Back to top

Kék papírtálcán a szatymazi barack

A hazai őszibarack zöme a Budapesti Nagybani Piacon talál vevőre, a termesztők önállóan értékesítik. Ezen kellene változtatni a Dél-alföldi Őszibarack-termesztők Szövetsége vezetői szerint. Gyuris Mihály és Vass Károly szervezésében új csomagolóanyagot vezetnek be a szatymazi térségben. A hagyományos csomagolás annyiban változik, hogy papír sejttálca kerül a ládába.

A hagyományos csomagolás a papírral bélelt farekesz, amibe kézzel sorolják az azonos méretű gyümölcsöt. Ez annyiban változik, ha minden jól megy, hogy

papír sejttálca kerül a ládába, ami jobban védi a nyomódásra különösen érzékeny őszibarackot és nektarint.

Gyuris Mihály és Vass Károly az új csomagolással
Fotó: Horváth Csilla
Az ötletet a Fruit Logistica kiállításon történt látogatás követte, ahol Vass Károly több csomagolóanyag-gyártót keresett föl, végül a spanyol mellett döntöttek. Egyelőre 70 ezer darab tálcát rendeltek, ami átlagosan egy hét alatt elfogyna. Azért csak ekkora mennyiséggel indulnak, mert a tavalyi és az idei fagykár nagy bizonytalanságot keltett a termesztőkben, csak tizenketten csatlakoztak a kezdeményezéshez.

Az idei fagy többször visszatérően érte a szatymazi termőtájat, fajtától és fekvéstől függően 20-90 százalék a terméskiesés. Teljes termés sehol nincs a térségben, és fajták szerint sem tudtak jobb vagy rosszabb fagytűrést megállapítani, olyan változatos volt a kiesés. Tavaly pedig szinte semmi nem termett, és még azelőtt kellett indítani az idei termesztést, hogy márciusban megérkezett volna a kárenyhítés. Ez nagy érvágás volt mindenkinek.

Egy láda csomagolása 20-30 százalékkal kerül többe a termesztőknek, viszont a különbözet megtérülhet a hatékonyabb munka miatt.

Fotó: Horváth Csilla

Még a gyakorlott sorolók munkáját is megkönnyíti a gyümölcs méretéhez alkalmazkodó sejttálca, és sokkal szemrevalóbb a végeredmény.

Igaz, egy ládába 2-3 szemmel kevesebb barack kerül, viszont kevésbé sérül, és az üzletben megdöntve is ki lehet rakni a ládát, nem gurul el a gyümölcs akkor sem, ha már kivettek közülük néhányat.

A vásárláshoz csomagolóanyag-nagykereskedő segítségére volt szükség, és egyelőre nem rendeltek annyit, hogy közvetlenül tudott volna szállítani a gyár, viszonylag lassan, gyűjtőkamionban érkezik az első adag. Körülbelül 200 ezer darabnál lehetett volna egy kamionnal rendelni belőle.

Készíttettek egy sarokcímkét is, ami az áru magyar eredetére hívja föl a figyelmet. Mint mondják, érzékelhető, hogy a vevők a magyar gyümölcsöt keresik, és bizonyos határokon belül többet is hajlandók fizetni érte. Mindenképpen fontos hangsúlyozni tehát, hogy magyar barackról van szó. A címkén helyet hagytak a termesztő nevét hirdető matricának is.

A következő lépés a közös értékesítés kell hogy legyen, mert folyamatosan szűkül a piaci forgalom, láncokba pedig senki nem tud önállóan beszállítani.

Új és hagyományos ládák egymás mellett
Fotó: Horváth Csilla
Ahhoz egységes árualap kell, ha nem is egy fajtából adott időszakban, de legalább hasonló minőségű őszibarackot kell kínálni. Akkor pedig válogatógépre is szükség lesz, egyet éppen kipróbál Gyuris Mihály a Hand Kft. jóvoltából. Eddig ez a legkíméletesebb berendezés, amit látott. Sajnos a mostani kertészeti géptámogatásba nem tartoznak bele a posztharveszt műveletekre való gépek, ezen változtatni kellene. Nagy szükség van ezekre a berendezésekre, akár még nagyobb arányú támogatással, hangsúlyozták a termesztők.

A másik komoly korlátozó tényező a termésbiztonság. Most legalább 30 százalékos a veszteség, tavaly 90 volt, ezt nem lehet sokáig kompenzálni. Sajnos a leghatékonyabb fagyvédelmi berendezést, a paraffingyertyák beszerzését nem támogatják, de a szélgépét igen, bár ahhoz is jó volna a jelenleginél nagyobb arányú támogatás.

A barackidényből még két hónap van hátra, nőnek a mennyiségek is, mert a korai fajtáknál volt a legnagyobb a fagykár.

A mostani meleg, napos idő kedvez a minőségnek, finom gyümölcsöt tudnak kínálni.

Az új, sejttálcás csomagolást néhány kiválasztott vevőn tesztelik, aztán kiderül, mennyire fogadókész rá a piac. Mert magyar gyümölcs ide vagy oda, az ár határozza meg leginkább, hogy az import vagy a hazai a kelendőbb a kereskedők közt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Inváziós bambusz

Mind több gondot okoz Nagy-Britanniában a sok kertbe ültetett, igen dekoratív, gyorsan növő, örökzöld, kiváló térhatároló, de rendkívül erősen sarjadó, már-már invazív növénnyé váló botnád, illetve bambusz (egyelőre még nem sorolták az üldözendő és irtandó idegenhonos inváziós fajok közé).

A Nestlé csaknem 2 milliárd svájci frankot ruház be a csomagolási megoldások fejlesztésébe

Csaknem 2 milliárd svájci frankot ruház be a Nestlé, hogy áttérjen az újonnan gyártott műanyagokról az élelmiszeripari minőségű újrahasznosított műanyagok használatára és felgyorsítsa az innovatív fenntartható csomagolási megoldások fejlesztését - közölte a svájci élelmiszeripari vállalat csütörtökön.

Az éghajlatváltozás lesz a Grüne Woche 2020 fő témája

A fenntarthatóság, a természeti erőforrások megőrzése és a környezetbarát termelési módszerek lesznek a leginkább terítéken a világ vezető mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti vásárán. Még meg sem nyílt a kiállítás, máris rekordok születtek: 72 országból több mint 1800 kiállító mutatja be termékeit. A partnerország idén Horvátország, amely „A mezőgazdaság kultúráját” viszi el Berlinbe.

Lisztharmat, varasodás, és a többi klasszikus almabetegség – mire számíthatunk az idén?

Almatermésű gyümölcsféléinket 2019-ben sem kímélték a betegségek, és talán nem lep meg senkit, ha kijelentjük, hogy az idén is lesz velük növényvédelmi tennivaló. De lássuk részletesebben, milyen következtetések vonhatók le az egyes károsítók tavalyi aktivitásából.

Francia ötletek - mi is használhatjuk

A francia vasúti dolgozók hetekig elhúzódó sztrájkja ellenére sokakat vonz a 34. SIVAL nemzetközi kertészeti kiállítás Angers-ban. A korábbi évekhez képest 4000 négyzetméterrel nagyobb területen mintegy 700 cég vonultatja föl termékeit, szolgáltatásait. Nem meglepően, ezen a kiállításon is az innováció van a középpontban, a kapcsolódó fórumokon pedig központi téma a klímaváltozás.

Nincs idejük termeszteni, annyi egyebet várnak el tőlük

Dinamikusan növekszik a szabadföldi zöldségek termőfelülete Németországban, az idei évben viszont a klasszikus termesztéstechnológiai kérdéseket háttérbe fogják szorítani az egyebek, a gazdáknak elsősorban a társadalom és a politika támasztotta kihívásokkal kell megküzdeniük.

Működik az ötletláda

A jó gyakorlatok megosztása céljából tavaly a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Igazgatósága Fejlődjünk együtt! címmel szervezett szemléletformáló üzemlátogatásokat élelmiszeripari vállalkozások számára. Mindenekelőtt arra irányították rá a figyelmet, hogy hosszú távon azok a cégek lehetnek sikeresek, amelyek alkalmazkodnak a piaci környezethez.