Back to top

Bálnaszobrok figyelmeztetnek a hulladékproblémára Budapesten

A Greenpeace életnagyságú, hulladékokból kiemelkedő bálnaszobrokkal hívja fel a figyelmet a Kossuth téren, a Parlament előtt a műanyagszennyezés mindenkit érintő problémájára.

Az akcióra a műanyagmentes július akció keretében kerül sor, ami jó alkalom arra, hogy egyénileg is nemet mondjunk az egyszer használatos műanyagokra, azonban ez önmagában nem elég, sokkal átfogóbb változásokra van szükség - hangsúlyozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője kedden a Kossuth téren.

Fotó: MTI - Szigetváry Zsolt

A Greenpeace Magyarország a kormánytól is lépéseket vár, így petíciójában - amelyhez már csaknem 200 ezer ember csatlakozott - az egyszer használatos műanyag szatyrok betiltását követeli.

A Greenpeace műanyagszemét-tengerből kiemelkedő három és hat méter magas bálnákat ábrázoló installációjához nyolc olasz strandon gyűjtötték a szemetet.

A több országban már kiállított bálnák két napon át lesznek láthatók Budapesten, kedden délig a Parlament előtt, szerdán pedig a Deák Ferenc téri templom előtt figyelmeztetnek a világunkat elárasztó műanyagszennyezésre. Az installációt ezt követően Lengyelországban állítják ki.

Simon Gergely a sajtótájékoztatón elmondta: eddig több ország tett már hatékony lépéseket a műanyagszennyezés ellen, így Romániában ettől az évtől jelentősen korlátozták az eldobható zacskók forgalmazását, Ausztriában pedig a napokban döntöttek a műanyagzacskók teljes körű betiltásáról.

A környezetvédő felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarországon továbbra sincs érdemi döntés a műanyagáradat megállítására.

Mint mondta, évente 300 millió tonna műanyagot termelünk, aminek körülbelül a fele egyszer használatos műanyag. Egy friss adat szerint Magyarország legnagyobb folyója, a Duna naponta 4,2 tonna műanyag hulladékot szállít a Fekete-tengerbe. "Tehát mi is hozzájárulunk a műanyagszennyezéshez" - figyelmeztetett Simon Gergely.

Felidézte, hogy a Greenpeace Magyarország a greenpeace.hu/stopmuanyag petíciós oldalon tavaly kezdett aláírást gyűjteni az egyszer használatos műanyag szatyrok betiltásáért.

Ezt követően a szervezet a petícióhoz tavaly őszig csatlakozó 120 ezer aláírót képviselve kereste meg az illetékes minisztériumot.

Az eldobható műanyagok, ezen belül

a zacskók korlátozásáról szóló törvénytervezetet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) el is készítette, azonban azt a kormányzat végül nem támogatta,

és azóta sem tett semmit a műanyagszennyezés ellen - közölte Simon Gergely. Mint felidézte, későbbre ígértek döntést, amikor megszületik az uniós jogszabály. Időközben ez megtörtént, a szervezet petíciójához pedig eddig csaknem 200 ezer ember csatlakozott. Ezért ismét felhívjuk a döntéshozók figyelmét a műanyagzacskók betiltására - mondta.

A környezetvédő beszélt arról is, hogy a műanyagok begyűjtése közben az derült ki, hogy a műanyaghulladékok többségéért ugyanazok a nagyvállalatok felelősek a világon mindenhol, példaként a Coca-Colát, az Unilevert és a többi között a Nestlét említette.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Együttműködik az MME és a Főkert Budapest élővilágának védelme érdekében

Együttműködési megállapodás született a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Főkert Nonprofit Zrt. között Budapest élővilágának védelme érdekében.

Légkondicionált méhkas és precíziós öntözés a forróság ellen

A globális felmelegedés néhány észak-afrikai ország mezőgazdaságára komoly nyomást gyakorol. Negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében Tunéziában a startupok a méhek megmentését és a vízmegtakarítást tűzték ki célul.

Mohafalakkal a szálló por ellen

A szállópor magas koncentrációja ma már nem csak a városokban hanem a környező agglomerációs településeken is komoly probléma lett. A közelmúltban ismertették az első eredményeit annak a kutatásnak, amely során a szálló por megkötésére mohafalakat használtak.

Elég egy kis lóbab, vagy annál azért több kell?

Pozitív-e a vadméhek szempontjából egy lóbabbal bevetett szántóföldi tábla? Német kutatók jártak utána a kérdésnek, és arra jutottak, hogy a poszméhek sokat profitáltak belőle, a többi vadméhfajnak viszont muszáj, hogy legyen a környéken valamennyi félig-meddig természetes élőhely is.

Rejtélyes kórokozó pusztít a vizekben, aggódnak a horvátok a sonkakagyló miatt

A nagy sonkakagyló (Pinna nobilis) a Földközi-tenger legnagyobb kagylója. Kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon.

39 ezer éves medvéket találtak Szibériában

A tudósok világraszóló felfedezésnek tartják. Két medve, egy felnőtt és egy fiatal állat, kiváló állapotban megőrződött tetemét találták meg a rénszarvas pásztorok Szibériában, Jakutföldön.

Megkésve

"Döngölt vályogfalak között csepp gyertya lángja táncolt, apró fénye simogatta a falakat. Dohos asztalon bor és frissen szedett virág állott, mindkettő butellában. Egy kuvasz feküdt lábnál, álmaiban juhokat hajtott zöld legelőn" – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.