Back to top

Vadgazdának, mezőgazdásznak egyaránt megérné

A globális népességnövekedés hatására egyre több és nagyobb területet vonnak mezőgazdasági művelés alá népélelmezési okokból, ami jelentős élőhely-romlással és -vesztéssel jár. Az egysíkú, nagytáblás monokultúrák a vad számára nem biztosítják a megfelelő élőhely-szükségletet, amit egyes vadfajok állománycsökkenéssel jeleznek vissza a vadgazda felé.

Ebben a cipőben jár jelen esetben apróvadállományunk, ami napjainkban folyamatos, egyben jelentős állománycsökkenést mutat.

Sokat segíthet a helyzeten, ha egyes (minél több) területeken mezőgazdasági termelés helyett vadföldlétesítéssel próbálkoznának.

A vadföld olyan kultúra, amelyet azzal a céllal telepítünk, hogy a vadállomány populációdinamikájában kedvező változást érjünk el. A vadföld, mint „igénytelen” terület, nem érzékeny kedvezőtlen termőhelyi adottságokra, és viszontagságos körülmények között is annyi táplálékot és takarást ad a mezei élőhelyet használó vadnak, ami számára bőven megfelelő.

A vadföld létesítésénél alapvető szempont, hogy „mozaikszerűen”, fasorok közelében keletkezzenek.

Érdemes egy egybefüggő 10-15 hektáros terület helyett több, kisebb, „mozaikszerűen” elhelyezett 2-3 hektáros területeket kialakítani különböző növénykultúrákkal. A vadföldnek két meghatározó célja van: egyfelől természetes táplálékforrást biztosít a vadnak (lábon áll a takarmány), másfelől csökkenti az erdei, illetve mezőgazdasági vadkár mértékét. A háborítatlan vadföld a könnyen megszerezhető táplálék miatt mágnesként vonzza a vadat, így a termesztett növénykultúrába lényegesen kevesebb kár esik. Ehhez viszont szükséges, hogy a vadföld ne legyen vadászva és minimális zavarás érje.

A vadföld a folyamatos vegetációs időszakban energia-, vitamin- és ásványianyag-forrást biztosít a vadállománynak, emellett búvó és szaporodási helyül is szolgál.

Az apróvad részére termeszthetünk takarmányrepcét, napraforgót, lucernát, esetleg szarvaskerepet; nagyvadfajainknak pedig takarmánykáposzta, különböző pillangósok, mézontófű, illetve a csicsóka is alkalmas.

A vadföldön betakarított takarmány ínséges időkben akár téli táplálékul is szolgálhat a vadnak. A vadföldlétesítés a mezőgazdásznak és a vadgazdának, valamint a vadnak is egyaránt a hasznára válik.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A bőgésre kész a fegyverzet

A szarvas agancsának ciklikus fejlődése egyedülálló folyamat a természetben. Hiszen az évenként lehullajtott majd újranövesztett agancs kiemelkedő példája egy „szerv” teljes regenerálódásának. A gímbika mintegy 100-120 nap leforgása alatt építi (rakja) fel az akár 14-17 kilogrammos fejdíszét. Ez megközelítőleg napi 1-2 centiméteres növekedést jelent ágvégenként.

Ők a világ leggyorsabb madarai

Hihetetlennek hangzik, de a szirti sas elérheti a 320 km/óra sebességet. A vándorsólyom pedig még ennél is gyorsabban tud repülni.

A kevesebb mesterséges szelekcióval tenyésztett kutyafajták viselkedése közelebb áll a farkasokéhoz

Azok a kutyafajták, melyek tenyésztésében régóta szerepet játszik a mesterséges szelekció, kevésbé bírnak a farkasokéhoz hasonló viselkedési formákkal, mint a többi fajta - jöttek rá a Milánói és Pisai Egyetem tudósai. Ehhez három fajtával végeztek kísérleteket, melynek eredményei a A Royal Society Open Science című lapban jelent meg.

Szarvasvarjú – nem mindenkinek!

Hazánkra az elmúlt évtizedben jellemző, hogy rendkívül sok olyan díszmadár érkezett, melyet korábban még soha nem tartottak magángyűjteményekben. Ilyen faj például a kaffer szarvasvarjú, mely nagy termete és magas takarmányozási költségei miatt csak kevesek számára elérhető.

Bálázók új generációja

Tömörebb bálák, nagyobb hatékonyság: a francia- svájci KUHN piacra dobta a nagy szögletes bálázók új generációját.

Hamarosan indul az őszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni vakcinázása idén ősszel sem marad el, ezért az előző évek gyakorlata szerint ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2019. október 5-től zajlik majd hazánk déli és keleti megyéiben.

Mi történik? Tömegesen jelölik meg zöld keresztekkel a földeket

A német gazdák tömegesen jelölik meg zöldre festett keresztekkel a földjeiket, hogy így hívják fel a figyelmet a kormány által szeptember elején elfogadott agrárkörnyezetvédelmi törvénycsomag lehetséges negatív következményeire – számol be az Agrarheute és a Die Welt.

Változóban a svájci mezőgazdaság

A svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az országban jelenleg 50 852 mezőgazdasági üzem 1,04 millió hektáron gazdálkodik. A legutóbbi felméréshez képest a gazdaságok száma 1,5 százalékkal csökkent.

A földek emberei

A munka öröméből, hogy hasznot hajtunk, hogy szép, amit csinálunk, eleinte semmit sem vettem észre. Minden ridegnek látszott, koszos volt, szúrt és fájt. A deréktáj igazi veszélyzóna. Életem első igazi paprikaszedésén, amikor alig tízévesen megkaptam a felnőtteknek járó duplasort és az ezzel járó felelősséget (egy szem nem sok, annyi nem maradhatott száron), apám, beavatásul, gúnyt űzött belőlem.

Benedek Elek, a gazda

Idén ünnepeljük Benedek Elek (1859. szeptember 30–1929. augusztus 17.) születésének 160. évfordulóját. Kevesen tudják, hogy az elsősorban meseíróként számon tartott író a föld gyermeke, aki szülőfalujában mintagazdaságot hozott létre, több ezer fát ültetett, és a Madarak és fák napjának lelkes támogatója, terjesztője volt.