Back to top

Méhészeti dendrológia – „beharangozó”

Új, tematikus írássorozatot szeretnék indítani a fenti címen, melynek célja a méhészeti szempontból fontos fa- és cserjefajok, illetve esetenként fajták vagy alfajok részletes bemutatása.

A dendrológia az „élő fák tudománya”, a növényrendszertannak a fás növényekkel foglalkozó ága. A mai méhészeti ágazatban a mezőgazdasági és erdei (fás- és lágyszárú) hordásnövények, vagyis a méhlegelőink ismerete kulcskérdés a méhész számára.

Leendő írásaimmal célom tehát megismertetni a méhésztársakat a hazai fa- és cserjefajokkal, valamint az erdőgazdasági termesztésbe vont exóta (nem őshonos, rendszerint más kontinensről vagy klímaövből behozott) fás növényekkel,

azok morfológiai (alaktani) és ökológiai sajátosságaival, és természetesen méhészeti tulajdonságaival. Ezen kibővített szakmai ismeretek birtokában hatékonyabban tudunk gazdálkodni, vándorolni vagy éppen környezetünkben méhlegelő-fejlesztéseket végrehajtani.

Egy mai modern méhésznek nagyon sok mindenhez kell értenie, sokrétű tudásanyagot kell felhalmoznia annak érdekében, hogy hatékonyan tudjon méhészkedni. Szüksége van (méh)biológiai ismeretekre, kémiai ismeretekre (a vegyszer- és gyógyszerhasználat miatt). Jó, ha ért az asztalosmunkákhoz, gépekhez, elektromossághoz, logisztikához. Rendelkezik vállalkozási, pénzügyi, adózási, jogi ismeretekkel és még hosszan lehetne sorolni. Ahhoz, hogy sikeresek, eredményesek legyünk, szinte valóságos polihisztornak kell lennünk. Mindennek megvan a terhe, de természetesen a maga szépsége is. Mindezek mellett ismernünk kell a nektárt, virágport, édesharmatot és propoliszt (vagyis a hordást) biztosító növényeket, azok ökológiai, termőhelyi igényeit, fenológiai (virágzási) tulajdonságaikat.

A kezdet kezdetén a természet ismerete nélkülözhetetlen volt az emberi lét fenntartásához.

A gyűjtögető, vadászó, halászó őseinknek ismernie kellett, mely bogyók, gombák mérgezőek. Mely növények vagy természetes anyagok (pl. a propolisz vagy más néven méhszurok) gyógyhatásúak, amelyekkel a sebeket fertőtleníteni lehet. Ismerniük kellett az állatok szokásait, hogyan lehet őket becserkészni, zsákmányként elejteni vagy éppen háziasítani. Hogyan kell a méhektől a mézüket „elrabolni” anélkül, hogy elpusztulnának és az ember számára se legyen végzetes a találkozás velük –, hogy csak néhány példát említsek. Ezt az ismeretanyagot generációról generációra adták tovább. A természeti népeknél, bizonyos törzseknél a mai napig megfigyelhető mindez. A városiasodás, az urbanizáció később olyan mértékűvé vált, hogy ez a tudás megkopott. Szakmák alakultak és már nem feltétlenül kellett mindenkinek mindenhez értenie, csak bizonyos szakterületekhez. (A méhészetben viszont éppen az a csodálatos, hogy műveléséhez nagyon sok mindenhez kell érteni napjainkban is.) A városokat hatalmas falakkal vették körül, mely védelmet nyújtott az ott élők számára. Ezzel együtt el is választották magukat az őket körülvevő természeti környezettől, az erdőktől-mezőktől. Caius Plinius (Kr. u. 23/24 – Kr. u. 79) római író, polihisztor korabeli megállapítása jó bizonyíték minderre:

„Nem győzök csodálkozni azon, hogy egyes fák ismerete teljesen elenyészett, még a nevüket is elfelejtették az emberek!” Ha akkor igaz volt ez a mondás, mennyire igaz a mai modern korra?

Különböző internetes méhészeti fórumokon, közösségi médiaoldalak zárt csoportjaiban ugyanezt tapasztalom. A méhésztársak linkelik be a virágzó állapotban lévő, méhek által látogatott különböző fa- és cserjefajok fényképeit azzal, hogy: „Ez milyen növény? Nagyon érdekelne, mert nagyon járják!” Figyelem ilyenkor a reakciókat. Tényleg van olyan, hogy alapvető méhészeti növényről nem tudják, hogy mi az és ez olykor tényleg bosszantó. Az internet világában nem olyan nehéz utánajárni bárminek, sokan mégsem veszik a fáradságot, inkább egyből a fórumokon kérdeznek. Máskor van olyan kép is, amely még a tapasztaltabb méhésztársaknak is fogós kérdés. Ezért hadd adjak erre egy kis segítséget! Két alkalmazást (okostelefonra letölthető applikációt) szeretnék bemutatni, amely segít a dendrológia tudományában tájékozódni.

Az egyiket az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) készítette. Nagyon szellemesen, Fa-Book interaktív fahatározó névre keresztelték ezt az alkalmazást (a legnagyobb közösségi médiaoldalra hajaz az elnevezése). Ez az applikáció okostelefonra és tabletre ingyenesen letölthető (lásd illusztrációk), mely több mint 100 fa- és cserjefaj terepi meghatározásához nyújt segítséget. (1. kép)

Letöltés után offline is használható (tehát nem kell a használatához internetkapcsolat), menüje egyszerűen, könnyen kezelhető, jelkulcsa átlátható, képanyaga egységes, tudományos igényű. A morfológiai, felismerési bélyegek jól ki vannak emelve a képeken és az egyes fajokhoz tartozó leírásban is (virág, levél, termés stb.).

A növényhatározóban választhatjuk a vizuális meghatározás funkciót (2. kép). Egyszerű ikonok segítségével szűkíthetjük a kört az előttünk álló növény egy-egy ismérve, jellemző bélyege alapján, míg el nem jutunk a keresett fajhoz, ahol aztán már a fotók teszik lehetővé a végső beazonosítást. A vizuális meghatározásnál először kiválasztjuk a Főkategóriát: Lombos vagy Tűlevelű. Következő lépésben a Megjelenés/Törzs típusát: Fa, Cserje vagy Lián. Ezt követően Levelek állása (szórt állású, átellenes állású, váltakozó állású), Levelek összetettsége (egyszerű levelű, szárnyas levelű hármas levelű, ötös levelű), Levelek/levélkék alakja (tojásdad, elliptikus, lándzsás, kerekded, karéjos, visszás, stb.), Levél széle (ép szélű, fogazott szélű, hullámos szélű, csipkés szélű) alapján szűkítjük a találatot. Virágzat típusa (ernyőszerű, ritkás, csomós, fürtszerű, barkás, stb.) Virág színe,

Virágzás ideje szintén fontos felismerési, fajra jellemző bélyeg lehet.

Végül a Termés állaga (száraz vagy húsos), Termés alakja (gömbölyded, hosszúkás, makk, egyszárnyú, kétszárnyú, stb.) és a Termés színe is jó útmutatást adhat. A Lexikon menüpontra kattintva ABC-sorrendben megkapjuk a 111 fa- és cserjefajnak a névsorát magyar névvel, alatta pedig a kettős nevezéktanban alkalmazott tudományos (latin) neve is fel van tüntetve (3. kép).

Összegzés

Nagy fába vágom a fejszém a tervezett írásaimmal, de bízom benne, hogy segíthetem az eligazodást a hordást biztosító fák és cserjék szép és változatos világában! Hosszú távú célom, hogy egyszer a Magyar Méhészeti Nemzeti Programba bekerüljön a méhlegelő-fejlesztés támogatása fák és cserjék ültetésével. Ezt a törekvést szeretném megalapozni eme írássorozattal!

Minden név előtt a fajra jellemző kis fénykép is található. A nyílra kattintva továbbléphetünk a választott fajra. Felül jellemző képeket lehet lapozgatni a levélről, virágzatról és termésről (4. kép).

A kép alatt a faj részletes leírása, jellemzése olvasható. A keresés sávba begépelhetjük a keresett fafajt, így nem kell az egész fajlistát végigböngésznünk. A program talán egyetlen hiányosságának az róható fel, hogy a fajok megjelenését - habitusát bemutató „egész alakos” képeket nem tartalmaz.

Az applikációhoz tartozik egy honlap is (www.fabook.oee.hu), ahonnan a fotótár képei szabadon letölthetők és a forrás megjelölésével (Forrás: Országos Erdészeti Egyesület) szabadon felhasználhatók.

A másik alkalmazás a TERRA Alapítvány gondozásában készült Fa-lexikon és határozó hasonló tematikával, mint az előzőleg bemutatott. A fajlistában ABC-sorrendben keresgélhetünk magyar, illetve latin fajnév és családnév alapján is. Több idegenhonos, kertészeti vagy parkosításra alkalmazott fásszárú növényt mutat be, melyeknek számunkra méhészeti jelentősége is lehet. További segítség, hogy itt a fák teljes alakjáról, habitusáról is vannak képek.

Remélem, hasznosnak bizonyul a méhészek számára ezeknek a programoknak a használata.

Lászka István Attila

okleveles erdőmérnök, okleveles agrár-mérnöktanár

Vanyarc/Domoszló

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Afrika válhat a méztermelés fellegvárává

Egy kanadai segélyszervezet révén három hetet töltöttem Etiópiában méhész szakértőként. Már az előkészületek során rá kellett döbbenjek, hogy abszolút félretájékozott vagyok erről a százmillió lakosú országról, ami tízszer akkora területű, mint Magyarország.

60 ezer méh és 50 kilogramm méz a plafonban

Hatalmas lépesméz mennyiségre bukkant Paul Wood ausztrál méhész egy brisbane-i nő otthonában, a mennyezet alatt.

Robotizált fejlődésmonitoring nemesítőknek

Az Illinois Egyetem két tanára által alapított EarthSense egy olyan robottal törne be a piacra, mely képes önállóan megfigyelni a nagy sortávolságra vetett haszonnövények – azaz elsősorban a kukorica – kísérleti parcelláit, és nyomon követni a növények fenotí­pusos megjelenését, illetve fenológiai fejlődését.

Az ősz a KAP-ról szól majd

Kétségkívül a Közös Agrárpolitika lesz a legfontosabb agrártéma az Európai Unióban ősszel, és várhatóan még a jövő év jelentős részében is. A vita érthetően tartja lázban a termelői szervezeteket és a tagállamokat: mindenekelőtt jelentős mennyiségű pénz elosztásáról van szó, amelyben egyelőre több a kérdőjel, mint a biztos pont.

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

"Védőoltás" méhbetegségek ellen - egy felfedezés lehetőségei

A méhek egymás etetése során ismerik meg a lehetséges korokozók génjeit, melyek ellen aztán küzdeni is képesek. A kérdés, hogy ennek alapján "oltóanyagok" is létrehozhatóak-e a méhek egészségének védelmében.

Magyartarkákkal tartják fenn a Böddi-szék szikes vízi élőhelyeit

Magyartarka üsző gulya érkezett a Böddi-székre, ahol a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság legelőterületeit vehették birtokba. Az állatok legelésükkel hozzájárulnak a szikes élőhelyek természetességének javulásához, a szikes tavakra jellemző változatos élővilág megőrzéséhez.

Swarm: a mezőgazdasági gépesítés jövője?

Általánosnak látszik a vélekedés, hogy a gumikerekekkel szerelt erőgépek elérték ésszerű határaikat, és a jövőben a rajokban – elterjedt angol kifejezéssel swarm – együttműködő, autonóm működésre képes gépek meghatározó szerepet játszhatnak a szántóföldi munkákban.

Jogszerű faanyag-kereskedelemmel a magyar erdők védelméért

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a magyar erdő- és favagyon, valamint a jogkövető faanyagkereskedők védelme érdekében a hazai faanyagkereskedelmi lánc egészét felügyeli. A hatóság az eddigi ellenőrzések tapasztalatai alapján összegezte a fatermékek jogszerű kereskedelmének alapvető követelményeit. Az összefoglaló tájékoztató ezentúl minden érdeklődő számára elérhető a Nébih honlapján.

Ezzel az applikációval növelhető az alma terméshozama

Milyen jó lenne tudni, mikor jött el a megfelelő időpont az alma öntözésére, trágyázásra és permetezésére. A termelőknek nem kell már ilyen kérdéseken rágódniuk. Szerbiában kifejlesztettek egy mezőgazdasági alkalmazást, kifejezetten almatermelők részére.