Back to top

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

A cikksorozat előző részeit itt találja.

Míg bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül-raktározódik a tavaszi vegyes virágméz is, a méhészeti szezon első pörgetnivalója.

Kökény, madárcseresznye, vadkörte, vadrózsa és galagonyák virágaik színével menyasszonyként vagy éppen koszorúslányként öltöznek fel ebben az időszakban. Szemet gyönyörködtető látvány ilyenkor az erdő, az erdőszegély, a rét, a felhagyott legelő. (Ha ilyenkor közlekedik a méhész autóval, bizony nem az útra koncentrál.) Az erdő életében a cserjéknek nagyon nagy a jelentőségük. Bár hasznosítható faanyagot nem sokat adnak, jelenlétükkel hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez, nektárt, virágport, gyümölcsöt, tehát táplálékot, s ezzel együtt élőhelyet biztosítanak sok élőlény számára. Az erdőszegélyek lezárásával pedig biztosítják az erdei mikroklíma fenntartását, védelmezve például a számunkra legfontosabb akácosokat a hideg betörése, a kései fagyok kedvezőtlen hatásai ellen vagy legalább mérsékelve azok károkozását.

Kökény

A kökény (Prunus spinosa) egyike a leggyakoribb cserjéinknek. Növényrendszertani besorolását tekintve a rózsafélék családjába, a szilvafélék alcsaládjába tartozik. Népies nevei boronafa, koronafa, ekegúzs, kökönye, zabszilva, tövisfa. Az árterek és a szikes puszták kivételével szinte mindenhol előfordul, akár 1500 m-es tengerszint feletti magasságig is felhúzódik. Domb- és hegyoldalak, bokorerdők, ruderáliák, felhagyott legelők, napfényben gazdag erdők, cseres-tölgyesek tipikus cserjéje. Messzire kúszó gyökereivel, gyökérsarjakkal terjeszkedve sarjtelepeket hoz létre, kisebb-nagyobb foltjai különösen virágzáskor, illetve a termése beérése során szembetűnő.

Termőhelyi igénye, morfológiája

Melegkedvelő, szárazságtűrő. Meszes és savanyú talajokon egyaránt megtalálható, de inkább a bázikus talajokat részesíti előnyben. Fényigényes. Lassú és szabálytalan növekedésű, hosszú életű, 1-4 m magas, lombhullató cserjefaj. Kérge sötétszürke, idősebb korában repedező. Hajtása szürkésbarna színű, a csúcsánál szőrös. A rövidhajtások tövisben végződnek (1. a. kép). Apró rügyei szórt (spirális) állásúak, többnyire hármas csoportokban állnak. Két virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kis méretű levelei (1. b. kép) elliptikus vagy lándzsás alakúak, szélük kissé fűrészes-csipkés, fonákjuk rendszerint molyhos. Virága kétivarú, fehér színű (2. kép) egy-másfél cm átmérőjű, ötszirmú és lombfakadás előtt, áprilisban virágzik. Csonthéjas termése szeptemberben érik, gömbölyded alakú, 10 mm átmérőjű, kékes-fekete színű, savanyú. Fanyarságából veszít, ha enyhén megcsípte a dér, ekkor megpuhul és enyhén édes íze lesz. Népi gyógyászatban vérnyomáscsökkentőnek is használják. Virágzata teaként hashajtó, míg terméséből készült lekvár viszont hasfogó hatású. Mézzel keverve gyógyhatású dzsem, vagy zselé készítésére használhatjuk.

Méhészeti jelentősége

Hordásnövényként, méhlegelőként méhészeti értéke a korai, tömeges virágpor-, még inkább a nektártermelésében rejlik, mivel igen sok virágot hoz. Népi megfigyelés viszont, hogy virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás (április az év legszelesebb hónapja!), ez nehezíti méheink gyűjtögető munkáját. Nektárjában főleg glükóz és fruktóz, kevesebb szacharóz van. Sárga színű nektármirigye a vacok belső oldalát béleli. Egy virág naponta 0,48-1,62 mg nektárt választ ki, átlagosan 30 % cukortartalommal. Régebbi, külföldi kutatások szerint hektáronként 25 kg méznek megfelelő nektárt választ ki.

Ültetése, telepítése

A kökény egy rendkívüli tág tűrőképességű növény, az éghajlat szélsőségeivel, a talajjal, a termőhellyel szemben igénytelen. Gyökérsarjról könnyen és gyorsan szaporodik, a mezőgazdasági művelésből kivont területeken elsőként jelenik meg. Méhészetekben akár élősövényként is alkalmazható. Méhlegelő javítására, korai hordás biztosítására jól használható. Csemetéi megvásárolhatók Borjád, Bóly, Berzence, Egeralja, Hajós, Gyula, Kapuvár, Kaposvár, Kecskemét és Sopron településeken működő erdészeti csemetekertekben.

Madárcseresznye

A madárcseresznye (Cerasus avium) a leggyakoribb vadgyümölcsünk. Mintegy 20 m magasra nő meg. Fája is igen értékes, bútorokat, belsőépítészeti elemeket készítenek belőle. Mindemellett a tavaszi virágzása és látványos őszi lombszíne erdeink egyik legszebb fájává teszi. Virágait elsősorban a méhek porozzák be, gyümölcse fontos táplálék az erdei állatok számára. Középhegységeink és dombvidékeink tölgyes társulásaiban fordul elő legfőképpen, de megjelenik a bükkös régióban is. Növekedése gyors (különösen fiatalabb korában), viszont rövid életű fafaj, 80 éves kornál ritkán él tovább.

Termőhelyi igénye, morfológiája

Kissé melegigényes, a rövidebb aszályos időszakokat jól elviseli. Többletvízhatástól független termőhelyeken él, ahol csak a csapadék, illetve az abból származó talajvíz áll rendelkezésére. Az elöntést és a magas talajvizet nem viseli el. Üde, mély, tápanyagban gazdag talajokat kedveli, inkább mészkedvelő. Idősebb korában fényigényes, de az oldalárnyalást tűri. Ezért gyakran találjuk erdőszegélyekben.

Kérge sokáig sima, fényes, vízszintes paracsíkokkal tarkított. Hajtása szürkés vagy vörösbarna, foltos. Rügyei szórt állásúak, tojásdad alakúak, a vesszőtől elállnak. A rövidhajtás végén a virágrügyek csoportosan helyezkednek el. Vesszője szürkés vagy vörösesbarna, foltos. Rügye szórt állású, szártól elálló, tojásdad alakú. Levele visszás tojásdad alakú, vékony lemezű, enyhén ráncos és matt felületű, széle fűrészes (3. a. kép). A levélnyélen, közel a levél vállához kettő piros színű mirigyszemölcs látható. Virágai kétivarúak, fehér színűek, 2-5-ösével csomókban nyílnak, hosszú kocsányon lógnak, ötszirmúak (3. b. kép). Lombfakadással egy időben, vagy közvetlenül előtte, zömmel április második felében, májusban virágzik. Termése csonthéjas, piros, majd fekete színű húsos termésburokkal. Júniusban érik. A termésen kívül a növény minden része enyhén mérgező, cianogén glikozidokat tartalmaz. Termését (magját) a madarak terjesztik.

Méhészeti jelentősége

A méhek a virágporát, illetve a nektárját a család fejlesztéséhez, fiasítás neveléséhez más egyidejűleg behordott virágporral, nektárral keverten használják föl. Más, a nemzetségéhez tartozó rokonfajaival (zselnicemeggy vagy májusfa, sajmeggy) jó hordást biztosít olyan időszakban, amikor már a méhek számára is kedvezőbb az időjárás a virágok látogatására.

Ültetése, telepítése

Akár utcafásításra is alkalmas. Mivel termésének húsos burka meglehetősen kicsi, termését illetéktelenek kevésbé fogják „leszüretelni”. Jól sarjad, metszést kevésbé igényli, mint a termesztett, kertészeti változatai. Nem kell aggódnia méhésznek a permetezések miatt, és betegségekkel szemben is ellenállóbb. Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács adatbázisa alapján (www.csemete.hu/letölthetőanyagok) 1 éves és/vagy 2 éves csemetéi az alábbi településeken működő csemetekertekben megvásárolhatók: Borjád, Bóly, Böhönye, Egeralja, Füzér, Gyula, Hajós, Igal, Iván, Kaposvár, Mohács, Nagykanizsa, Nagyvázsony, Nyíregyháza, Osli, Páli, Sásd, Sellye, Sárvár, Sokorópátka, Szentlőrinc, Zalaszentmihály. Iskolázott csemetével foglalkoznak Pórszombaton. (Folyt. köv.)

Lászka István Attila

okleveles erdőmérnök

agrár-mérnöktanár

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Foglalkozások a Szalajka-völgyben

Szilvásvárad hazánk egyik legismertebb települése, híres a gyönyörű és egyedülálló Szalajka-völgyéről. A Bükk legnevesebb és páratlan szépségű területe halmozza a természeti kincseket, növény- és állatvilága pedig sokszínű, így kiváló helyszíne az erdei iskolás foglalkozásoknak.

Veszélyes fűfaj terjed, jelezze, aki találkozik vele

Új, veszélyes inváziós faj, a homoki prérifű hazai elterjedését vizsgálják az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport, valamint a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. Az agresszív növény kiszorítja a hazai fajokat, és a legelő állatok sem fogyasztják.

Édes kiscicát mentettek, másnap kiderült: van "némi" gond

Az édes kiscicát a drávaszentesi állatmenhely vezetője találta, aki ideiglenes gazdihoz adta az állatot. A befogadó másnap jelezte, hogy valami „gond” van a macskával, nagyon vad, fújtat, nem házimacska módjára viselkedik.

500 kilós napszámosok a pusztában

Nem mindennapi napszámosokat alkalmaz a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága annak érdekében, hogy a holtágak és vízfolyások, a tavasszal vízzel megtelő szikes tavak ismét gazdag élővilágnak adjanak otthont, ahogyan évszázadokkal ezelőtt.

Közadakozásból épült újjá a Kékbegy-tanösvény pallósora Farmoson

Az országban egyedülálló, közösségi összefogással épült újjá a Farmosi Madárvárta területén található Kékbegy-tanösvényhez tartozó 200 méter hosszú pallóhíd, amely februárban egy nádas tűz során vált a lángok martalékává – mondta el Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Farmoson a Nagy-nádasba vezető pallósor és a tanösvény táblák avatásán.

Menő "Máltai Szeretetszolgálatos" táska a Spar-nál

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tiszaburai varrodájában készülő vászontáskákat értékesítenek mostantól az INTERSPAR hálózatában. Az eladások a hátrányos helyzetű település varróüzemében dolgozó lányokat és édesanyákat segítik, miközben környezetbarát alternatívát nyújtanak a bevásárlás során.

Világszerte súlyosbodik az édesvízi tavakat érintő nyári algavirágzás

Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás - állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.

Rágcsálóirtó mérgezi a hazai ragadozómadarakat

A nem megfelelően kihelyezett rágcsálóirtók sok ragadozómadár életét veszélyeztetik hazánkban – derül ki a Magyar Madártani Egyesület közleményéből.

Évi 55 milliárd forint kárt okoz a túl sok, vagy túl kevés víz

A Budapesten sorra kerülő Víz Világtalálkozón ezúttal a víz három drámájával (sok, kevés, szennyezett) foglalkoznak a szakemberek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára kiemelten fontos, hogy az eseményen víz- és az élelmiszerbiztonsági szempontból is konszenzusos és kedvező javaslatok, ajánlások, elhatározások szülessenek.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.