Varga Marianna a Kertészeti Egyetemen végzett gyümölcskertészként, majd a borászatba is belekóstolt, de végül mégis a teákba szeretett bele igazán, és Angliában teaszakértővé képezte magát. Tavaly itthon vágott bele a próbatermesztésbe, és a Magyar Mezőgazdaságnak mesélt az első év tapasztalatairól, örömeiről, kudarcairól.
2018. július 13-án ültették el az első, mintegy 500 teacserjét Galgahévízen, vagyis a Kínában őshonos Camellia sinensist. Ez már önmagában egyedülálló vállalkozás volt,
mert előtte Magyarországon még senki nem próbálkozott ezzel. Marianna felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon sok növényből készítünk teát, de itt egy Kínából származó teacserjéről, annak is egy holland nemesítésű, hidegtűrő változatáról van szó.
Rajta kívül még 14 termelő ültette el tavaly a teacserjéket, összesen több mint 2000 tövet, és várták az első telet, ekkor derült ugyanis ki, hogy hogyan bírja a magyar telet a növény. Marianna azt mondja,
a téli hónapokat viszonylag szépen átveszélték a növények – fólia alatti és szabadföldi átteleltetéssel egyaránt kísérleteztek a termelők, illetve fagyvédelmi céllal mulcsozták is -, a hideg tavasz, a fagyok azonban megviselték a növényeket, sok elfagyott.
Galgahévízen kívül Nagymaroson, Pilismaróton, Kaposfőn, Szentendrén, Alsónémediben, Kecelen és Dabason telepítettek teát. Úgy tervezte, hogy márciusban – ahol volt, ott - leszedik a fóliát, kitakarják a töveket, amennyire szükséges visszametszik az elfagyott hajtásvégeket, és beindulhat a zöld növekedés, majd az első teaszüret. A teát tavasztól nagyjából októberig lehet szedni. A tavasz azonban nagyon hideg és esős volt, és májusban is sokszor csak 10-12 fok volt a nappali hőmérséklet, ami a nagyon nem tett jót a télen egyébként is legyengült növényeknek. Sajnos nem minden teakert maradt meg, de sokhelyütt egy „mentőakció” keretében visszametszették a visszafagyott hajtásokat, talajt savanyítottak, tápoldatozták a növényt, hogy erősödjön és beinduljon a növekedés. Volt olyan kert is, ahol kiderült, hogy a nem megfelelő fekvés és talajviszonyok miatt szenvedett, itt cserepekbe ültették át a megmaradt növényeket, és a következő télen itt is telelnek át a tervek szerint.
Végül március helyett május végén tudták elkezdeni a leveleket szedni, de Marianna nem csalódott: mint mondja, erről szól a próbatermesztés,
kellettek az adatok, a tapasztalatok, folytatják a teatermesztést. Idén két új teakertet is telepítettek, Maglódon és Esztergomban.
Marianna rendszeresen tart teakóstoló workshopokat, ezeken már az általa szedett és feldolgozott magyar teát kóstolják a résztvevők, ami nagy öröm számára – mondja. Ezenkívül az első, május végi szedésből egy natúrkozmetikum-gyártó egy antioxidánssal teli, nyári, zöld teás arckrémet és szemkörnyék ápolót készített, ami limitált kiadásban már elérhető. Marianna kiemeli, hogy
dísznövényként remekül helytáll a növény. Cserépben, lakásban tartva meghálálja a gondoskodást, és októbertől egészen február végéig hozza az illatos fehér virágait.
Marianna most folytatja a termelők toborzását, és tovább vizsgálják a növény igényeit, számos kísérletet állított be. Mindezeken kívül
Vác-Törökhegyen, a Dunakanyarban már készül a bemutató teakert, a Kamélia kert, ahol a látogatók végigkísérhetik majd a tealevelek útját a cserjétől a csészéig.
A több, mint 1000 négyzetméteres területen már elkezdődtek a talajmunkák, a teacserjéket jövő tavasszal ültetik ki és ezután tervezik a nyitást. A bemutató teakertben Marianna a holland tea mellett más variánsokkal is kísérletezik majd, így például nepáli, grúz és török teával. Lesznek olyan növények is a kertben, amelyekből kiváló teafőzet készíthető: hárs, bodza, citromfű, levendula. A kertben felépítendő épületben a tea feldolgozását is bemutatják, és lesz egy kóstolószoba, ahol a teakóstolás mellett teás workshopokat és előadásokat is tartanak majd.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
