Back to top

Méhészeti dendrológia 3. rész - a tavaszi fás hordásnövények

Ahogyan a hőmérő higanyszála napról-napra egyre följebb húzódik, úgy kezdenek tömegével virítani a tavaszi aszpektus fás hordásnövényei: a vadgyümölcsök. Ilyenkor már a napi középhőmérséklet tartósan 10 oC fölött van, ez kedvez a méhek gyűjtögető-megporzó munkájának.

A cikksorozat előző részeit itt találja.

Míg bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül-raktározódik a tavaszi vegyes virágméz is, a méhészeti szezon első pörgetnivalója.

Kökény, madárcseresznye, vadkörte, vadrózsa és galagonyák virágaik színével menyasszonyként vagy éppen koszorúslányként öltöznek fel ebben az időszakban. Szemet gyönyörködtető látvány ilyenkor az erdő, az erdőszegély, a rét, a felhagyott legelő. (Ha ilyenkor közlekedik a méhész autóval, bizony nem az útra koncentrál.) Az erdő életében a cserjéknek nagyon nagy a jelentőségük. Bár hasznosítható faanyagot nem sokat adnak, jelenlétükkel hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez, nektárt, virágport, gyümölcsöt, tehát táplálékot, s ezzel együtt élőhelyet biztosítanak sok élőlény számára. Az erdőszegélyek lezárásával pedig biztosítják az erdei mikroklíma fenntartását, védelmezve például a számunkra legfontosabb akácosokat a hideg betörése, a kései fagyok kedvezőtlen hatásai ellen vagy legalább mérsékelve azok károkozását.

Kökény

A kökény (Prunus spinosa) egyike a leggyakoribb cserjéinknek. Növényrendszertani besorolását tekintve a rózsafélék családjába, a szilvafélék alcsaládjába tartozik. Népies nevei boronafa, koronafa, ekegúzs, kökönye, zabszilva, tövisfa. Az árterek és a szikes puszták kivételével szinte mindenhol előfordul, akár 1500 m-es tengerszint feletti magasságig is felhúzódik. Domb- és hegyoldalak, bokorerdők, ruderáliák, felhagyott legelők, napfényben gazdag erdők, cseres-tölgyesek tipikus cserjéje. Messzire kúszó gyökereivel, gyökérsarjakkal terjeszkedve sarjtelepeket hoz létre, kisebb-nagyobb foltjai különösen virágzáskor, illetve a termése beérése során szembetűnő.

Termőhelyi igénye, morfológiája

Melegkedvelő, szárazságtűrő. Meszes és savanyú talajokon egyaránt megtalálható, de inkább a bázikus talajokat részesíti előnyben. Fényigényes. Lassú és szabálytalan növekedésű, hosszú életű, 1-4 m magas, lombhullató cserjefaj. Kérge sötétszürke, idősebb korában repedező. Hajtása szürkésbarna színű, a csúcsánál szőrös. A rövidhajtások tövisben végződnek (1. a. kép). Apró rügyei szórt (spirális) állásúak, többnyire hármas csoportokban állnak. Két virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kis méretű levelei (1. b. kép) elliptikus vagy lándzsás alakúak, szélük kissé fűrészes-csipkés, fonákjuk rendszerint molyhos. Virága kétivarú, fehér színű (2. kép) egy-másfél cm átmérőjű, ötszirmú és lombfakadás előtt, áprilisban virágzik. Csonthéjas termése szeptemberben érik, gömbölyded alakú, 10 mm átmérőjű, kékes-fekete színű, savanyú. Fanyarságából veszít, ha enyhén megcsípte a dér, ekkor megpuhul és enyhén édes íze lesz. Népi gyógyászatban vérnyomáscsökkentőnek is használják. Virágzata teaként hashajtó, míg terméséből készült lekvár viszont hasfogó hatású. Mézzel keverve gyógyhatású dzsem, vagy zselé készítésére használhatjuk.

Méhészeti jelentősége

Hordásnövényként, méhlegelőként méhészeti értéke a korai, tömeges virágpor-, még inkább a nektártermelésében rejlik, mivel igen sok virágot hoz. Népi megfigyelés viszont, hogy virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás (április az év legszelesebb hónapja!), ez nehezíti méheink gyűjtögető munkáját. Nektárjában főleg glükóz és fruktóz, kevesebb szacharóz van. Sárga színű nektármirigye a vacok belső oldalát béleli. Egy virág naponta 0,48-1,62 mg nektárt választ ki, átlagosan 30 % cukortartalommal. Régebbi, külföldi kutatások szerint hektáronként 25 kg méznek megfelelő nektárt választ ki.

Ültetése, telepítése

A kökény egy rendkívüli tág tűrőképességű növény, az éghajlat szélsőségeivel, a talajjal, a termőhellyel szemben igénytelen. Gyökérsarjról könnyen és gyorsan szaporodik, a mezőgazdasági művelésből kivont területeken elsőként jelenik meg. Méhészetekben akár élősövényként is alkalmazható. Méhlegelő javítására, korai hordás biztosítására jól használható. Csemetéi megvásárolhatók Borjád, Bóly, Berzence, Egeralja, Hajós, Gyula, Kapuvár, Kaposvár, Kecskemét és Sopron településeken működő erdészeti csemetekertekben.

Madárcseresznye

A madárcseresznye (Cerasus avium) a leggyakoribb vadgyümölcsünk. Mintegy 20 m magasra nő meg. Fája is igen értékes, bútorokat, belsőépítészeti elemeket készítenek belőle. Mindemellett a tavaszi virágzása és látványos őszi lombszíne erdeink egyik legszebb fájává teszi. Virágait elsősorban a méhek porozzák be, gyümölcse fontos táplálék az erdei állatok számára. Középhegységeink és dombvidékeink tölgyes társulásaiban fordul elő legfőképpen, de megjelenik a bükkös régióban is. Növekedése gyors (különösen fiatalabb korában), viszont rövid életű fafaj, 80 éves kornál ritkán él tovább.

Termőhelyi igénye, morfológiája

Kissé melegigényes, a rövidebb aszályos időszakokat jól elviseli. Többletvízhatástól független termőhelyeken él, ahol csak a csapadék, illetve az abból származó talajvíz áll rendelkezésére. Az elöntést és a magas talajvizet nem viseli el. Üde, mély, tápanyagban gazdag talajokat kedveli, inkább mészkedvelő. Idősebb korában fényigényes, de az oldalárnyalást tűri. Ezért gyakran találjuk erdőszegélyekben.

Kérge sokáig sima, fényes, vízszintes paracsíkokkal tarkított. Hajtása szürkés vagy vörösbarna, foltos. Rügyei szórt állásúak, tojásdad alakúak, a vesszőtől elállnak. A rövidhajtás végén a virágrügyek csoportosan helyezkednek el. Vesszője szürkés vagy vörösesbarna, foltos. Rügye szórt állású, szártól elálló, tojásdad alakú. Levele visszás tojásdad alakú, vékony lemezű, enyhén ráncos és matt felületű, széle fűrészes (3. a. kép). A levélnyélen, közel a levél vállához kettő piros színű mirigyszemölcs látható. Virágai kétivarúak, fehér színűek, 2-5-ösével csomókban nyílnak, hosszú kocsányon lógnak, ötszirmúak (3. b. kép). Lombfakadással egy időben, vagy közvetlenül előtte, zömmel április második felében, májusban virágzik. Termése csonthéjas, piros, majd fekete színű húsos termésburokkal. Júniusban érik. A termésen kívül a növény minden része enyhén mérgező, cianogén glikozidokat tartalmaz. Termését (magját) a madarak terjesztik.

Méhészeti jelentősége

A méhek a virágporát, illetve a nektárját a család fejlesztéséhez, fiasítás neveléséhez más egyidejűleg behordott virágporral, nektárral keverten használják föl. Más, a nemzetségéhez tartozó rokonfajaival (zselnicemeggy vagy májusfa, sajmeggy) jó hordást biztosít olyan időszakban, amikor már a méhek számára is kedvezőbb az időjárás a virágok látogatására.

Ültetése, telepítése

Akár utcafásításra is alkalmas. Mivel termésének húsos burka meglehetősen kicsi, termését illetéktelenek kevésbé fogják „leszüretelni”. Jól sarjad, metszést kevésbé igényli, mint a termesztett, kertészeti változatai. Nem kell aggódnia méhésznek a permetezések miatt, és betegségekkel szemben is ellenállóbb. Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács adatbázisa alapján (www.csemete.hu/letölthetőanyagok) 1 éves és/vagy 2 éves csemetéi az alábbi településeken működő csemetekertekben megvásárolhatók: Borjád, Bóly, Böhönye, Egeralja, Füzér, Gyula, Hajós, Igal, Iván, Kaposvár, Mohács, Nagykanizsa, Nagyvázsony, Nyíregyháza, Osli, Páli, Sásd, Sellye, Sárvár, Sokorópátka, Szentlőrinc, Zalaszentmihály. Iskolázott csemetével foglalkoznak Pórszombaton. (Folyt. köv.)

Lászka István Attila

okleveles erdőmérnök

agrár-mérnöktanár

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rajzás: átok vagy áldás?

Vitathatatlanul a rajzás az egyik legnagyobb „zavar" a méhcsalád méztermelő folyamatában. Éppen ezért a méhészkedés modernizálódása óta a rajzásgátlás az egyik legnagyobb kihívás a méhész számára. Rengeteg módja ismert ennek, ami egymagában is mutatja, hogy valójában egyik sem tökéletes, különben nem lenne ennyiféle ilyen irányú kísérlet. E témáról olvashatnak írásomban.

„Rókás tojások” Győrszemeréről

A sokak által már jól ismert „rókás” emblémás tojás előállítója, a Fuchs Agrár Kft. újabb fejlesztésen van túl. A közelmúltban átadott győrszemerei telep tartási technológiája a hagyományos „paraszti-tanyasi” és a korszerű nagyüzemi rendszert ötvözi.

Minél több lehetőséget kell teremteni erdeink felfedezésére

Az Agrárminisztérium az erdők és a fával borított területek gyarapítása érdekében indította el az Országfásítási Programot, amelynek részeként a Településfásítási Programban mintegy 470 település részére biztosítottunk sorfákat, hogy belterületi ültetésekkel is felhívjuk a figyelmet az erdők fontosságára - mondta el Nagy István a „Muzsikál az erdő” - Mátrai Művészeti Napok megnyitóján, Gyöngyöspatán.

Erdészet a Bakony fővárosában

Magyarország legmagasabban fekvő városa, Zirc története több mint 800 évre tekint vissza. A Ciszterci Apátsághoz köthető, Bakony fővárosaként is emlegetett településen gazdálkodik a VERGA Zrt. Zirci Erdészete.

Teljes kikapcsolódásra vágyik? Keresse föl Kaszót!

Hazánk legnagyobb síkvidéki erdőtömbjét a Kaszó Zrt. kezeli. A rengeteg közepében, egy mesebeli kis településen, Kaszópusztán működik az erdőgazdaság központja, és ott várja a vendégeket a legendás kaszói vadászház és üdülő is. A térség vonzerejét növeli még a szintén az erdőgazdaság által működtetett kaszói kisvasút, amely az Európában is egyedülálló Baláta-tóhoz viszi a kirándulókat.

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

Óriási érdeklődés kísérte az Online Erdei Iskola sorozatot

Közel 120 ezren tekintették meg az Országos Erdészeti Egyesület által indított Online Erdei Iskola sorozat videóit az interneten. A május elején, a Madarak és fák napján kezdődött sorozat az állami és magán erdőgazdaságok rendhagyó erdei iskolai foglalkozásait mutatta be a járványhelyzet miatt otthon lévő iskolás gyerekeknek.

Csak a kiváló minőségű méz versenyképes

A Gyöngyös-patak mentén, Kőszegtől néhány kilométerre sok szempontból ideális a környezet a méhészkedéshez, amit az is bizonyít, hogy Balogh Ferenc jelenleg 180 méhcsaláddal már 15 éve sikeresen folytatja a mesterséget itt.

A kacsatojástól a hizlalásig

A tojásrakások megkezdése szempontjából a kacsa az egyik legkorábban tojó víziszárnyasunk, amennyiben természetes körülmények között tartjuk. Azonban ez csak általánosságban mondható, mivel egyes fajták esetében ez eltérő lehet. Aki a fajtaválasztáson túl van, fel kell mérnie a lehetőségeket, hol, milyen tojás vagy állat vásárlására van mód.

Együttműködési megállapodást írt alá a magyar és a szlovén agrárminiszter

A fenntartható erdőgazdálkodásról írt alá megállapodást és a Közös Agrárpolitikáról tárgyalt Nagy István agrárminiszter és Dr. Aleksandra Pivec szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezésügyi miniszter. A találkozón a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy közösen kell fellépni a primőr termékek és a piacvédelem területén az Európai Unióban.