatásokból az olasz maffia két klánja. A helyi rendőrség a múlt héten 94 embert vett őrizetbe.

Január 28-ig nyújtható be kérelem szőlő szerkezetátalakítási támogatásra

A szőlőültetvények korszerűsítését, a termelés hatékonyabbá tételét szolgáló támogatásra a 2020-2023 közötti időszakban 16 milliárd Ft érhető el. A pályázatok elbírálásánál elsőbbséget élveznek az integrált termelési láncokban résztvevő gazdák.

Varga Mihály: a magyar gazdaság továbbra is az Európai Unió élmezőnyében

A tavalyihoz hasonlóan az idei is jó éve lesz a magyar gazdaságnak a pénzügyminiszter óvatosan optimista várakozása szerint. Ennek érdekében a kormány újabb szerkezetátalakító, beruházás- és foglalkoztatás-ösztönző, adócsökkentő, az otthonteremtést és a lakásfelújításokat támogató lépésekre készül - mondta a Magyar Hírlap szombati számában megjelent interjúban Varga Mihály.

Idén is félmillió gyermek jut friss zöldséghez, gyümölcshöz és tejtermékhez az iskolaprogramokban

Több százezer gyermek jut friss zöldséghez, gyümölcshöz, valamint tejtermékhez az iskolatej-, valamint az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programokon keresztül, amelyre a kormány ebben a tanévben összesen 7,81 milliárd forintot fordít. Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programban 2309 általános iskola 536 ezer tanulója, az iskolatej programban pedig 2678 iskola 435 ezer diákja vesz részt.