Back to top

Veszély fenyegeti az olívát

Bár az olasz csizma sarkánál elterülő Puglia tartományhoz közeli területeken elérkezett a betakarítás ideje, a fák ágai csaknem teljesen csupaszok és a megmaradt levelek is barnás-szürkék.

A megmaradt néhány olívabogyó színtelen és aszott. Az ok a Xylella fastidiosa baktérium. A növényi nedveket szívogató tajtékos kabócák által terjesztett baktérium Gallipoli kikötőjéből érkezett Puglia déli csücskébe 2013-ban.

Az itt gazdálkodó olívatermesztők kezdték először észrevenni, hogy fáik színe rozsdabarnává változott.

A baktérium a levélcsúcson kezdi el kártételét, majd lassanként bejut a fatörzsbe és gátolja a farész működését és így megakadályozza, hogy a fa vízhez jusson a talajból. Végül a fa elhal. A Xylella hihetetlenül gyorsan terjed. Ha eljut a fa 10 százalékába, akkor hamarosan már 80 százalék körül jár.

Olaszország olívaolajának csaknem felét biztosító Pugliában a tavaly őszi olívatermés csak 65 százaléka volt az előző évinek.

Olaszországban már több mint 1 millió fa pusztult el, és idén tavasszal az ország veszélyesen közel áll ahhoz, hogy a helyileg termelt olívaolaj teljesen elfogyjon.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Deformáltszárny-vírust találtak poszméhekben is

A varroa atka ellen nem kezelt házi méhek nem csak a méh­állományunkat veszélyeztetik, hanem a vadméheket is.

A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása

A Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudomány Kara, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete konzorciumot hoztak létre, vezetője a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A konzorcium 2016. szeptember 30-án pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs hivatalhoz GINOP program keretében.

ASP: még mindig vannak félreértések

Az elmúlt hónapban, a Nébih és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az ország több városában szervezett tájékoztató fórumokat, amelyeken az országos főállatorvos az ASP-vel kapcsolatos legújabb hírekről és intézkedésekről számolt be. Milyen volt az érdeklődés? Mennyire tűntek partnernek a termelők a védekezéssel, illetve megelőzéssel kapcsolatos teendőkben – kérdeztük a Nébih-től?

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

Növények az orvosi rendelőben

Egyre nagyobb felelősség hárul a növényvédelmi szakemberekre, az egész élelmiszerbiztonság az ő munkájukra alapul - hangzott el a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara XIV. Növényorvos Napján. A Szent István Egyetem Gödöllői Campusán tartott rendezvényen kiemelték, ma heroikus küzdelem folyik európai szinten a növényvédő szereket gyártók, az engedélyezők és a brüsszeli politikusok között.

Megéri többet áldozni az állatjólétre?

Keresik-e a vevők a magasabb élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelményeknek eleget tevő gazdálkodók termékeit? Hajlandók többet fizetni értük? Kik azok, akiknek a vásárlás során hívó szó a „boldog csirke”, a fiatalabbak vagy az idősebbek, a nagy városokban élők, a magasabb végzettségűek? Ilyen kérdésekre keresték a választ a tajvani Chaoyang Műszaki Egyetem kutatói a közel múltban.

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Megvédjük a növényvédelmet?

Elméleti számítások szerint a növényvédelem elhagyásával évente akár 400-500 ezer ember is éhenhal hatna. Nem véletlen, hogy sokan aggódva tekintenek az uniónak a kémiai védekezést szinte ellehetetlenítő nyilatkozataira. A radikális rendelkezések helyett inkább az ésszerű, kontrollált növényvédelemre kellene fókuszálni. Ezek a gondolatok is előkerültek az Agrya Tiszadobon tartott tanácskozásán.

A rezisztenciagéneket kutatják

Alap- és alkalmazott kutatásokat is végeznek Gödöllőn, a NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet Genetikai Főosztályán. A Növénygenomikai és Növény-Mikroba Interakció Csoport egyik kiemelt kutatási területe a súlyos gazdasági károkat okozó károsítók ellen védelmet nyújtó rezisztenciák, illetve az előnyös fajtatulajdoságokat meghatározó gének azonosítása.